Feladatorientációt és hiteles piaci partnereket igényelnek az új innovációs pályázati portfóliók + FOTÓK

Nemzetközi élvonalat képviselő kutatási eredményekkel, közhasznúsággal, hiteles piaci partnerrel rendelkező, valamint pénzügy és eredmény szempontjából is elszámoltatható projektek nyerhetnek az új innovációs pályázatokon. Az SZTE Innovációs Napján Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke beszélt a megújult pályázati portfólióról.

A Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napjának megnyitó plenáris ülésén

Szabó Gábor

, az SZTE rektora és a Magyar Innovációs Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy a rendelkezésre álló innovációs források mennyisége akkora, hogy felelős felhasználásuk már-már kérdésessé válik, ugyanis annyi eredményt produkálni, amennyit a források indokolnak, az arányos mennyiségű eredmény elérése nem egyszerű feladat. Ennek teljesítéséhez az SZTE rektora szerint ahhoz, hogy az innovációs rendszer működjön, a gazdaság teljesítménye is szükséges, amely nemzetközi viszonylatban elmarad a magyar tudományos élet teljesítőképességétől.

Devecz Miklós

, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja kiemelte, hogy olyan innovatív ötletekkel kell a kutatást és a fejlesztést segíteni, melynek eredményei kézzel foghatóak és gazdasági hasznot hoznak.

Kemény Lajos

, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese az egyetem innovációs és kutatás-fejlesztési eredményeiről és terveiről beszélt.

Új pályázati elvárások

"Az innováció befektetés, amitől eredményt várunk" - szögezte le

Pálinkás József

, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki hangsúlyozta a magyar gazdaság szerepvállalásának súlyát a hazai innovációs tevékenység hosszú távú versenyképességében. Az NKFIH elnöke a kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenység alapjaként a világszínvonalú tudományos hátteret, a kiváló kutatók, fejlesztők, szakemberek meglétét, valamint a versenyképes infrastruktúrát és a kiszámítható, átlátható pályázati finanszírozást emelte ki, melyek közül az első két tényező biztosítása a felsőoktatás, a második kettőé pedig az NKFIH feladata. A hazai innovációs projektek problémája, hogy nemzetközileg nem versenyképesek, mivel gyakran az eredmény értéke nem arányos a befektetéssel, illetve nem érvényesül a társadalmi érdek, a közhaszon az eredményt illetően. A fenti gondok jegyében a megújult pályázati portfólió főbb elemei a következőek: feladatorientált legyen a pályázat, ne forrásorientált, rendelkezzen nemzetközi mércével mérve versenyképes kutatási háttérrel, valamint egy nemzetközi versenyben megálló hiteles piaci partnerrel, aki garantálja a hasznosságot és az eredmények hasznosítását. Ezek mellett egy nyerni akaró pályázatnak biztosítania kell egy, a finanszírozás számára látható szakmai vezetőt, aki tárgyalópartnere lehet a forrást biztosító szervezeteknek. Az NKFIH célja, hogy az év végére professzionális kutatás-fejlesztést finanszírozó ügynökség jöjjön létre, amely az együttműködés erősítésével növelné a kutatás-fejlesztés értékteremtő erejét. A kutatás-fejlesztést szolgáló források döntő hányada a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból származik, melyből 700 milliárd forint fordítható kutatás-fejlesztésre és innovációra. A program első felhívásából 270 milliárd forintot különítettek el erre a célra, az első pályázatokat nyáron írják ki, ezek közül kiemelkedik a szegedi ELI lézer kutatóközpont második fázisa. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program első felhívásból 13 milliárd, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásaiból pedig 29 milliárd forintra írnak ki pályázatot.