Európa mi vagyunk - Szijjártó Péter és Ujhelyi István a magyar-kínai kapcsolatokról + FOTÓK

A külgazdasági- és külügyminiszter volt a Konfuciusz Teaház vendége csütörtökön, aki Ujhelyi Istvánnal, az Európai Parlament szocialista képviselőjével beszélt a keleti nyitás politikájáról, a magyar-kínai kapcsolatok alakulásáról és Szeged szerepéről ebben a gazdasági együttműködésben.

"A magyar-kínai kapcsolatok nem pártalapúak, nem kötődnek az aktuális pártszínezetéhez" - szögezte le a Szent-Györgyi Albert Agórában tartott beszélgetés nyitányaként

Szíjjártó Péter

külgazdasági- és külügyminiszter, amit megerősített

Ujhelyi István

is, így a rendezvény pártpolitikai viták nélkül folyt le, mutatva az egységességet a pártok között a Kínával történő együttműködés terén. A miniszter a keleti nyitás politikájáról elmondta, hogy a gyorsan előretörő távol-keleti gazdaságokkal stratégiai kapcsolatokat kötni nemzeti érdek, és 2010 óta a magyar kormányok ezen dolgoznak, ugyanis abban mindenki egyet ért, hogy a legpotenciálisabb keleti gazdasági szereplő Kína, ezért aki a világpiacon talpon akar maradni, annak szükséges kapcsolatot építeni a távol-keleti országgal. Ennek jegyében a kormány számos intézkedést tesz a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésére, amelyek eredményeképpen tavaly történelmi rekordot döntött a Kínába menő magyar export, csak 2014-ben 2,2 milliárd dollárnyi magyar árut exportáltunk Kínába. "Célunk, hogy sikeres legyen a keleti nyitás, és minél több kínai tőke jöjjön hazánkba, mert a helytelen percepcióval szemben Kína jó minőségű exportárukat fogad el, valamint a távol-keleti tőke is magas színvonalat képvisel"- hangsúlyozta Szijjártó Péter. Példaként említette a Huawei és a Wanhua nagyvállalatokat, valamint a nemzetközi szinten meghatározó Bank of China pénzintézetet, amely nemrég nyitotta meg regionális központját Budapesten, ami mutatja, hogy hazánk zászlóshajó kíván lenni a kínai-közép-európai kapcsolatokban.

Ezt a törekvést az Európai Unió nem minden esetben díjazza, azonban a külgazdasági miniszter kiemelte, hogy a kormány célja, hogy az Európa felé nyitó kínai vállalatok kapuként tekintsenek Magyarországra. "Ezek közös sikerek, magyar sikerek, és ez a külgazdasági előretörés adja a belföldi gazdaság sikereinek alapját" - fogalmazott Szijjártó Péter, viszont hozzátette, hogy ezzel még nem szabad megelégednünk, mivel a kínai tőkéért nagy a nemzetközi verseny, melyben tartanunk kell magunkat, mert "aki lemarad, kimarad." Ujhelyi István helyeselte, hogy a miniszter magyar sikernek nevezte a magyar-kínai együttműködést, ugyanis egy kormányokon átívelő stratégiáról van szó, hosszú távú stratégiai érdekek érvényesítéséről. Az EP képviselő két dolgot emelt ki, melyeket megtanulhattunk Kínáról ötezer éves történelmét ismerve, az egyik, hogy lassú, megfontolt döntések jellemzik az ázsiai országot, viszont azokat tűzön-vízen át keresztülviszik, a másik tény pedig az, hogy az elkövetkezendő ötven-száz évben Kína megkerülhetetlen lesz nemzetközi gazdasági szempontból, ezért a pártoknak együtt kell működniük, és stabilan kell tartaniuk a távol-keleti kapcsolatokat. "Európa mi vagyunk" - jelentette ki Ujhelyi István, hazánk szerepére utalva az európai-kínai kapcsolatokban, az EU kritikáira úgy reagált, hogy nagyobb európai országok gazdasági érdekeit sértjük ezzel a gazdaságpolitikával, azonban ez nem feltétlenül gond, mivel egy kis ország is sokfajta szolgáltatást tud felkínálni.

Barátság, hideg fej és regionalizmus

A beszélgetést moderáló

Mohr Richárd

, a Konfuciusz Intézet igazgatója által felvetett következő kérdésre, amely a kínaiak Magyarországról alkotott képére vonatkozott, Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy fontos a romantika és a szép emlékek, azonban ezek az üzletben, a profit alapú döntések meghozásakor kevés súllyal esnek latba. "Fontosak a kulturális kapcsolatok, de gazdasági érvek nélkül az országok csak barátok maradnak, nem válnak üzlettárssá, ezért hideg fejjel kell gondolkodnunk, mert ha valamelyik gazdasági szereplő jobb ajánlatot ad, mint mi, akkor nagy lehetőségekről csúszhatunk le" - fogalmazott a miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-kínai gazdasági együttműködésről általánosságban beszélni magyar szempontból logikátlan és értelmetlen, ugyanis be kell tudnunk azonosítani, hogy melyek azok a régiók, ahol versenyképesek lehetünk, melyik térségekben van igény magyar termékekre, szolgáltatásokra. Két gazdasági ágat emelt ki, melyben a magyar termékek és szolgáltatások sikert érhetnek el: az élelmiszeripart, ugyanis a gazdasági fejlődés hozadékaként nőni a kínai életszínvonal, ami az elvárásokat is növelni fogja, ezért hosszú távon versenyképes brandekkel, mint a magyar élelmiszerek és a magyar bor, piacon maradhatnak a magyar termékek. A másik ág a közlekedés, ugyanis a Kínából Európa felé vezető szárazföldi és tengeri új selyemutak is Magyarországon vezethetnek keresztül, ha hazánk jól képviseli érdekeit: a görögországi Pireusz kikötőjéből indulva a Balkánon, majd Magyarországon tarthatnak a kínai termékek Európa felé, szárazföldön pedig még kérdéses, merre futnak majd a vasútvonalak: Lengyelországon, Szlovákian vagy Magyarországon keresztül. "Érvényesítenünk kell saját és a térségünk érdekeit, akármennyire is rosszallja ezt az EU, ugyanis Európa szívében a kínai kapcsolatok zászlóshajója lehetünk, főként ha hazánkon futna keresztül mindkét új selyemút, ami komoly logisztikai befektetéseket igényelne" - mondta el a külügyminiszter.

"Meg kell találnunk azokat a régiókat és termékeket, melyekkel sikeresek lehetünk, azonban hogyan érjük el azt, hogy egy kínai vásárló levegye az áruházak polcairól a magyar termékeket?" - tette fel a kérdést Ujhelyi István. Véleménye szerint az ország brand erősítésének záloga a turizmusba fektetett több pénz és energia, mivel az Európába érkező kínai turisták száma évről évre nő. Szijjártó Péter egyetértését fejezte ki, valamint közölte, hogy május elsejétől újraindul a légi összeköttetés Budapest és Peking között, ami a turisztika és a kereskedelem terén is új lehetőségeket nyit meg.

Szeged helye a nemzetközi kapcsolatokban

Felvetődött a kérdés: az új Budapest-Belgrád vasútvonal miért Kelebián és nem Szegeden vezet keresztül? Ujhelyi István kiemelte, hogy a főváros környéke logisztikai szempontból megtelt, viszont Szeged infrastrukturális szempontból jó háttérrel rendelkezik, az itt épülő lézerközpont is csalogató lehet, és érkeznek is érdeklődő külföldiek, azonban a kormány bürokratikus rendszerében rendre bennragadnak a szegedi kezdeményezések. Szijjártó Péter szerint a vasútvonal irányának oka, hogy mivel teherszállításra használják majd, ezért a lehetős legrövidebb útvonalat keresték hozzá, viszont kiemelte, hogy megállapodás a kormány és Szerbia között, miszerint megépül a Szeged-Szabadka és a Szabadka-Baja vasútvonal. A város lehetőségeiről szólva hangsúlyozta, hogy Szeged a magyar gazdaság fejlesztésében kulcsfontosságú, mivel itt értik a világban zajló változásokat, nemzetközi jellegű, befogadó helység, melyet minden befektetőnek ajánlanak, az ide vezető autópálya és vasút miatt, a valamint a határ közelsége, a lézerkutató központ megépülése és az egyetemi háttér miatt is, végezetül Szijjártó Péter kiemelte, hogy Szeged kell legyen a legprivilegizáltabb város.