A tudomány nem távolíthat el az istenhittől - szemléletváltozást sürgettek a szegedi szabadegyetemen

A Magyar Egészségügyi Társaság és az EDUVITAL Egészségnevelési Társaság 2015-től fogott össze, és indított közös szabadegyetemet Szegeden, ennek első szemesztere zárult le a hétvégén.

„Egészségtudatos önismeret és betegségmegelőzés” címmel indított az idei évben

a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és az EDUVITAL Egészségnevelési Társaság. Az első szemeszternek – mely a hétvégén zárult – Szeged adott otthont.

a két szervezet annak jegyében hirdette meg programsorozatát, hogy a 3. évezred kezdetére az emberiség élő- és élettelen környezethez való viszonya, testi, lelki állapota, a következő nemzedékek egészségének kilátásai komoly aggodalomra adnak okot. A MET és az EDUVITAL által sürgetett szemléletváltozás nem nélkülözheti az igaz tudomány és a keresztény hit közös, meggyőző erejének elfogadását. A szabadegyetem első évében ehhez kapcsolódóan a „Mi az egészség?”, „Mit takar, hogyan segít az egészségtudatos önismeret?”, a „Miért, hogyan tehetjük mindennapi életünk részévé?, „Hogyan közvetítsünk befogadható ismereteket róla?” kérdésekre kerestek, keresnek válaszokat.

A globalizáció beszűkíti világunkat

Gyurkovits Kálmán

(képünkön), a MET elnökhelyettese, az SZTE gyermekklinika korábbi professzora, a mosdósi tüdő- és szívkórház egykori főigazgatója, az MTA köztestületi tagja, az orvostudomány kandidátusa emlékeztetett, a szervezet célja 22 éve, megalakulása óta az, hogy minél szélesebb alapokon, az óvodától a felsőoktatasáig mindenhol kötelezően vezessék be az egészségtan oktatását. Ebbe az általános higiéné mellett a szellemi-lelki egészség, az etika, az erkölcs és a vallástörténet is beletartozik a szervezet értelmezésében. A professzor kiemelte, a testi egészség mellett legalább ugyanolyan fontos a szellemi-lelki egészség is – eme harmónia megteremtésében pedig a művészet, a muzsika vagy éppen a sport tölt be komoly szerepet –, valamint az ember környezetének egészsége is. „Ha az emberiség azon az úton halad tovább, mint az elmúlt évtizedekben tette, akkor tönkreteszi saját magát és környezetét. Évente több ezer faj szűnik meg, ami jól mutatja, a globalizáció beszűkíti világunkat.

Ez utóbbi szempont esetében sorsdöntő jelentősége van a magyar nyelvnek, ugyanis ezen keresztül adjuk tovább utódainknak hagyományainkat, értékeinket” – vázolta Gyurkovits Kálmán.

Egy nemzeti igazi alkotmánya a kultúrája

Egy nemzet igazi alkotmánya a kultúrája, az igazi védelmet számára fohászai, meséi, a művészei által alkotott kulturális kincs jelenti – erről már a Magyar Örökség-díjas

Szíjártó István,

az irodalomtudományok kandidátusa, egyetemi docens, a Százak Tanácsa ügyvivő elnöke beszélt. Úgy fogalmazott, nap mint nap új kihívásokkal zúdul a magyarságra a világ számtalan gondja, szennye, közben az erkölcs visszaszorul, és a kőkorszaki ipar romjai tönkretették a természetet, az embereknek pedig évtizedeken át mindenről hazudtak. A felelős értelmiségieknek fel kell ismerniük: rengeteg a teendőjük! Nem tartható ugyanis tovább az a közfelfogás, hogy a siker, a pénz, a hatalom mindennél fontosabb, ezeken ugyanis nem lehet barátságot, szerelmet vásárolni. Ezeknek a sorskérdéseknek a feltárása az értelmiség missziója. Mint mondta, a magyarságot akkor szolgáljuk a legjobban, ha egyesítjük, a jóakaratú emberek egyesítésére pedig a közös anyanyelv lehet az első számú közös nevező. A nyelv az összetartó cement, kovász, a nemzet igazi értéke, melyet minden körülmények között tisztelni, ápolni, becsülni kell. Ahogy a gyönyörű táj nemesíti a lelket, úgy az is, ha szépen fejezzük ki magunkat. „Vállunkra kell venni a hazát” – idézte fel azt a mozzanatot, melyet nemrégiben

Ferenc

pápa említett

Vergilius

Aeneiséből, s melyet úgy értelmez, az értelmiségnek kötelessége szót emelni a sorskérdésekben, ha pedig engedi, hogy ostobák kerüljenek a politikába, akkor megérdemli sorsát. Rámutatott,

mely összetartja a közösséget, éppen ezért minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a nemzet nyelvét, ezáltal lelkét fenyegető veszélyek ellen.

A tudomány sem számolhatja fel az élet keletkezésének misztériumát

Kellermayer Mikló

s sejtkutató, a pécsi egyetem orvoskarának emeritus professzora, a MET elnöke, a Százak Tanácsa tagja az egyesület és az értelmiség misszióját, felelősségét úgy összegezte, hogy meg kell állítani a tudomány és az istenhit (ami nem azonos a vallásossággal) egymástól való eltávolodását. Kifejtette, mára hatalmas szakadék alakult ki a tudomány, a tudás és a hit között; a tudomány egyfajta bálványimádást teremtett újra, melytől Krisztus a Földre szállva már megmentette a világot. Nem szabad ugyanakkor eltekinteni attól, hogy az igaz tudomány – számos jelentős tudós, egy többek között

Albert Einstein

személyes példája a bizonyíték erre – valójában éppen alátámasztja a misztériumot, a tudományos megismerésnek tehát van határa, mégpedig a világmindenség tökéletessége, ésszerűsége, célszerűsége. Ez azt jelenti, hogy

„Megszülettél közreműködéses nélkül, de nem üdvözülhetsz közreműködésed nélkül” – idézte

Szent Ágostont.

Kellermayer Miklós szerint a valóságos értékek helyreállításával a gyógyítás világrendje hozhat majd el változást a világra, melynek hármas alapja van: tudni (ismerni az igazságot), hinni (Krisztusban, a Szentháromság egy Istenben) és tenni (szervezetbe ágyazottan késlekedés nélkül cselekedni). Az egyén feladata a saját üdvözülésén való munkálkodás, öröklétének biztosítása, ami egybeesik a gyógyítás világrendjének a Földön való érvényesülésével. A szabadegyetem a tervek szerint szeptembertől folytatódik Szegeden, az előadások helyszíne az SZTE gyermekgyógyászati klinika tanterme lesz.