Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Ha Ságváriról nem lehet iskolát elnevezni, akkor Nagy Imréről sem?

Ha Ságváriról nem lehet iskolát elnevezni, akkor Nagy Imréről sem?

2015. április 15., szerda
Ha Ságváriról nem lehet iskolát elnevezni, akkor Nagy Imréről sem?
sagvari

Ha az önkormányzati törvény nem engedi meg a 20. századi önkényuralmi rendszer kiépítőit és fenntartóit közintézmények névadóinak, úgy Nagy Imre neve is tiltólistán kellene, hogy szerepeljen - hangzott el az SZTE Bölcsészettudományi Kar épületében meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen. Történész, szociológus és büntetőjogász szemszögéből is megvizsgálták Ságvári Endre alakját, szerepét és az átnevezés kapcsán kialakult botrányt.

1944. július 27-én Budapesten, a Budakeszi úti Nagy cukrászdába négy csendőr lépett be azért, hogy őrizetbe vegyenek két személyt, földalatti kommunista szervezőmunka vádjával. Az intézkedés alá vont személyek egyike megadta magát, a másik viszont aktatáskájából egy pisztolyt rántott elő, majd tüzet nyitott. A lövöldözésben két csendőr megsebesült, egy pedig halálos gyomorlövést kapott, a letartóztatásnak ellenszegülő

Ságvárit

pedig szintén halálosan megsebesítették. A történteket a szegedi gimnázium átnevezése és az azt kísérő

véleményáradat

kapcsán minden szegedi megismerhette, hiteles képet alkotni, és ítéletet hozni azonban még a felkészültebb történészeknek sem egyszerű feladat. Ságvári személyéről és a cukrászdában történtekről politikailag függetlenül próbáltak átfogó képet alkotni a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete és a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium közös rendezvényén, történész, szociológus és büntetőjogász bevonásával.

Ellentmondásos álláspontokat fogalmaz meg az MTA

2006-ban a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte a csendőrök eljárását, a Ságvárit lelövő Kristóf Lászlót - akit a kommunista rendszer halálra ítélt tettéért - pedig rehabilitálták. Gál Andor büntetőjogász szerint vitathatatlanul jogerős csendőri intézkedés közben rántott fegyvert Ságvári, a jogos védelmi helyzet pedig azután sem változott meg, hogy menekülőre fogta. Az adott korszak jogi környezete és kaotikus politikai helyzete miatt ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy a vallása miatt is üldözött ellenálló milyen bánásmódra számított letartóztatását követően. A csendőri túlkapást emlegetőknek ugyanakkor érdemes belegondolni abba is, hogy a három kollégáját fegyverrel megsebesítő személy után milyen vehemenciával és lelki állapottal iramodott a nyomozó. Az Országgyűlés 2013-ban módosította az önkormányzati törvényt, melyben deklarálták: nem viselheti közterület, illetve közintézmény olyan személy nevét, aki "a 20. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett." A Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint Ságvári a kommunista áldozatvállalás jelképévé vált, ezért neve nem ajánlott. Gál Andor szerint ugyanakkor az önkormányzati törvényben foglalt kitételek közül egyedül a megalapozás képezheti vita tárgyát a történészek között, hiszen kiépítésében, de pláne fenntartásában fiatal kora és a kommunista ellenállásban betöltött jelentéktelenebb pozíciója miatt nem volt alkalmas. Viszont ugyanezen elvek alapján Nagy Imre nevét sem viselhetné egyetlen közterület, vagy közintézmény sem, hiszen az 1956-os mártíromsága ellenére egy reformkommunista volt, aki tevékeny szerepet vállalt a rendszer hazai kiépülésében és működésében. Az MTA állásfoglalásában ugyanakkor az szerepel: "Megtisztelve érezheti magát az a közterület, amely a nevét viselheti". Eszerint az MTA a törvény rossz megfogalmazása miatt egymással ellentétes állásfoglalásokat ad ki, hol szigorúan véve annak betűit, hol pedig eltekintve azoktól - hangsúlyozta a büntetőjogász.

Muszáj volt oldalt választani

"Ságvári élettörténetében még számos vitatott pont van, megítélése azonban elsősorban politikai kérdés. Személyében két önkényuralmi rendszert hasonlítanak össze bűnösségük alapján" - vette át a szót Bencsik Péter történész. Gyakran elhangzik a Ságvári-kérdést illetően, hogy az egyik elnyomó rendszer ellen egy másikat támogatott, a történész szerint azonban az 1944-es, feszült helyzetben nem lehetett különállni, az ellenségem ellensége a barátom elve alapján természetes módon foglal állást egyik vagy a másik oldalon az ember. Churchill szavait idézte, aki elhivatott antikommunista létére a Szovjetuniót ért német támadáskor úgy nyilatkozott: „Ha Hitler megtámadná a poklot, szerét ejteném, hogy kedvezően szóljak az ördögről.” Megítélésekor azt sem lehet biztosan tudni, hogy mennyire volt tisztában a Szovjetunió valódi önkényuralmával és az országban zajló kegyetlenkedésekkel - tette hozzá. A Nyugat számára sokáig egy nem létező idea képét mutatta a szovjet rendszer, ideológiájának pedig legalább az alapjaiban pozitív gondolatokat tartalmazott a szociális egyenlőtlenségek felszámolásáról és a szegénység eltörléséről. Az ország ellen indított magyar hadműveletekig talán csak kósza információk szivárogtak a lakossághoz az üldöztetésekről, elnyomásról és kizsákmányolásról.

A magyaroknak nem jutottak partizán hősök

Ságvári személyének felmagasztalása egy kiépülő rendszer identitáskeresése volt - erről Kiss Gábor Ferenc beszélt. A történész szerint minden kiépülő kommunista diktatúra előszeretettel nyúl vissza a partizánmozgalmak hőseihez, akik fegyvert ragadva küzdöttek a nácik ellen. Magyarországon történelmi helyzetünk miatt sem alakult ki olyan kommunista ellenállás, amely jelentősebb fegyveres harcot tudott volna kialakítani, a formálódó kommunista rendszernek mégis hősök kellettek. Beindult hát a korabeli propaganda "sztárgyára" és előkerült Ságvári neve, aki köré hamis mítoszokat kreáltak. Ságvári, mint egy diktatúra szimbóluma jelent meg, ezért a történész nem tartja alkalmasnak nevét, hogy egy közintézmény viselje. Ahogy korábban a Kádár-korszak, úgy napjainkban a jobboldal "nyúlta le" az emlékezéspolitikát, cselekedeteit egy-egy történelmi eseménnyel vagy személlyel hitelesíti - mondta el Katona Péter szociológus. A szubszidiaritás elvét hozta fel, melynek értelmében a dolgoknak az érintettek szintjén kellene eldőlniük - Katona Péter szerint ugyanakkor a városban nincs túl erős átnevezési hangulat, sőt nagyobbrészt kiállnának az eredeti névadó mellett. Valószínűleg a legtöbb szegedi számára Ságvári már nem is a kommunista/antifasiszta ellenállót jelenti, hanem egy évtizedek óta sikeresen működő intézményt.

A mérleg egyik nyelve sem lehet nehezebb a másiknál - ha Ságvári nem lehet, akkor Nagy Imre sem? KLIKK: http://szegedma.hu/?p=527985

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 14.
SZTE Ságvári Endre Kiss Gábor Ferenc Katona Péter Szeged Bencsik Péter Gál Andor Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium Szegedi Történészhallgatók Egyesülete SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo