Újabb büntetőeljárásokat kezdeményez Szeviép-ügyben Szabó Bálint, amennyiben 72 órán belül az alvállalkozók kártalanításán túl a vádlottak nem nevezik meg azokat a személyeket és gazdasági társaságokat, akiknek közük van a pénzek eltűnéséhez. Ezen felül azt is kezdeményezni fogja, hogy a bíróság kiemelt ügyként kezelje a több mint 6 milliárdos botrányt.
„Az
MTI múlt heti hírébőlegyértelműen beazonosítható, hogy a Szegedi Járási Ügyészség immár vádlottként tartja nyilván a három Szeviép-vezért,
P. Lászlót
,
B. Sándort
és
O. Józsefet
. Ez az ügy elsősorban nem személyiségi jogokról szól, hanem sokkal inkább arról a közérdekről, ami a 433 károsult, nagyságrendileg 6,5 milliárd forintos kárához kapcsolódik” – szögezte le
Szabó Bálint
, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, aki a Szeviép-ügyben 57 károsult alvállalkozót és beszállítót képvisel immár három éve. A vádlottakat a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett és különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett elkövetésével vádolja az ügyészség. Szabó úgy értékelte, azért is van közérdekről szó, mert az elvégzett munkát ki kell fizetni, a megkötött szerződéseket be kell tartani, illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy nemzetgazdasági szempontból jelentős kár éri az érintett vállalkozói körön kívül a magyar állam különböző szerveit, így például az adóhatóságot és ezen keresztül valamennyi adófizetőt.
Nemcsak az érintettek kártalanítására vonatkozik a 72 órás ultimátum, mellyel kapcsolatban Szabó Bálint közölte, a vádlottak részben azzal védekeznek, hogy a pénz nem náluk landolt. „Ha ezt a védekezést elfogadom, akkor 72 órán belül nevezzék meg azokat a magánszemélyeket, sportszervezeteket és gazdasági társaságokat vezető tisztségviselőkkel és felügyelőbizottsági tagokkal együtt, akik ennek a cselekménysorozatnak a haszonélvezői voltak, és akikhez ezek a pénzek kerültek” – jelentette ki Szabó Bálint. Ezt nem csupán a sajtón keresztül kérik, hivatalos levélben is felkeresték a Szeviép-ügy vádlottjait.
Amennyiben nem történik meg 72 órán belül az érintettek kártalanítása, nyilvánosságra hoz Szabó Bálint minden olyan információt, amelyet eddig csak a nyomozóhatóság számára biztosítottak. Mint elmondta, további büntetőeljárásokat fognak kezdeményezni, mert messze nem a teljes elkövetői kör ül a vádlottak padján heteken belül. „A csődeljárással és a felszámolási eljárással kapcsolatos valamennyi cselekmény vonatkozásában szükséges további büntetőfeljelentéseket tenni, mert úgy látjuk, az ügyben messze nem az a három ember érintett, akik a vádlottak padjára fognak ülni heteken belül” – fűzte hozzá. Ezen felül a sajtótájékoztatón elhangzott, amennyiben nem teljesítik az alvállalkozói kéréseket, a 72 órás ultimátum lejárta után indítványozni fogják a bíróságon, hogy kiemeltként kezelje a Szeviép-ügyet. Ez a gyakorlatban azt is jelentené, hogy gyorsulhatnak az eljárás, például azzal, hogy soron kívül, azonnali hatállyal kitűznek tárgyalási napokat. Szabó szerint ez azért is indokolt lenne, mert az eltelt öt év után az érintett alvállalkozói körnek nincs további 2-3-4 éve arra, hogy túlélje azokat a károkat, amelyeket ez az ügy okozott nekik.
A Szeviép Zrt. gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, tartozásait már nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. Az Zrt. április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolást. Négy évig folyt a nyomozás, mellyel kapcsolatban Szabó Bálint emlékeztetett, hogy
2013 májusában azért demonstráltak a Szeviép-székháznál, mert tűrhetetlennek tartották, hogy két év után nagyobb értékű autókkal közlekednek a cégvezetők, mint a károsultak éves árbevétele. „Bukjanak meg politikusok, és kerüljenek a bűnösök a börtönbe. Úgy látszik, csak ez az a mód, ami meggyőzi az embereket, a dolgozókat és nagyvállalkozókat arról, hogy tartsák be, amit ígérnek, a szerződést, amit aláírnak” – fogalmazott akkor
Bárándy György
ügyvéd.
Két éve a három Szeviép-vezér magánvagyonát zárolták, ami Szabó Bálint információi szerint eléri a 3 milliárd forintot. Ez azonban nem elegendő a károsult alvállalkozók kártalanítására, ugyanis a 433 érintettnek több mint 6 milliárddal tartoznak.
Tavaly májusban a városháza előtt demonstráltakaz alvállalkozók, akkor Botka Lászlónak egy petíciót is átadtak. A szocialista városvezető akkor azt állította, hogy 2002 és 2010 között semmilyen közebszerzést nem nyert meg a Szeviép Zrt. a várostól.
„Szeged első ember nem mondott igazat”– állította Szabó Bálint júniusban, amikor egy seprűt is megkísérelt átadni a közgyűlés előtt Botkának. Bejelentéssel is élt a sértettek nevében a Likvid Kontroll Kft. a megyei főügyészség és a NAV felé egyaránt a nyomozás indokolatlan elhúzódása miatt. A vagyonzárolás mellett további intézkedéseket kértek, például személyi szabadság korlátozásával járók foganatosítását is. A beadványt tavaly év végén elbírálták, s ez a károsultak egységes fellépésén túl Szabó Bálint megítélése szerint hozzájárult ahhoz, hogy idén februárban megtörtént az iratismertetés. A 6 milliárd 598 millió forintos Szeviép-ügynek összesen 433 károsultja van, közülük 57 alvállalkozót képvisel Szabó Bálint. Kérdésünkre elmondta, ki nem fizetett munkákról és szolgáltatásokról van szó esetükben, továbbá garanciális visszatartásról. Szeged viszonylatában több nagyobb ki nem fizetett Szeviép-munkáról van szó, például a tömegközlekedési nagyprojektről és az M43-as autópálya építéséről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.