A mezőgazdasági termelés átalakításával megelőzhető Magyarországon a biodiverzitás csökkenése
A természeti erőforrások használatának visszaszorításával, a mezőgazdasági termelés átalakításával megelőzhető a biológiai sokféleség csökkenése, és elősegíthető a védett állat- és növényfajok fennmaradása Magyarországon - vélik a természetvédők azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió területén található természeti értékek aktuális helyzetéről szóló jelentés szerint a biológiai sokféleség elfogadhatatlan mértékben csökken Európában.
"A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba kell integrálni a természetvédelem szempontjait" - olvasható
Farkas Istvánnak
, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnökének véleménye az egyesület MTI-hez küldött közleményében. Az elnök arra is felhívja a figyelmet, hogy adottságaiból adódóan Magyarországnak egyik legfontosabb feladat az, hogy átalakítsa mezőgazdasági termelését és csökkentse az intenzív szántóterületek arányát. E célokat kell megfogalmaznia a biológiai sokféleség megőrzésére létrehozott nemzeti stratégiának is, amelyet a napokban tárgyal az Országgyűlés - teszi hozzá. Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a Természet Helyzete 2015 (State of Nature 2015) című jelentését, amely az Európai Unió területén található természeti értékek aktuális helyzetét, a jellemző tendenciákról és a fő veszélyeztető tényezőket veszi számba. Ebből kiderül, hogy a biológiai sokféleség továbbra is elfogadhatatlan mértékben csökken Európában. A megfelelően kezelt, védett területek hálózata ugyanakkor nagymértékben hozzájárul a folyamat fékezéséhez, ezért a szakemberek szerint a természetvédelem jelenlegi szintjét, intézményrendszerét minden eszközzel fent kell tartani, meg kell erősíteni valamennyi tagországban. A jelentés értelmében a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada van kedvező helyzetben, és az olyan természetes élőhelyek esetében, mint az erdők, gyepek, vizes élőhelyek, a helyzet még rosszabb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez, elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz kapcsolódó hatások, a szegély-élőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása. Az európai madárfajok 32 százaléka csökkenő állományú, vagy kimondottan veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta, vagy a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok 60 százaléka a veszélyeztetettség különböző fokán áll, 22 százalék helyzete pedig bizonyítottan romlott. A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete több mint 75 százalékban kedvezőtlen, illetve rossz állapotban van, 30 százalék esetében szintén romló tendenciát mutat.
Sipos Katalin
, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének igazgatója szerint a természetvédelem eszköztárának megőrzése és megerősítése kulcsfontosságú, hiszen a biológiai sokféleség az alapja a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásnak és a fenntartható, alacsony szennyezésű területhasználatoknak. "A természeti folyamatok eredményezik számunkra a tiszta ivóvizet, a megújuló talajt, a megtisztuló levegőt, ezek nélkül nincs esélyünk semmilyen jövőbeli társadalmat működtetni, vagyis ha az élővilág csökkenésének üteme felgyorsul, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek, akár egy évtizeden belül is."
