Orbán elmondta Schulznak, nem tervezi a halálbüntetés bevezetését (FRISSÍTVE)

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, akit arról tájékoztatott, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, "egy vita van róla" Magyarországon. Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

"Egy vita van a halálbüntetésről, tehát nem arról van szó, hogy egy terv lenne a halálbüntetés bevezetése" - idézte a kormányfő

Martin Schulznak

adott tájékoztatását.

Lázár János

elmondta, a miniszterelnök telefonon beszélt az Európai Néppárt elnökével,

Joseph Daullal

és frakcióvezetőjével,

Manfred Weberrel.

Őket ugyanarról tájékoztatta, mint Schulzot, vagyis hogy egy vita zajlik Magyarországon, a kormány pedig be fogja tartani az EU jogát - közölte.

A három csapás törvénynek nem volt elegendő visszatartó ereje

A miniszter szó szerint megismételte Orbán Viktornak a kaposvári brutális gyilkosságra vonatkozó szavait, amelyek arról szóltak, hogy a miniszterelnök értékelése szerint a három csapás törvénynek és a tényleges életfogytiglannak nem volt elegendő visszatartó ereje, ezért napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Értékelése szerint brutális bűncselekményeknél, gyermekek, idősek, kiszolgáltatottak sérelmére elkövetett eseteknél gyakran merül fel a társadalomban a megtorlás igénye; Magyarországon ma nagyon sok olyan ember van, aki szerint csak a halálbüntetés bevezetése tartana vissza egyeseket súlyos bűncselekmények elkövetésétől. Erről beszélnünk kell a választóinkkal - jelentette ki. "A súlyos bűncselekmények kapcsán (...) kialakuló hihetetlen társadalmi felháborodás lehet, hogy nem hallatszik Brüsszelig, de hallatszik Budapestig" - fogalmazott. Azt is hangoztatta: Magyarország az Európai Unió jogrendszerének egészét tiszteletben tartja. Az EU, mint a demokrácia legfontosabb védelmezője nem utasíthat el semmilyen vitát, ami emberek életéről, nehézségeiről szól - értékelte Lázár János, aki azt is elmondta: kifejezetten híve a halálbüntetésnek, de véleménye csak egy a nyolcmillióból. Hozzáfűzte: a kormányfőtől ugyanakkor még sosem hallotta, hogy ő támogatná azt. Arra a felvetésre, hogy a KDNP ellenzi a halálbüntetést, azt felelte, hogy a különbözőség is mutatja, hogy le kell folytatni egy párbeszédet, ami 30 éve elmaradt. Nem hiszi ugyanakkor, hogy a dialógus bármivel veszélyeztetné az európai alapértékeket - mondta. Lázár János közölte azt is, hogy a kormány jövő szerdán áttekinti, hogy a bíróságok eddig hogyan alkalmazták a három csapás törvényét, hogyan érvényesült a tényleges életfogytiglani büntetés a gyakorlatban.

Május elején indul a konzultáció a bevándorlásról

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy május elején indul a konzultáció a bevándorlásról. Kifejtette, hogy itt is egy problémáról szeretne a kormány beszélni a társadalommal, szeretnék tudni, hogy mi a magyar emberek viszonya a témakörhöz, mit kell képviselni Brüsszelben. Megjegyezte, hogy a választás előtt ez még nem volt téma, a bevándorlás mérete azonban indokolja a témafelvetést. Példaként hozta, hogy választókörzetét kiemelten érinti a probléma, három hónap alatt annyi bevándorló érkezett, mint két év alatt összesen. Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy nem kötelező a fólia a dohányboltok kirakatára, és ha a trafikosok igénylik, ezt bele kell foglalni a törvénybe is. Hangsúlyozta: lehetővé kell tenni, hogy aki az elsötétítés miatt nem érzi magát biztonságban, az ne használja a fóliát. Jelezte, hogy aki már leszedte a fóliát, annak nem kell számítania semmilyen szankcióra. A kormány kötelességének tekinti a trafikokban és az éjszaka dolgozók védelmét - jelentette ki Lázár János, aki ezzel kapcsolatban tudatta: Pintér Sándor belügyminiszternek javaslatot kell tennie arról, hogy az éjjel is nyitva tartó üzletekben milyen rendvédelmi rendszert kell kiépíteni.

Az EP illetékes bizottsága meg fogja vitatni Orbán javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban

A jövő héten az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) meg fogja vitatni Orbán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban - közölte csütörtökön az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában

Ujhelyi István

, az MSZP EP-képviselője. Martin Schulz EP-elnök szóvivője,

Armin Machmer

az MTI-nek megerősítette az erről szóló döntést. A javaslat megvitatásáról - olvasható Ujhelyi István tájékoztatásában - az EP frakcióvezetőinek strasbourgi tanácsülésén, az úgynevezett "elnökök értekezletén" döntöttek. Ujhelyi szerint a frakcióvezetők fontosnak tartják, hogy az európai közösség vizsgálja meg, mit jelentene a halálbüntetés esetleges bevezetése egy uniós tagállamban. "Nem kizárt, hogy ennek eredménye nyomán a májusi plenáris ülésen parlamenti vitát is lefolytat majd az Európai Parlament a magyar kormányfő elképesztő politikusi vadhajtásairól" - tette hozzá a szocialista EP-képviselő. Megfogalmazása szerint az EP-ben képviselt pártcsaládok vezetőitől már ezt megelőzően is "karcos és érdemi kritikákat kapott Orbán Viktor amiatt, hogy a magyar miniszterelnök az európai értékrenddel teljesen ellentétes módon napirendre vette a halálbüntetés bevezetésének kérdését". Az EP szociáldemokrata elnöke és a liberális vezetők mellett még a néppárti konzervatív politikusok is válaszokat várnak Orbán kijelentései miatt - jegyezte meg Ujhelyi. Ezután az EP sajtószolgálata is írásos tájékoztatást tett közzé a tervezett LIBE-ülésről, anélkül, hogy annak időpontját megjelölte volna. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ügyet sürgősséggel kezelik. Az EP közlemény szerint Schulz EP-elnök a frakcióvezetők ülésén megerősítette: az EU alapjogi chartája tiltja a halálbüntetést, "és annak újra bevezetése nem egyeztethető össze az EU-tagsággal". Eközben az EP liberális frakciójának vezetői levélben fordultak Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság első alelnökéhez. Ebben egyfelől azt hangoztatták, hogy osztják a holland szociáldemokrata politikus aggodalmait Orbán Viktornak a halálbüntetéssel, illetve a migrációval kapcsolatban kifejtett nézeteit illetően. Kérdezték ugyanakkor, hogy a magyar miniszterelnök kezdeményezéseit az EU-jog esetleges megsértésének tekinti-e Timmermans, és amennyiben igen, akkor kíván-e a brüsszeli bizottság részéről hivatalos lépéseket tenni Magyarország ellen.