Balog Zoltán Londonban: fordulat történt a társadalmi-gazdasági folyamatokban, új típusú párbeszédre van szükség

Az elmúlt öt évben sikerült fordulatot elérni a rendszerváltás utáni első két évtized társadalmi-gazdasági folyamataiban, és Magyarország minden lényeges mutatószámban javítani tudott korábbi teljesítményéhez képest - mondta kedd esti londoni előadásában Balog Zoltán. Hangsúlyozta azt is, hogy a társadalmi problémák érdemi feltárásához új típusú kommunikációra van szükség.

Az emberi erőforrások minisztere, aki a patinás londoni egyetem, a University College London (UCL) hallgatósága előtt vázolta fel az utóbbi negyedszázad magyarországi társadalmi átalakulásának folyamatait, kijelentette: az 1990 és 2010 közötti időszakban soha nem volt egyértelmű, hogy az állam, az önkormányzatok és az állampolgárok között hogyan oszlanak meg a felelősségi körök, nem lehetett tudni egyebek mellett például az oktatásügyben vagy a kórházfenntartók körében, hogy kié az utolsó szó. Ebben a helyzetben a helyi közösségek és hatóságok tevékenysége jórészt kimerült a kiskapuk keresgélésében.

Balog Zoltán

szerint mindezek következtében 2010-re az ország gazdasági és morális értelemben egyaránt az összeomlás szélére került, és különösen riasztóvá váltak az adósságadatok, ami szintén a ténylegesen körülírt felelősségi körök hiányához volt köthető. Az államadósság-ráta meghaladta a hazai össztermék (GDP) 80 százalékát, az önkormányzatok kétharmada és a magyar állampolgárok fele súlyosan eladósodott. A tízmilliós lakosságból 1,8 millióan fizettek adót, és többségük az állam alkalmazásában állt. A pénzügyi válság idején a GDP-érték 6,5 százalékkal zuhant - hangzott el a késő estébe nyúló előadáson. A kormány az elmúlt öt évben átalakította a szociális rendszert, segély helyett munkát kínálva a munkaképes lakosságnak. Több százezer főt érintő közfoglalkoztatási program indult, amelynek részvevői adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek. A kormányzati célkitűzések középpontjában álló családok támogatása mindemellett folyamatosan növekszik, elsősorban a családi adókedvezmény rendszerének köszönhetően. Balog Zoltán a gazdaságban elért eredmények között kiemelte azt is, hogy az állam átvette az önkormányzatok adósságterheit, így az önkormányzatokat most már nem fenyegeti pénzügyi összeomlás. Az államadósság-ráta ezzel a plusz teherrel együtt is mára 77 százalékra csökkent - hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány intézkedései és új gazdaságpolitikája eredményeként a magánszemélyek devizaalapú hitelállománya 6500 milliárd forintról 513 milliárd forintra csökkent, a tavalyi év végére a foglalkoztatottak száma a korábbi 1,8 millióról 4 millió fölé emelkedett, az államháztartási hiány pedig stabilan és jelentősen a 3 százalékos szint alatt jár. Balog Zoltán szerint 2010 után gyorsan kellett nagy és szokatlan lépéseket megtenni, és néha előfordult, hogy a kormány e lépéseket előzetesen nem magyarázta el. A miniszter kitért arra, hogy az átalakulási folyamat legnagyobb vesztese a roma lakosság volt. Kijelentette: 1990 körül - elsősorban a rosszul átgondolt privatizáció miatt - 1,5 millióan vesztették el az állásukat. Ez zömmel a szakképzetlen munkaerőt érintette, és súlyos hatást gyakorolt a roma lakosságra. A kulcskérdés a foglalkoztatás, és nemcsak Magyarországon. Európában 6-8 milliósra tehető a roma lakosság, és a Világbank felmérése szerint ha körükben sikerülne elérni az átlagos nyugat-európai foglalkoztatottsági szintet, az önmagában 2,2 százalékos gazdasági növekedésnek felelne meg minden egyes EU-tagállamban - hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: új típusú kommunikációra van szükség annak érdekében, hogy érdemben tárgyalni lehessen e tényleges társadalmi problémákat, úgy, hogy ez ne sértse az emberi méltóságot és az emberek személyes érzéseit. Az emberi erőforrások minisztere az előadás előtt

John Whittingdale

brit kulturális, sport- és médiaügyi miniszterrel tárgyalt. Balog Zoltán az MTI-nek elmondta: meghívta Whittingdale-t az Európa Tanács sportminisztereinek 2016-ban esedékes magyarországi találkozójára. Nagy-Britanniának különösen a 2012-es londoni olimpia óta komoly tapasztalatai vannak a nagy sporteseményekre felépített létesítmények utólagos hasznosításában, és - tekintettel arra is, hogy Magyarország "vizes világbajnokságra" készül - tanácsokkal szolgálhat a sportlétesítmények társadalmilag hasznos további használatához - hangsúlyozta Whittingdale meghívásával kapcsolatban Balog Zoltán.