Ártatlan gyermekkor? - Az ötvenes évek átpolitizált meséi

Örsi bandaháborúba torkolló fémgyűjtés, a kulákok irányította álszent pap, a sztahanovisták harca a burgonyabogarakkal, hamis reményeket keltő Szabad Kutyák Rádiója - a totális diktatúrák az emberi élet minden szintjét átitatták ideológiájukkal, ez alól nem volt kivétel a Rákosi-rendszer sem.

Különleges időutazásban vehettek részt a REÖK Palotában az érdeklődők:

Mészáros Béla

, a Katona József Színház színművésze vetített le a közönségnek az ötvenes, illetve a nyolcvanas években gyerekek számára készült, erősen átpolitizált diafilmeket. A hidegháború sűrűjében készült mesék, bár legtöbbször ártatlannak tűnnek, szóljanak egy pórul járt kutyáról, vagy egy magyar iskoláslányról, aki megjárja a Holdat, mindegyikükön tetten érhetőek az ideologikus elemek, legyen szó csendőrkutyákról, a világűrt egyedüliként meghódító szovjetekről, vagy a jó szocialista politikushoz méltón önkritikát gyakorló örsi vezetőről. Kiváló példa az "

" című politikai mese 1957-ből, melynek főhőse Bodri, aki szivarozgatás közben (!) meghallotta a rádión a Szabad Kutyavilág hangját, melynek naivan bedőlve átszökött a határon a Ugatóniába, ahol egy sikertelen csalási kísérlet következtében utcára került, a szociálisan érzéketlen kapitalista ugatóniai ebek nem foglalkoztak vele, sőt egy

kulák

kutya-nagyság még lopással is megvádolta, amiért bebörtönözték. Szabadulása után Bodri, mit sem törődve Ugatónia csendőreivel, hazaszökött, önkritikát gyakorolva tékozló fiúként visszakapta helyét az igazságos hazai kutyakirálytól, így, kalandja által Bodri megtanulta, hogy nem érdemes elszökni más, jóléttel kecsegtető országokba, mert ott kisemmizik a szegény ebet. Nem kevésbé ideologizált Szabó János burgonyabogarakkal vívott dicső harcának leírása sem, az "

" című, 1955-ös diafilm, melynek izgalmas története során a

sötétben bujkáló ellenforradalmárok

krumplibokrok alatt bujkáló ádáz krumplibogaraktól kellett megmentenie a gazdának a termést. A harcra kész partizánokként összegyűlő fiatalokkal gyorsan kiirtották a kártevőket, aminek köszönhetően rekordmennyiségű burgonyát termelt a sztahanovista gazda. Jóval nyíltabban átpolitizált az "

" címre keresztelt 1955-be készült diasor, amely egy kalandos fémgyűjtés meséli el, önkritikát gyakorló stréberrel, hős amazonokkal és a Pál utcai fiúkba illő bandaháborúval, szigorúan szocreál stílusban, az úttörői kötelességet szem előtt tartva.

Különleges műfajhoz nyúl az "

" című, 1963-as két részes sci-fi mű, amely Judit, a naiv kérdések sokaságát feltevő diáklány Mark, az űrhajós tiszt társaságában tett űrutazását meséli el. A történet szerint a Holdon a szovjetek szálltak le és építettek várost, amelyhez kötődő kutatásokból a magyarok tudósok is kivették a részüket. A szláv hangzású nevek sokasága között bepillantást nyerhetünk Judit és Mark holdbéli kirándulásába, amikor is Judit rácsodálkozik, hogy Marknak igazi atomrakétája van, mindazonáltal a történet végén jó diáklányként mégis a házi feladat jut eszébe. A legegyértelműbb politikai üzenettel a "

" című 1953-as készítésű diafilm bír, amely nem kerülgeti témát: egy elszánt papról szól, aki az amerikai segítségért rimánkodó kulákok kérésére megpróbálja lebeszélni a falu népét a termelőszövetkezetbe való belépésről, azonban az egyház szolgája teljesen hiteltelenné válik, miután kiderül, hogy rendszeresen megszegi a cölibátust egy helyi asszonnyal, azonban a megbánás helyett a pap még inkább elnyomja az igazságra fényt derítő kántort, amely konfliktusnak egy szent mise közben kitört verekedés vet véget a kántor és a szentatya között. A megszégyenült népellenségek, az összevert pap és egyre szegényedő kulákok pedig köznevetség tárgyává lettek. Ki kell emelnünk, hogy nem csak ideológiai képzés volt a diafilmek célja, a

és az

káros egészségügyi és társadalmi hatásait is taglalja diasor, nem spórolva a sokkoló képekkel rákos tüdőkről, halott embriókról. A néhány, a teljesség igénye nélkül kiragadott példa megmutatja a totalitárius rendszerek legfőbb jellegzetességét: az élet teljes átpolitizáltságát, az ideológiai nevelés a szocializáció alapjainál, a gyermekkorban megkezdődik, ráadásul az ártatlan szórakozási formák, a mesék is a diktatúrák eszközévé válhattak, Bodri kutya és Szabó gazda is a kapitalista nyugat elleni harcot szolgálta.