Esély a szegedi és makói családoknak – Hajlandó tárgyalni a Raiffeisen és az építési vállalkozó is

Megtört a jég, a keretjelzáloggal terhelt szegedi és makói károsultak egy csoportját képviselő cég vezetője, a Raiffeisen Bank által megbízott ügyvédi iroda és az érintett építési vállalkozó jövő héten tárgyalóasztalhoz ül.

Ahogy

,

Heinz Wiednernek

, a Raiffeisen vezérigazgatójának nem tudomása arról, hogy olyan szegedi és makói családok kerülnek utcára a bank által indított per miatt, akik kifizették a lakásukat. A kilakoltatás előtt állók egy csoportja megkereste

Szabó Bálintot

, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjét, aki május 8-án találkozott is a Raiffeisen vezérigazgatójával, s mint elmondta, Heinz Wiedner találkozna is a károsultakkal, ám Szabó szerint ezt a pénzintézet beosztott vezetői igyekeztek megakadályozni. Erre utalt, hogy először a károsultak eredeti meghatalmazását kérték Szabó Bálinttól, majd miután ezt benyújtották, a pénzintézettől levelet kapott, melyben azt közölték vele, hogy egy személyes egyeztetést nem tartanak indokoltnak. A károsultak egy csoportja június 9-én Budapestre utazott a pénzintézet központjába, mert nem akartak belenyugodni abba, hogy hiába fizettek, viszi a bank a lakásukat. Hiába vártak az érintettek, nem tudtak megbeszélést folytatni a bank képviselőivel, de másnap a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjét fogadta a Raiffeisen követeléskezelési főosztályvezető-helyettes és egy az ügyben illetékes ügyintéző. „Kicsit ellentmondásosnak tartom, hogy míg korábban írásban rögzítették, hogy semmilyen személyes egyeztetést nem tartanak szükségesnek, majd mégis egy órán keresztül tudtak erről tárgyalni, de örülök, hogy végre hajlandóság mutatkozik a részükről” – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak Szabó Bálint. A megbeszéléssel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a bank megbízott egy szegedi ügyvédi irodát, melynek koordinálásával, az érintett építési vállalkozó bevonásával háromoldalú tárgyalások kezdődnek. A bankkal történt egyeztetés után felkereste az építési vállalkozót is Szabó, és ő is nyitottnak mutatkozott.

Végigkövetik a pénz útját

„Célként jelöltük meg, hogy lekövetjük a pénz útját az érintett lakások esetében, vagyis összevetjük azokat a bizonylatokat, amelyeket a vállalkozó tud bemutatni arról, hogy befizette a banknak a pénzt, majd ezt összevetjük a pénzintézet nyilvántartásával, s amennyiben az jön ki, hogy ezek egyeznek, akkor a Raiffeisen is természetesen hajlandó kiengedni az érintett lakásokat” – részletezte az ügyvezető. A bank azokat az eseteket nem hajlandó felülvizsgálni és felülbírálni, melyekben jogerős bírósági ítélet született, ám Szabó szerint, ha tudják igazolni, hogy a lakástulajdonos megfizette a vételárat, illetve annak egy része a tehermentesítés erejéig a pénzintézethez került, akkor teljesen lényegtelen, hogy már lezárt bírósági perről van szó. Hozzátette, meglátása szerint egy kifizetett lakás esetében nem teheti meg a bank, hogy végrehajtást kezdeményezzen, de azt is tudni kell, hogy a végrehajtás megszüntetése kizárólag a pénzintézet hatásköre.

A háromoldalú, jövő héten kezdődő egyeztetési folyamat várhatóan maximum 1-2 hétig fog tartani, s ennek eredménye természetesen kihat a folyamatban lévő perre. „Abban bízom, hogy – a peres eljárásokat megszüntetve, illetve átmenetileg felfüggesztve – arra az eredményre fogunk jutni, hogy az érintett lakások esetében igazolni lehet, a vételárat vagy annak a tehermentesítésre fordítandó részét megkapta a bank” – közölte Szabó Bálint. Sürget a határidő azonban azokban az esetekben, ahol már a végrehajtó kibocsátotta végrehajtási lapot és a becsértéket is elkészítette az ingatlan vonatkozásában, ott ugyanis bármelyik nap kopogtathatnak a lakások ajtaján.

Keretjelzálog – kétszer fizethetnek a becsapott lakók?

A keretjelzáloggal terhelt szegedi és makói lakástulajdonosok ügyével többször foglalkoztunk,

arról panaszkodtak, hogy az egyszer már kifizetett lakások eredeti vételárát kéri több családtól a bank. Például egy szegedi 51 négyzetméteres lakásért 24 milliót, egy nyolcvan éven felüli özvegyasszonytól „méltányosságból” 23 helyett 17 millió forintot. Több bírósági eljárás is zajlik, az egyik esetben

,

, nem közeledtek az álláspontok, hamarosan másodfokon tárgyalják az esetet.Egy másik, szintén a felperes pénzintézethez és ugyanahhoz az építési vállalkozóhoz köthető per azonban már lezárult, abban az esetben

a keretjelzálogjoggal terhelt ingatlanok ügyében. Így amennyiben nem tudják ismételten kifizetni lakásuk vételárát, utcára kerülhetnek. A Fontana Credit Takarékszövetkezet azonban

, saját hatáskörben ugyanis úgy döntött, hogy törli a keretjelzálogot azokról az ingatlanokról, melyeknél bizonyítható, hogy a vevő kifizette a lakásának a vételárát. „Mi azt gondoljuk, jogosan kérte az ügyfél azt, amit kért. Lényegtelen a szerződések esetleges pontatlansága és az ügyvédi csavarok, ha valaki kifizeti a lakás teljes vételárát, akkor azt nem tudjuk zálogjoggal terhelni, azt oda kell adni annak, aki kifizette. Ennyire egyszerű” – válaszolta akkor kérdésünkre

Görög Tibor

, a Fontana igazgatóságának elnöke, hogy miért döntöttek a keretjelzálog törléséről.