Több mint tíz éve ígéret csupán a szegedi halászbástya + VIDEÓ

Korhű várbástya, kávézó és kiállítóterem, valamint futurisztikus, a Tisza vízszintjét követő épület is lehetett volna a rondellából, a halászbástya azonban a mai napig romos mivoltjában fogadja a Tisza partján sétálókat. Miért nem valósulhatott meg az épület 2004-ben ígért felújítása, és milyen tervekkel lehetett volna Szeged egyik jelképévé emelni?

"Jövőre eredeti formájában helyreállítjuk a Rondellát, mely meggyőződésem szerint Szeged új jelképe lesz" - ígérte

Botka László

polgármester 2003 novemberében. A nagyjából 80 milliósra becsült projekt alapkövét 2004. március 12-én, a szegedi nagyárvíz 125. évfordulóján tették volna le, a tervek szerint kiállítótérként is működő épületet pedig még azon év augusztus 20-án birtokba vehették volna a szegediek. Több mint tíz év elteltével is csupán a vízibástya alapjain sétálhatnak a járókelők - miért nem valósult meg a rondella felújítása?

Ami egyszer elpusztult, az sosem lehet már ugyanolyan?

2003-ban a Tér és Forma tervezőiroda a város önkormányzatának megrendelésére elkészítette a vízibástya felújításának terveit, majd két évre rá a teljes rakpart rehabilitációjáról is ötleteltek, amely érintette volna annak belvárosi szakaszát a Roosevelt térrel, a Várkerttel, illetve a Stefánia és Móra parkkal egyetemben. Jött azonban a 2006-os árvíz, melyet követően a gátrendszer felújítása lett elsődleges prioritás, a város alatt húzódó várfal legnagyobb bástyája azóta is egy meg nem valósult ígéret maradt.

A város alatt húzódó várfal. Forrás: Kratochwill Mátyás

Kohári Nándor

a Fidesz önkormányzati képviselőjeként vett részt a felújítással kapcsolatos vitákban, segítségével idéztük fel a tizenegy évvel ezelőtt történteket. "Botka László polgármester egyfajta ötletgazdaként állt a kezdeményezés élére, több fórumon is kampányolt a vízibástya újjáépítéséért. Végül nem is rajta, hanem műemlékvédelmi okokon csúszott el a tervezés" - mondta el portálunknak. A politikus kiemelte: ez az eset is egy átfogó és hosszú idő óta fennálló problémára világít rá a hazai műemlékvédelem területén. "Hazánkban a műemlékek terén az az általános nézet, hogy ami a történelem viharai során így vagy úgy elpusztult, azt újjáépíteni nem szabad, hiszen nem lenne hiteles. A szakemberek szerint nem szerencsés, ha egy középkori várrom folytatása betonnal van kiöntve, vagy hasonló, a modern építészetben használatos módszereket alkalmaznak" - magyarázta Kohári Nándor. Tipikus példának hozta fel a Diósgyőri Vár újjáépítését, amely az első tervek szerint egy impozáns fedelet is kapott volna, végül azonban nem engedélyeztették az eredeti kinézettől eltérő megvalósítást. Másrészt az emberek a "lábukkal szavaznak", egy felújítást követően megsokszorozódhat az építményhez kilátogatók száma. Érdemes hát számba venni: meddig lehet úgy a látogatók kedvébe járni, hogy a műemléki értékű építmény ne csússzon át giccses közönségcsalogatóba.

21. századi, Tiszával mozgó épületet is álmodtak a helyére

Kreativitásból nem volt pedig hiány a Rondella kapcsán:

a terveit annak a futurisztikus építménynek, melyet

Szögi Tamás

álmodott meg a bástya helyére. Építése során a Tisza áradásával is számolni kell, így a videóban látható módon, egyfajta úszóházként emelkedett és süllyedt volna a belső tér a víz szintjével együtt. Merészebb látogatók kívülről is megmászhatták volna az építményt, a balesetektől pedig egy kifeszített sodronyháló védte volna őket. https://www.youtube.com/watch?v=CPG_y0dC6iA A Tér és Forma vázlataiban egy kiállítótér és egy kávézó is szerepelt volna, hogy a bástya ne csupán kívülről nyújtson impozáns látványt, érdemes legyen belátogatni. Kohári Nándor képviselő visszaemlékezése szerint a tervek még viszonylag kiforratlanok voltak, az előre látható nehézségek miatt is inkább a Dömötör-torony rekonstrukcióját támogatták volna. "A falak vizes, savasodó állapota miatt a freskókat is veszélyeztette, műemlékvédelmi felújítása mégis hosszú éveket váratott még magára. Csak a mostani Dóm téri projekt keretein belül kezdődhetett a helyreállítás" - magyarázta.

Statikailag rendkívül bizonytalan a bástya

Horváth Andrea

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának igazgatója szerint a rondella felújítása komplex feladat, hiszen területe kiemelten védett régészeti lelőhely besorolásban van, illetve műemlékileg is védett, építéskor ráadásul a víz-és fagyvédelmet is meg kell oldani úgy, hogy az építmény anyagában és jellegében is méltó maradjon az eredetihez. "Az ilyen, régóta elpusztult épületek esetében inkább az a szokás, hogy az eredeti tömegét, magasságát jelenítik meg valamilyen módon. Különösen az ókori, de a középkori hazai épületromok esetében sem lehet biztosan tudni, hogyan nézett ki eredetileg, hiszen alig néhány forrásban örökítik meg" - magyarázta Horváth Andrea.

Petvai Ferenc

műemlék-felügyelő szerint figyelembe kell továbbá azt is venni, hogy statikailag elég bizonytalan az épület, nagyobb súlyt valószínűleg el sem bírna. Először az alapozását kellene megerősíteni, és csak utána lehetne a ráépítésről tervezgetni - magyarázta a szakember.

"A rondellára kidolgozott tervekkel kapcsolatban alapozási problémák merültek fel annak idején. Ez azonban csak az egyik gond volt, problémát jelentet az is, hogy az építményt nem lehet teljesen vízmentessé tenni, ami tovább korlátozza annak felhasználási lehetőségeit" - magyarázta

Kozák Péter

. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) vezetője szerint zárt falakkal semmiképpen sem alakítható ki itt egy ehhez hasonló építmény, hiszen az akadályozná a víz vonulását. Az alapozási gondok és a felhasználhatósági lehetőségek hiánya együttesen gátolta a bástyával kapcsolatos fejlesztési terveket - emelte ki Kozák Péter.

Városvédők: újjáépülhet-e valaha a rondella?

A felújítással kapcsolatban

V. Szilágyi Árpád

, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület elnöke fordult portálunkhoz, a Délmagyarország 2004. március 29-én megjelent cikkét felmutatva, amely hírül adta, hogy megépítik a rondellát, és 2004. október 23-án átadják a rendeltetésének. Az újságcikk szerint az építési szándék megalapozott volt, hiszen a közgyűlés az építésre elkülönített 100 millió forintot. Levelében közölte, hogy 2004-ben, a Közéleti Kávéház szerkesztő-műsorvezetője erről az aktuális beruházásról egy nagyszabású kávéházi estét rendezett az alábbi személyek közreműködésével:

Bodor Dezső, Fekete Zoltán, Forró Mariann, Horváth Ferenc, Körmöczi Ernő, Kratochwill Mátyás, Novák István, Palánkai Tibor, Priskinné Ale Mária, Sipos György, Sz. Fehér Éva, Szolga András, Szondi Ildikó, Szőke Péter.

A vendégek nyilatkozatai, előadásai alapján semmi kétség nem merült fel arról Szilágyi szerint, hogy a megépítést csak egy jó szándékú ötletnek tekintették a város lakói. "Mivel közel 10 év eltelt, és jelenleg a partfal-rekonstrukció a kitűzött terv, amelynek építése előrehaladott állapotban van, ezért jó lenne tudni, hogy a 10 éve meghirdetett rondella építésére valaha is sor kerülhet-e?" - tették fel a kérdést a városvédők. A tájékoztató levélből az is kitűnik, hogy a Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület természetesen annak örült volna, ha a rondella megépítéssel egyidejűleg a Szőke Tisza hajót is felújítják, és így Szeged város a múzeum előtti Tisza-partja múltat idéző emlékekkel gazdagodott volna.