Közélet

Kihívások 2.1 - A szakok megmaradásáért küzdöttek, rossz szájízzel távoztak a megjelentek + FOTÓK

Kihívások 2.1 - A szakok megmaradásáért küzdöttek, rossz szájízzel távoztak a megjelentek + FOTÓK

2015. április 22., szerda
Kihívások 2.1 - A szakok megmaradásáért küzdöttek, rossz szájízzel távoztak a megjelentek + FOTÓK
kihivasok07kf

A kancellár és a konzisztórium szerepe és feladatai, valamint az olyan féltett szakok, mint az andragógia, a társadalmi tanulmányok és a vizuális kultúra mesterképzés kerültek terítékre a szerdai Kihívások című fórumon. Több száz diák és oktató volt kíváncsi Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár álláspontjára. A fórum nem volt indulatoktól mentes.

Így tudósított az MTI:

Nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével a képzési rendszer átalakítása - jelentette ki Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Szegeden. Mindig is jogszabályok határozták meg, milyen szakok, mely képzési és kimeneti követelményekkel induljanak - mondta a politikus a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Auditorium Maximumában Kihívások 2.1 címmel rendezett felsőoktatási fórumon. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, ha a kormány hozzányúlt a képzési szerkezethez, az indítható szakok jegyzékéhez az intézmények emeltek kifogást, ha nem, a gazdasági élet szereplői, a munkaadók panaszkodtak. Az elmúlt tíz évben a felsőoktatási intézmények saját profiljuknak megfelelően indítottak el szakokat. A hasonló elnevezésű és képzési profilú szakok között gyakran a munkaerőpiac és a jelentkező hallgatók sem tudnak különbséget tenni - közölte Maruzsa Zoltán. A demográfiai változások nyomán öt-tíz év múlva, 12-13 ezer jelentkező lesz évente a 300-400 fajta mesterszakra, és a szakonkénti alacsony létszám miatt fenntarthatatlanná válik a rendszer - mondta a politikus. A háromórás fórumon hozzászóló oktatók és hallgatók a megszüntetni tervezett társadalmi tanulmányok, andragógia, vallástudomány, vizuális kultúra alapszakok megtartása mellett érveltek. A helyettes államtitkár válaszában hangsúlyozta, a kellően rugalmas szakleírások lehetővé teszik az intézmények számára, hogy a megszűnő szakok helyett akkreditáljanak egy rendszerben maradó hasonló képzést. Több területen pedig az oktatás mesterszakon folyik tovább. Kérdésekre és hozzászólásokra reagálva a politikus kifejtette, az oktatási kormányzat az elmúlt években sokszor azért volt kénytelen beavatkozni a felsőoktatási intézmények működtetésébe, mert helyben nem tudták megoldani a problémákat, rossz fejlesztési, beruházási döntéseket hoztak. A kancellári rendszert a professzionális intézményirányítás érdekében vezeték be. A kancellároktól azt várja el a kormányzat, hogy hatékonyabban működjenek az intézmények. Az ő munkájukat is vizsgálják, értékelik, és ha szükséges személycserékre is sor kerülhet, egyelőre azonban nincs ilyenről szó - mondta Maruzsa Zoltán.

Online közvetítésünk:

20.56 Vége a fórumnak, elköszönnek a szervezők. Eközben Budapest utcáin hömpölyögnek a diáktömegek, folytatódik a tegnapi tüntetés

20.53 Devecz Miklós távollétében is sok támadást kap

Balog ismét szót kért, Devecz Miklós kancellár alkalmasságával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. Maruzsa Zoltán erre nem tudott és nem is szeretett volna reagálni, mert inkább személyeskedésnek érezte az oktató indulatos szavait.

20.43 A kancellárt akár le is cserélhetik, ha nem elég hatékony

Szabó Gáborra, az SZTE rektorára utalt Maruzsa, amikor a kancellári és konzisztórium rendszerről érkezett hozzá kérdés. Többek között a rektor ötlete nyomán döntöttek a mellett, hogy a kancellár jobbján egy testület is foglalkozzon az egyetemek működésével. A konzisztórium egy, az Egyesült Államokból átvett példa, amivel nem az egyetemek vérét akarják szívni. A kancellári munkáról kapcsolatban annyit megjegyzett: ki kell alakulnia, intézkedéseiket azonban folyamatos figyelemmel kísérik. Az sincs kizárva, hogy ahol nem elég hatékony a kancellár munkája, akár személycsere is történhet a jövőben.

20.37 Csordogálnak még a kérdések

"Tisztában voltam vele, hogy nem könnyű pályára jövök" - mondta Maruzsa Zoltán Balog felvetését követően. A meghívott vendég fáradt már, kérte a hallgatókat és az oktatókat, hogy legyenek tekintettel arra, neki még vissza kell utazna a fővárosba. Konstruktív beszélgetés céljával jött, ami részben meg is valósult. A kérdések ugyanazok, amit a fórum elején, látszólag nem elégedettek a jelenlévők.

20.21 Egyeztetési fázisban az átalakítás, a sajtó hibája a bizonytalanság

A pszichológia levelező szakosok kétségbe voltak esve múlthét pénteken, s hiába fordultak oktatóikhoz, nem remélhettek megnyugtató választ. Kékesi Márk Zoltán arra kereste a válaszokat, miért változtatnak egyik napról a másikra a felsőoktatási koncepción, ugyanis bizonytalannak és átláthatatlannak tűnik a rendszer. A válaszból kiderült, egyelőre egyeztetési fázisban vannak, csak a sajtó libbentette fel a hírt, miszerint a pszichológia szak osztatlan formában folytatja a képzést. "Bologna szemléletű rendszert dolgoztunk ki, nem akartuk szétrúgni" - erősített rá Maruzsa. Balog József kikérte magának, hogy mindent a sajtóra akarnak kenni.

20.08 Miért ilyen hirtelen? Érdeklődtek többen is a stratégia kidolgozásának gyorsaságáról. Maruzsa úgy gondolja, az, hogy 2013 óta folyamatosan dolgoznak az átalakításon és csak most értek révbe, nem nevezhető kifejezetten gyors eljárásnak. Szerette volna eloszlatni a kételyeket azt illetően, hogy titkos tanácsadók súgnak a háttérben jó pénzekért. Mindössze alig több mint harminc szakember, összehangolt munkával dolgozta ki a koncepciót, akik mind ismerik a szakjegyzések és a KKK-kat. 20.00 Későre jár már, néhányan elhagyták a termet A fórum azonban folytatódik. A felsőoktatási koncepció kidolgozásának gyorsaságáról, szakok kihúzásának miértjétől is érdeklődtek. Sok a kérdés. 19.51 Egyedileg vizsgálták a szakokat Mi a célja az átalakításnak? - tette fel az egyszerűnek tűnő kérdést Szabó Dávid magyar-történelem szakos hallgató. Az államtitkár újra elmondta, egyedileg vizsgálták meg a szakokat és igyekeztek a legjobb logika szerint összeállítani a rendszert, háttérszándékaik pedig nem voltak - utalt ezzel a kommunikáció képzés központosítása körül felröppent álhírekre. Mint mondta, van olyan terület, ahol az osztott és osztatlan képzés átgondolandó. Ilyen értelemben az elméleti közgazdaságtannak osztatlan rendszerben kell folytatódnia ellenben bizonyos biznisz szakokkal, ahol adott esetben a három év is soknak tűnik. "A szakok neve sokszor csábítóbb, de a szakma azt akarja látni, hogy milyen képesítése van a diplomásnak" - mondta. 19.36 "Nincs szükség félművelt hülyékre Magyarországon, mert azokból a politikusok között már van elég" Jegyezte meg tréfásan Máté-Tóth András, aki a vallástudomány mellett emelte fel hangját, majd gyorsan elnézést is kért a kivételektől a viccért. Komolyra fordítva a szót, felhívta a hallgatóság figyelmét, jelenleg 20 olyan mesterszak van ma itthon, ahol vallástörténeti alaptudást kérnek a felvételihez. Példáján keresztül az egyéb képzésekre kívánt rávilágítani, az általa oktatott terület ugyanis nem tartozik a "veszélyeztetettek" közé. Maruzsa Zoltán csak ismételte magát: a munkaerő-piaci követelmények határozzák meg az átalakítások fontosságát, miértjét, mikéntjét. 19.26 Az EMMI-ben is sokan dolgoznak társadalmi tanulmányok diplomával A társadalomtudományi szakkal sokan dolgoznak az EMMI-ben - intézte a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak a szak képviselője. Úgy fogalmazott, nem szűk területre képeznek embereket, ezzel pedig az EU-ba szeretnének felzárkózni. Maruzsa szerint a leggyengébb mutatót ez a szak produkálta, ez pedig a Bologna-rendszer lenyomata. Ugyanis hajdanán az volt az elképzelés, hogy például a szociológusokat mesterszakon ebből az "anyaszakból" nevelték volna ki, ilyet azonban önállóakat indítottak az egyetemek, főiskolák. Emlékeztetett, a Rektori Konferencia minden tagja egyetértett azzal, hogy ehhez a képzéshez hozzá kell nyúlni, ellenben a nemzetközi tanulmányok kapcsán éles vita alakult ki. 19.08 Sokkal több mint egy alapszak Farkas Éva, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula pedagógusképző Kar oktatója az andragógia szakról tájékoztatta a hallgatóságot és foglalta össze Maruzsa Zoltánnak a felnőttképző szakemberek meglétének fontosságát. Mint mondta, a szakemberek a munka mellett tovább-, vagy átképzésben részt vevőket, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevőket segíti a pályaorientációban, elhelyezkedésben, felzárkózásban. Évente mintegy 800 ezer felnőtt vesz részt ilyen képzési rendszerek valamelyikében, ha pedig kivezetik a szakot és vele a szakmát, megszűnik a felnőttképzési szakemberek képzése. "A mesterszak alapszak nélkül nem lesz hosszú életű." A felsőoktatási helyettes államtitkár szerint az andragógia mesterszak jobban illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez, mint a BA. Emlékeztetett, hajdanán töltelékszakként tekintettek az andragógiára, ahová csak azért felvételiztek a diákok, mert nem tudták, hogy hol akarják folytatni tanulmányaikat. Farkas Éva felháborítónak nevezte, hogy ilyen jelzőkkel illetik az andragógia szakot. A végzettek ugyanis hivatásuknak tekintik a szakmát, a legutóbbi OTDK-n pedig szekciójukban a legtöbb díjat hozták Szegedre a hallgatók. 19.04 Vitáznak, már-már alig hallják egymás szavát Parázs vita alakult ki Maruzsa és Varga Ákos, az SZTE BTK HÖK elnöke között, aki történetesen a vizuális kultúra mesterszak mellett emelte fel hangját. Szerinte félő, hogy tanszékek zárnak be az átalakítást követően, még ha ezt az államtitkárság nem is akarja elismerni. 19.00 Megbolydult az Auditorium Maximum 16 intézménynél hagyta abba a jegyzék böngészését, ami a kultúra és média területén indított képzéseket eddig, s amelyek mind hasonló tartalommal működnek - summázta Maruzsa. Kijelentette, egyetlen szakot vagy intézményt sem pécéztek ki maguknak. Hajdanán öngólt lőttek az intézmények, hiszen szakképesítések egész sorát alakították ki saját profiljuknak megfelelően, holott komplexebb, gyakorlatorientáltabb mesterszakokat kellene kialakítaniuk. Megbolydult a terem, amikor a tanszékbezárások felvetése, az oktatói gárda elbocsátása körüli rémhíreket igyekezett eloszlatni. Többen megmosolyogták a helyettes államtitkárt. 18.50 "Kinek jó, ha nem lehet film és vizuális kultúrát tanulni a BTK-n?" Füzi Izabella, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar oktatója azt a kérdést tette fel a rövid bevezetőt követően: miért kell átkényszeríteni a hallgatókat kevésbé népszerű szakokra? Tette ezt annak tükrében, hogy a szegedi universitas minden hazai felsőoktatási intézmény közül egyedüliként büszkélkedhet a vizuális kultúra mesterszakkal, amelyhez az intézmény oktatói dolgozták ki a képzési tervet. "Kinek jó, ha nem lehet film és vizuális kultúrát tanulni a BTK-n? vagy csak két szakot ki kellett pipálni? Miért nem hallgatták meg a szakterület képviselőit?" 18.40 Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a fórum elején röviden ismertette a napokban óriási felháborodást kiváltott új felsőoktatási stratégiát. Mint mondta, a 10 évvel ezelőtti, Bologna-rendszerre történő áttérés miatt szükséges volt a szakok felülvizsgálata, hiszen 2005-től kezdődően tucatjával alakultak meg újabb és újabb tucatképzések. Az itt szerzett végzettség azonban nem elégítik ki a munkaerő-piaci igényeket, ráadásul az intézmények hatékonysági is folyamatos romlásnak indultak.

Korábban írtuk

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az Oktatói Hálózat Szegedi tudományegyetemi csoportjai és a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata beszélgetéssorozatot indított 2013 februárjában Kihívások címmel. A meghívott szakemberek a felsőoktatás helyzetét, a felsőoktatási stratégia alapkoncepcióját és az európai folyamatokba illeszthetőségét vették górcső alá. A szerdai fórum meghívott előadója ezúttal Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki várhatóan a következő témákat érinti az Auditorium Maximumban: - a bölcsész-, társadalom- és természettudományos képzés perspektívái, - a felvételi keretszámok számítási módjai és a kapacitásszámokkal való összefüggése, - a támogatott képzések lehetőségei, - a hallgatói önkormányzatokkal való kapcsolattartás, - az üzleti-ágazati szemléletmód és a gyakorlatorientált képzési modell - kancellár - konzisztórium - szenátus – rektor: strukturális változások az intézményekben, az új Szervezeti és Működési Szabályzatok tapasztalatai.
Elbocsátások, megszűnő képzések, személyeskedés - indulatos fórumot tartottak a BTK-n Maruzsa Zoltán felsőoktatásért... Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 22.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.