Külön forrásból valósul meg a 60 milliárdos kórház-konszolidáció

Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az idei év komoly pozitívuma, hogy most először nem az Egészségbiztosítási Alap maradványából valósul meg a kórházak adósságállományának konszolidációja, az erre fordítható 60 milliárd forint ugyanis "kívülről érkezett".

Zombor Gábor

pénteken, a Magyar Kórházszövetség debreceni kongresszusának zárónapján rendezett szakmapolitikai fórumon bejelentette: a jövő évi költségvetésben szintén lesz olyan pluszforrás, amely a kórházi rendszer stabilitását szolgálja. "Ez a forrás akkora lesz, amennyire szükség lesz" - mondta az államtitkár. Közölte azt is: az állam az intézményeken keresztül vállalja, hogy az onkológiai betegség gyanújával azokba bekerülő betegek 14 napon belül diagnosztikai vizsgálathoz jussanak. Ahol ezt nem tudják megoldani, ott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felhatalmazást kap arra, hogy minden eszközzel, pluszfinanszírozással biztosítsa az ellátást - tette hozzá. Zombor Gábor elmondta: az európai uniós források felhasználásánál prioritást élveznek azok az intézmények, amelyek minden döntésüknél népegészségügyi szempontokat is figyelembe vesznek. Ilyen formában az elkövetkező 4-5 évben 250-300 milliárd forint EU-forrást lehet elérni - fűzte hozzá. Az alapellátás prioritást élvez az egészségügyi stratégiában: az idén erre 10 milliárd forint pluszforrást biztosítanak, de a program 2016-ban is folytatódik - jegyezte meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára a fórumon kitért arra, hogy az egészségügy fejlesztése, a működőképes, stabil intézményrendszer kialakítása konzultációkkal, a szakmai közösségek bevonásával, de a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével történik, s ez a megoldás a miniszterelnök teljes támogatását élvezi. Elmondta azt is, hogy folytatódnak a fejlesztések a sürgősségi ellátásban: a Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadta az indítványukat és újabb száz mentőautót vásárolnak, de megoldott a sürgősségi irányítórendszerek finanszírozása is. A humánerőforrásról szólva kiemelte: az ösztöndíjprogramot, amelyet a fiatal orvosok számára indítottak, folyamatosan kiterjesztik, s "5-10 év alatt akár 10-15 ezer ember lesz, akit így tudnak támogatni". Zombor Gábor ugyanakkor elismerte, hogy érzékelnek feszültségeket az ágazatban a bérek, a munkakörülmények tekintetében, amiről tárgyalni szeretnének, ezért ágazati érdekegyeztetést indítanak. Fontosnak nevezte, hogy ezzel egy időben intézményi érdekegyeztetések is kezdődjenek a helyi foglalkoztatási és bérfeszültségek enyhítésére. Kilátásba helyezte például, hogy jövőre a 10 milliárdos plusztámogatást az alapellátásban a praxisok csak akkor kapják meg, ha bemutatják az alkalmazottak munkaszerződéseit. A várólisták csökkentése érdekében a teljesítményvolumen-korláton (tvk) felül 5 milliárd forintot fognak kiosztani az intézmények között. Ebből egymilliárdot már folyósított az OEP, ennek eredményeként például egynegyedével csökkent a csípőprotézis-műtétek várólistája - ismertette az államtitkár. Elmondta azt is, hogy az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre, ebből 170 milliárdot új gépekre, műszerekre, így jogos elvárás: úgy szervezze meg magát az egészségügy, hogy a betegek ne szenvedjenek hátrányt. "Ez olyan népegészségügyi program, amiben a kórházaknak részt kell venniük" - mondta az egészségügyi kormányzat partnerségét ígérve Zombor Gábor a kórházszövetség kongresszusán.

Ladányi Márta

, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője bejelentette: felmérést kezdtek a kórházakban arra vonatkozóan, hogy miként hasznosulnak a személyi és tárgyi feltételek. Jelenleg a városi kórházakat vizsgálják, májusban pedig megkezdik a megyei és az egyetemi kórházak vizsgálatát.

Gajdácsi József

, az OEP főigazgató-helyettese kiemelte: nem indokolt a tvk teljes felszámolása, de megkezdik annak "finomhangolását". Ez azt jelenti, hogy a standard eljárásoknál megkezdik a teljesítményvolumen-korlát kivezetését, a speciális eseteknél pedig erősebb szakmai kontrollt érvényesítenek.

Novák Krisztina

, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója elmondta: 2014-ben 23 ezer esetben fordultak szervezetükhöz, ebből több mint 12 ezren betegjogi területen.

Ónodi-Szűcs Zoltán

, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója a kórház-konszolidációval kapcsolatban közölte: már több nagy beszállítóval megkezdték a tárgyalást, s megállapodás közeli helyzetben vannak. Közös érdeknek nevezte, hogy "a szállítók idegeit ne borzolják tovább".

Éger István

, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke korszakos bejelentésnek nevezte az onkológiai betegek 14 napon belüli diagnosztikáját, s kérte, hogy mielőbb kezdjék meg az ágazati egyeztetéseket.

Velkey György,

a Magyar Kórházszövetség elnöke kongresszusi záróbeszédében megismételte: nagyra értékelik azt a 60 milliárd forintot, amely az Egészségbiztosítási Alapon kívülről érkezett. Ugyanakkor megjegyezte: megítélésük szerint az ország gazdasági teljesítménye erőteljesebb forrásbevonást tesz lehetővé az egészségügybe, amelynek a prioritását erősíteni kell mind a társadalomban, mind a politikusok körében.