Ínyencségek mesterfokon – vendéglátósok vizsgaremekei + FOTÓK

A vendéglátós mestervizsga remekeit, dísztortákat és hidegtálakat mutattak be a Forrás hotelben. Igaz, megkóstolni nem lehetett az alkotásokat, ennél a vizsgaelemnél ugyanis a megjelenést értékelték. A CSMKIK által meghirdetett képzésre 140-en jelentkeztek, hogy megszerezzék mesterlevelüket.

Szakirányú végzettség és ötéves szakmai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy mestervizsgát tehessen valaki. A több hónapos képzés után elméleti és gyakorlati részből álló vizsgát tesznek a résztvevők, ennek egyik állomásaként dísztortákat, hidegtálakat és gasztronómiai artisztika kategóriában készült műveket mutattak be a Forrás hotelben, míg a Novotelben a pincérek 17 tematikus terítékét. A mesterlevél megszerzése most rendkívül aktuális, hiszen a duális képzéshez csatlakozók szeptembertől ugyanis csak ennek birtokában foglalkoztathatnak tanulókat. A mesterképzés során

Szécsi Zoltán

, a Novotel konyhafőnöke is sok újdonságot tanult. Mint elmondta, a sztenderdek elég gyakran változnak, legyen szó terítésről vagy épp a hidegtálakról, és az egyes konyhák gyakorlatában is nagy eltérések vannak. „Szárnyas kavalkádnak neveztem el a hidegtálamat. Négy különféle szárnyast találunk rajta, libamájat, a kacsa mellett füstölt libamellet láthatunk csirkemellel, míg a negyedik pulykamellből készült” – sorolta. Mindegyikhez külön ízvilágban passzoló köretet készített, ami ma már elvárás a hidegtálak esetében. Szécsi Zoltán megjegyezte, egy-egy különleges hidegtál elkészítése igencsak hosszú és komplex folyamat, első lépésként ki kell találni, egyáltalán mit szeretne elkészíteni. A vizsgára készülve ő miután eldöntötte, hogy milyen húst és belsőséget használ, következő lépésként az ahhoz illő köretet határozta meg. Majd le is rajzolta mindezt, hogy a formákat és a színeket is lássa. Ezt követte az első próba, mely után eldöntötte, hogy az egyes ínyencségek igényelnek-e például valamilyen plusz fűszert. „Általában 72 óra egy ilyen tál elkészítése, ebben benne van már a gőzölés és az igencsak hosszadalmas kimártás ideje is. Minden persze az összetevők függvényében változhat” – tudtuk meg a Novotel konyhafőnökétől.

„Dísztortát és négy napi süteményt kellett elkészíteniük a vizsga részeként a cukrászoknak. Negyvenórás elméleti és ötvenórás gyakorlati részből állt a képzés, melyet azzal is színesítettünk, hogy cukrász junior világbajnokokat, olimpiai bajnokokat is hoztunk, hogy ezzel is motiváljuk a tanulókat” – mondta el portálunknak

Kiss Tamás

mestercukrász. A cukrász szakoktató azt tapasztalja, hogy utóbbi években fellendült az érdeklődés a szakma iránt, ám a munkáltatók egy része nem érdeklődik kellőképpen a szakemberek iránt, így vannak, akik végül nem cukrászként helyezkednek el. A trendekkel kapcsolatban elmondta, hogy míg régen a hagyományos alapanyagokból készített klasszikus sütemények iránt volt nagy a kereslet, addig most a mousse-ok, a trüffelek, ganache-ok, vagyis a könnyű, laza krémek a népszerűek. Ezen kívül vannak tészta nélküli piskóták is, vagyis sokat változott a divat a cukrászat területén. „Sosem volt könnyű a cukrászok dolga, de elmondhatjuk az új trendek tükrében, hogy egyre nehezebb a dolguk. De aki ezt a szakmát választotta és motivált is, az meg tud birkózni minden feladattal” – fűzte hozzá Kiss Tamás mestercukrász. „Nagyon magasra van téve a mérce, a gyakorlati vizsga is nagyon összetett. Van, amikor a vizsgabizottság előtt kell pincérként, cukrászként, szakácsként bizonyítani rátermettségét a mesterjelöltnek, és a vizsga mostani állomására is sokat készültek a képzésben résztvevők” –

Kendik Renáta

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) szakképzési tanácsadója. Hozzátette, nagy az érdeklődés a mestervizsgák iránt, hiszen a szakképzési törvény előírja, hogy idén szeptembertől a duális szakképzésbe bekapcsolódott gazdálkodók csak úgy foglalkoztathatnak tanulókat, ha a szakoktatójuk rendelkezik mesterlevéllel. „A vendéglátós szakmák rendkívül népszerűek, ezt jelzi, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál megkötött tanulószerződéseknek 30-40%-a erről a területről van. Az más kérdés, hogy az igazán magasan képzett, nagy szakmai tudással rendelkező vendéglátós szakemberek közül kevesen maradnak az országban” – mondta el Kendik Renáta. A CSMKIK által uniós támogatással megvalósított mesterképzésben 140-en vettek részt, és ahogy a kamara szakképzési tanácsadójától megtudtuk, újabb 140 szakembert szeretnének bevonni programba, szintén pályázati támogatással.