A gazdaság növekedése nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon a szén-dioxid kibocsátás fokozódásával, a megújuló energia fejlesztése innovációt von maga után, ami hosszú távon a versenyképességet javítja. A politika azonban nem a hosszú távú megoldásokban érdekelt, és a hazai társadalomban sem mutatkozik fokozódó igény arra, hogy Paks helyett a zöldenergiában gondolkodjunk. Málovics György közgazdásszal a fenntartható fejlődésről beszélgettünk a Föld Napján.
2015 a talaj és a fény nemzetközi éve, így április 22-én, a Föld Napján is ezen két elem köré sűrítik mondanivalójukat a környezetvédők. Talaj és fény nélkül nincs élelmünk, így világszerte a fenntartható fejlődésre, környezettudatos gazdálkodásra és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére hívják fel a figyelmet. A Föld Napján
Málovics György
közgazdásszal beszélgettünk - a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának oktatója a politikai palettán az LMP színeiben, míg civilként korábban a Védegylet, jelenleg pedig az Akciókutatók a Fenntarthatóságért (AKUT) Egyesület tagjaként áll ki a fenntartható fejlődés fontossága mellett.
Az ember környezetre gyakorolt hatása a klímaváltozással érhető tetten legkönnyebben, ennek korai jeleit már itt, a Kárpát-medencében is érzékelhetjük aszályok és árvíz, belvíz formájában.
Áder János
köztársasági elnök
Barack Obama
amerikai elnököt idézte: mi vagyunk az első generáció, akik már érzik a klímaváltozás hatásait, de mi vagyunk egyben az utolsók is, akik tehetnek ellene valamit. Málovics kiemelte: a fosszilis energiahordozók elégetésével légkörbe juttatott szén-dioxid nem tűnhet el varázsütésre, bizonyos becslések szerint 200 év is kellene hozzá, hogy megtisztuljon tőlük a levegő. Ráadásul egyik baj hozza magával a másikat: az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) közelmúltban kiadott jelentése szerint a felmelegedés miatt nagy mennyiségben szabadul fel metán az orosz területek és Alaszka eddig fagyott talaja - az úgynevezett permafroszt - alól. Ez komoly gond, hiszen egy metán-molekula fajlagos üvegházhatása 21-szerese a szén-dioxidénak.
Jelenleg nem rendelkezünk olyan technológiával, amivel a levegő megnövekedett szén-dioxid tartalmát direkt módon, rövid távon kivonhatnánk, bizonyos felvetések szerint ráadásul a mérséklés nem is kezelhető a kapitalizmus és a gazdasági növekedés vezérelte rendszeren belül. "A gazdasági növekedés, vagy az arra való törekvés ezidáig mindig a szén-dioxid kibocsátás növekedésével járt. Az ökológiai közgazdaságtanban komoly vita folyik arról, hogy lehet-e a megelőzés szintjén kezelni ezt a problémát a mostani rendszerben. A másik út az alkalmazkodás, amely elsősorban pénz kérdése - az áradás ellen gátak építésével, folyók szabályozásával, a szárazság ellen öntözőrendszerek kialakításával vehetjük fel a harcot" - mondta el a közgazdász.
Sajnos a magyar szén-dioxid kvóta csepp a tengerben, de még az egész európai közösségé is elenyésző addig, míg a gazdasági óriások versenyképességük érdekében nem adnak alább a károsanyag-kibocsátásból. Peking fuldoklik ugyan a szmogban, Kína mégis 7, India pedig 5 százalékot meghaladó gazdasági növekedést produkál évről-évre, a Nyugat pedig joggal fél attól, hogy jelentősen
veszít gazdasági versenyképességéből
, ha a termelést a fenntarthatóság mögé sorolja. "Rövid távon, egyes szektorok esetén valószínűleg ez be is igazolódik. Vannak azonban más kutatások is, melyek szerint éppen pozitív hatásai lehetnek a megújuló energiával való átállásnak, ezek ugyanis innovációra ösztönöznek. Új cégek alakulnak, melyek azon kísérleteznek, hogy milyen módon lehetne növelni az alternatív források hatásfokát, ez pedig nemzetközi versenyelőnyt is jelenthet. Jó példa ebből a szempontból a német gazdaság, amely a megújuló energiaforrások mellett tette le a voksot, mégsem látszik, hogy ez megingatta volna a versenyképességét" - mondta Málovics György.
Alaposan lecsupaszítva persze arról van szó, hogy az jóllakottabb nemzetek megvárhatják, hogy arany tojást tojik-e a tyúk, az éhesebbek viszont inkább bevágják a sütőbe. Míg Németország az összes atomerőművét bezárná 2022-ig, addig mi nemrég írtunk alá egy szerződést a paksi blokk bővítéséről. A közgazdász szerint az erre előirányzott háromezer milliárd forint akár a duplája is lehet a munkálatok végére, az erőmű emellett óriási környezeti kockázatot is jelent. "Hogyha mindezt a megújuló energiák kapcsán kutatás-fejlesztésre fordítanák, az valószínűleg hosszabb távon sokkal nagyobb versenyelőnyt biztosítana, mint amit az elavult orosz technológiával épült atomerőmű nyújthat" - vélekedik a közgazdász. Persze ebben a kérdésben nem energetikai, vagy fenntarthatósági, hanem geopolitikai szempontok játszanak elsősorban szerepet - tette hozzá. "Van egy erős feszültség a politikai döntéshozatal, illetve a fenntarthatóság idősíkja között. Utóbbi egy morális kérdés, célja pedig az, hogy a jövő generáció is emberhez méltó életet élhessen bolygónkon, előbbi azonban maximum egy-két évtizedre tekint előre, de természetesen a négyéves ciklusok mentén gondolkodik, és célja a hatalom megtartása" - mondta Málovics.
Persze a megújuló energiák esetében is ésszerűen kell eljárni, nem megfelelő alkalmazása komoly környezeti és társadalmi veszélyeket hordozhat. A
Szegedre is tervezettbiomassza-erőmű csak erdők közelében valósítható meg, ha messziről szállítjuk a fát, az ugyanúgy szén-dioxid kibocsátással jár, de csökkenhet a biológiai sokszínűség is, hogyha a kitermelés túl nagy ütemben halad. A közgazdász szerint érdemes mindig energiamixben gondolkodni, a terület sajátosságait hasznosító energiaforrásokra támaszkodni geotermiától a napenergiáig. A klímaváltozás hazai hatásait vizsgáló Vahava-projekt (Változás-hatás-válaszadás) jóslatai szerint egy mediterrán, félsivatagos területté válhat a Kárpát-medence a későbbiekben, szélsőséges időjárási jelenségekkel. Míg azonban Németországban már három évtizede intenzív politikai diskurzus folyik a zöldenergiáról, melyet tízezres tüntetések kísérnek, addig hazánkban a társadalom részéről kevésbé mutatkozik igény erre, Málovics szerint az emberek mozgósíthatósága összevethetetlenül nagyobb például egy netadós, mint egy környezetvédelmi témájú tüntetés esetén. Hogy egy ide illő analógiával éljünk: ismerik azt a Greenpeace-es matricát, mely szerint hogyha a fák Wifi jeleket sugároznának, valószínűleg annyit ültetnénk belőlük, hogy megmentenénk a bolygót? Kár, hogy csak oxigént állítanak elő, amit belélegzünk...
Mi vagyunk az első generáció, akik már érzik a klímaváltozás hatásait, de mi vagyunk egyben az utolsók is, akik tehetnek ellene valamit - ma van a Föld Napja! KLIKK: http://szegedma.hu/?p=530045
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 21.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.