Európa-nap – Martonyi János: Magyarország geopolitikai érdeke az EU bővítése

Martonyi János volt külügyminiszter szerint Európa sokat veszítene Nagy-Britannia kilépésével, Magyarország pedig rengeteget nyerne a nyugat-balkáni országok csatlakozásával. Május 9-én, az Európa-napon beszélgettünk az öreg kontinens nemzetközösségének jövőjéről.

1985 óta Európa-napként ismerik május 9-ét, melynek kapcsán az ország 18 pontján ünneplik az Európai Uniót szombaton. Hogyha nem is a születésnapja, de az EU egyik legfontosabb ünnepe ez a nap, 1950-ben ekkor tett javaslatot

Robert Schuman

kereszténydemokrata politikus egy nemzeteken átívelő hatóság megalkotására, amely a szén- és acéltermelés szabályozásával venné elejét egy Németország és Franciaország között kiújuló konfliktusnak. A harmadik világégés megelőzésére törekvő Schuman-terv lett az alapja a hat államot (Franciaország, NSZK, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) egyesítő Európai Szén- és Acélközösségnek, melyből később megalakulhatott az Európai Unió. „Nagyon merész javaslat volt ez akkor, öt évvel a második világháború lezárta után, amely a volt ellenségeket összefogásra, együttműködésre ösztönözte. Ezt egy igazi sikertörténetnek nevezhetjük, és elérte kezdeti célját, hiszen az EU területén nem volt azóta háború. Az évtizedek alatt katonai és gazdasági együttműködésen túl társadalmi unióról is beszélhetünk” – nyilatkozta portálunknak

Szűcs Tamás.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője hozzátette: a tagországok eltérő kompetenciákkal, helyi jellegzetességekkel rendelkeznek, de éppen ez teszi különlegessé ezt a közösséget. „Tavaly indítottunk egy kampányt, melynek lényeges eleme volt, hogy a magyarság és európaiság nem ellentéte egymásnak, de kiegészíti, erősíti egymást” – tette hozzá Szűcs Tamás. Az EU-t belülről a gazdasági válság, kívülről pedig a sokszorosára növekedett migráció állítja újabb kihívások elé. Mindkettő más-más mértékben érinti a tagországokat, így az arról alkotott kép is régiónként eltér. Szűcs Tamás amellett, hogy az EU egy nagyon súlyos, megoldásra váró feladatának hívta, óva intett tőle, hogy az ügyet egyedül az unió problémájaként értelmezzék, hiszen Európán kívül, a kibocsátó országok szomszédságában is óriási menekültáradat mozog. „Éppen ezért hívták össze az Európai Tanács különleges ülését a közelmúltban, ahol egy tízpontos akciótervben sikerült megállapodni első lépésként. Az Európai Bizottság hamarosan egy komplett stratégiát terjeszt majd elő, ennek mentén remélhetőleg a tagállamok is meg tudnak állapodni attól, hogy miként kezeljék ezt a kérdést” – mondta el Szűcs Tamás.

Martonyi János: gyengülne az EU Nagy-Britannia elvesztésével

Az unió egyik legnagyobb gazdaságaként nagy figyelmet kapott a napokban Nagy Britannia is, melynek összes pártja valamilyen módon programjába foglalta a bevándorlás szigorítását. Martonyi János volt külügyminiszter, a Szegedi Tudományegyetem professzora szerint nem elsősorban a bevándorlás ténye, hanem az unión belüli munkavállalók szociális ellátásainak módozata volt a leggyakoribb vitatéma. „Magam részéről a konzervatív párt kétségkívül nagyarányú győzelmét nem tulajdonítom annak, hogy ebben a témában valamennyivel markánsabb álláspontot foglalt. A leghatározottabban bevándorlás-ellenes hangnemet megütő,

Nigel Farage

vezette függetlenségi párt (UKIP) az eddigi előrejelzés szerint 1-2 képviselővel rendelkezik majd” – hangsúlyozta Martonyi János. A választásokon váratlanul erős győzelmet ünneplő

David Cameron

korábban kijelentette, hogy nem kíván olyan kormány miniszterelnöke lenni, amelyik nem ír ki népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról. „2017 végéig úgy tűnik, most már biztosan lesz népszavazás, de nem tudhatjuk, hogy mi történik addig a brit politikában és az európai közösségben. Azt azonban egyértelműen mondhatom, hogy sem Nagy-Britanniának, sem az EU-nak, sem pedig a közép-európai országoknak, így nekünk nem áll érdekünkben a britek kiválása. Európa sokkal gyengébb lenne ezután, és reméljük ezt a szigetország lakossága is hasonlóan fogja megítélni” – hangsúlyozta a professzor. Horvátország 2013-as EU-csatlakozását követően Schengen határánál a Nyugat-Balkán országai is sorban állnak csatlakozási szándékukkal. Martonyi János hangsúlyozta: a magyar politika a bővítési folyamat ösztönzésében érdekelt. „Elsősorban Európa nyugati részében nagyon sok ellenvetés merült fel az elmúlt időszakban a további bővítéssel kapcsolatban, ami nem gyorsítja a folyamatokat. Maga az Európai Bizottság elnöke,

Jean-Claude Juncker

is utalt rá, hogy a következő öt évben nem számíthatunk új tagországok csatlakozására. Nekünk azonban alapvető gazdasági és geopolitikai érdekünk, hogy déli szomszédunk, Szerbia is a tagországok része legyen. Egy délkelet-európai bővítés után Magyarország beljebb húzódna az EU középpontjához, centrális földrajzi elhelyezkedésünk is azt igényli, hogy ez a folyamat ne álljon meg, pláne ne a határainknál” – mondta el a professzor.