Közélet

Múlt századi hagyományt felelevenítve újból meghirdették a kócsagőr programot

Múlt századi hagyományt felelevenítve újból meghirdették a kócsagőr programot

2015. április 19., vasárnap
Múlt századi hagyományt felelevenítve újból meghirdették a kócsagőr programot

Múlt századi hagyományt felelevenítve, a természetvédelem erősítésére és népszerűsítésére újból meghirdették a kócsagőr programot Magyarországon.

Kánai Edina

, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság marketing- és pr-előadója az MTI-nek elmondta: a múlt század elején kócsagőröket alkalmaztak Magyarországon, hogy a gázlómadarakat megvédjék a kipusztulástól. A gémfélék családjába tartozó szárnyasok állománya a 19. század divatja, a kócsagtoll viselése miatt ugyanis megtizedelődött akkoriban. Az őrök tevékenysége révén a kócsagállomány növekedésnek indult, s a múlt századi program sikerességét örökre hirdetve, példaként állítva, a nagy - vagy ahogy másképp hívják, a nemes - kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett. A nagy kócsag állományát ma már 1800-3000, míg a kis kócsagét 600-1000 pár közé teszik a szakemberek. Mindkettő továbbra is fokozottan védett, a nagyobb fajta eszmei értéke 100 ezer, míg a kisebbé 250 ezer forint. Az Ifjú Kócsagőr programot 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium, a fővárosi önkormányzat, az Y Triász és a tíz magyarországi nemzeti park igazgatósága hirdette meg. A programra 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezhetnek, akik előválogatón vesznek részt, s a továbbjutottak kéthetes szakmai gyakorlatra mennek. Természetvédelmi őrök mellett nemzeti parkban, illetve Budapest védett területein ismerkedhetnek meg a feladatokkal, majd területi és országos döntőn mérik össze tudásukat. Természetvédelmi őri vizsgát is tesznek, s közülük a legjobb, a felkészítőjével együtt, külföldi tanulmányútra mehet az Europarc Szövetség regensburgi konferenciájára, valamint a csehországi Sumavai Nemzeti Parkba. A konferencián az európai nemzeti parkok jövőjéről, új projektek és kezdeményezések indításáról lesz szó. A cseh-osztrák és a cseh-német határ menti Sumavai Nemzeti Parkban - amelyet Európa Zöld Szívének is hívnak - a 681 négyzetkilométeres, erdő borította hegyvidék ritka növény- és állatvilágával ismerkedhetnek meg, így például láthatnak szibériai nőszirmot, siket fajdot, háromujjú harkályt, gatyás kuvikot, örvös rigót, nagyfülű denevért, sőt uráli baglyot is.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.