Közélet

Török Gábor Szegeden: Nyírják egymást a jobboldalon, kiüresedett a mai magyar politika

Török Gábor Szegeden: Nyírják egymást a jobboldalon, kiüresedett a mai magyar politika

2015. március 27., péntek
Török Gábor Szegeden: Nyírják egymást a jobboldalon, kiüresedett a mai magyar politika
tisza_lajos_kozeleti_egyesulet13_gs

Nincsenek rákényszerítve a mai magyar politikai szereplők az irányok keresésére, a lakossági igényekhez igazodik a tartalomnélküliség – jelentette ki Török Gábor szegedi előadásán. A politikai elemző úgy látja, a politika abban a nagy munkában, hogy kicsinálja a másik oldalt, valójában elvesztette a jövőképét.

„Nemcsak a ’polgári Magyarország’ az, ami válságba jutott, hanem a magyar politikai elit jövőképe jutott válságba” – jelentette ki

Török Gábor

politikai elemző, aki szerint hiba, ha valaki nem vesz tudomást a hatalmi logikáról, de az is hiba, ha azt gondoljuk, hogy csak erről szól a politika.

G. Fodor Gábor

, a Századvég stratégiai igazgatója, aki magát nem elemzőként, hanem politikai gondolkodóként definiálja a

Magyar Narancsnak adott interjújában

fogalmazott úgy, hogy „a jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a ’polgári Magyarország’ hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt”. A nagy vitákat kiváltó kijelentés volt a kiinduló témája annak a beszélgetésnek, melyet a Tisza Lajos Közéleti Egyesület rendezett, Török Gábor politikai elemzővel

Löffler Tibor

politológus beszélgetett. Löffler emlékeztetett, a „polgári Magyarország” a Fidesz víziója volt már az 1990-es években is, programok születtek erről, s ezért is fontos kérdés, hogy a mostani Orbán-kormány vajon tartja-e ehhez magát, vagy inkább tényleg marketingfogásról beszélhetünk. G. Fodor kijelentése pedig ideológiai zavart keltett a jobboldali szavazókban, de az elmúlt évek kormányzati gyakorlata is egyre nagyobb elégedetlenséget keltett a Fidesz-szavazók bizonyos táborában Löffler szerint.

A király meztelen

A választók és a politikai elit szintjén a barát-ellenség felismerő rendszerében van értelme politikai elvekről beszélni Török Gábor szerint, de ha csak a politikusok megfontolásait nézzük, akkor egyszerű célrendszert tudunk felvázolni. „A jobboldali politikusokat nagyon régóta az a cél vezeti, hogy győzzük le a kommunistákat, míg a baloldalt nagyon régóta az, hogy győzzük le

Orbán Viktort

. A baloldal meggyengülése óta egyetlen kérdéssé egyszerűsödött a magyar politika: az Orbán Viktorhoz való viszonyról szól” – közölte az elemző. Ez jól megfigyelhető volt a 2006-os választások után, amikor is a baloldal megnyerte a „versenyt”, de nem volt jövőképük. Török Gábor most hasonlót érzékel a jobboldalon, aki szerint elfogyott a Fidesz lendülete, politikai válságban van a kormánypárt.

Megjegyezte, jól el lehet különíteni, hogy a „polgári Magyarország” mit jelent a választóknak és a politikai elitnek. Előbbinek jóval többet jelentett, mint egy politikai marketing termék, valódi kohéziós erő volt, s azokra is hatott, akik nem voltak a Fidesz hívei. Tökéletes termék volt ebből a szempontból, hiszen képes volt arra, hogy lelkesítse a választók jelentős részét. „A probléma az, hogy mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az, amiről G. Fodor Gábor beszélt, az a valóságban tényleg így működik: a magyar politika abban a nagy munkában, hogy kicsinálja egymást, elvesztette a víziót, a jövőképet” – fogalmazott hozzátéve, ezért ma már világosan látszik, hogy a király meztelen. Éppen ezért kapták fel G. Fodor kijelentését, hiszen korábban nem fordulhatott volna elő, hogy a miniszterelnök évértékelő beszédében foglalkozna egy politikai elemző gondolatával. Török Gábor szerint azért hatott elemi erővel ez a mondat, mert olyasmit mutatott meg a politikából, amit nem szerettek volna láttatni a politikusok. Elmondta, a politikus termékmenedzserként definiálható, az ő feladata, hogy eladja a terméket, ami a tartalom, ez azonban hiányzik a magyar politikából, mely így mára teljesen kiüresedett. Megjegyezte, a termékmenedzsert le lehet cserélni, lehet találni jobbat, de ma hazánkban nincs mit „eladni”, ráadásul nálunk a politikus lett maga a termék. Ezért, ha valaki bármit is szeretne a magyar politika megújításáért tenni, akkor először tartalmat kell előállítania.

Látványosan nyírják egymást a jobboldalon

Amerikai kitiltási botrány, netadó, vasárnapi zárva tartás - 2014 ősze óta folyamatosan jönnek elő az ilyen és ehhez hasonló ügyek, amelyeket tünetekként definiált Török Gábor megjegyezve, hogy ezek nem maguktól jönnek, hanem azt jelzik, hogy valamilyen betegség rágja a jobboldal testét. „Ez nem jelenti azt, hogy meghal a beteg, de jelzi, hogy probléma van, amit orvosolni kell” – fűzte hozzá. Török Gábor szerint egy évvel ezelőtt még nem volt jellemző, hogy a jobboldaliak ilyen látványosan nyírták volna egymást a közvélemény előtt is, az Orbán-Simicska konfliktus elképzelhetetlen lett volna még akkor. Ez is jelzi, hogy fordulat következett be, de az még nem tudható, hogy hol és mivel kezdődött el a folyamat. A politikai elemző az amerikai kitiltási botrány környékére teszi ezt, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az is csak egy következmény volt. Löffler Tibor politológus úgy értékelte a helyzetet, hogy a Fidesz olyan lejtmenetben van, hogy nagy valószínűséggel 2018-ben elveszti a választást a Fidesz, ha nem változtat. Problémának nevezte, hogy a polgári szavazótábor elégedetlenségét vagy nem veszik észre, vagy csak nem reagálnak rá. A választók nem olyan dolgok miatt csalódtak a Fideszben, ami pénzbe került volna – mutatott rá Török Gábor, hanem azért, mert a „polgári Magyarország” víziója már nincs meg. Megjegyezte, nem kötelező lopni például vagy kinyírni a másikat, vagyis a polgári viselkedés hiánya az, amit számon lehet kérni. Jellemző, hogy a gyengeség jelének tartják a mai magyar politikában, ha valaki nem eltapossa a másikat. „Ezt tanulták meg a politikusok, mert azt látták, hogy ez sikeres. Meg kell nézni a fiatal politikusokat, mind rosszabb, mint az öregek” – fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy a politika egy tanulási folyamat, és mindig alkalmazkodik az igényekhez, vagyis jeleket kell adnia ahhoz a lakosságnak, hogy bármi is változzon.

Nem magyar betegség a tartalomnélküliség

Bár világjelenség, hogy a politika egyre kevésbé szól a tartalmakról, programokról a huszadik század vége óta, Török Gábor azt hungarikumnak nevezte azt, hogy olyan mértékű legyen az alapnélkülisége a politikának, mint hazánkban. „A fejlettebb, régebb óta működő demokráciákban nagyon erősek a cölöpök, amelyekre épülnek a rendszerek. A magyarban is van kettő ilyen, de ez kizárólag az ellenfélről szól, egymás legyőzéséről. Ezt a helyzetet mi termeltük ki, hiszen nem így indultak a pártok a rendszerváltás után” – nyilatkozta portálunknak Török Gábor. Logikusnak és professzionálisnak nevezte, ahogy a magyar politikusok reagálnak az elvárásokra, vagyis ha elegendő pár hangzatos mondat és pénztárcanövelő intézkedés, akkor ezt nyújtják. A politikai elemző egyelőre csak értelmiségi vitákban látja a nyomait annak, hogy ezzel elégedetlenek az emberek, de a tömegek szintjén ez még nem fogalmazódott meg. ”Leszámítva az LMP-t és a Jobbikot – mint a két sikeres zöldmezős beruházást – a magyar politikában nagyon ritka az új politikai erők megjelenése. A civil tüntetések is általában nagyon hamar kifulladnak, ami érthető, hiszen politikát politikusok csinálnak, de a politikai szereplők sincsenek igazán rákényszerítve arra, hogy irányokat keressenek” – fogalmazott. Hozzátette, a választói igényeket a színfalak mögött rendszeresen, profi módon szondázzák. Ha ezekből a kutatásokból az látszana, hogy mást akarnak az emberek, saját maguk indulnának el más irányba. Kérdésünkre elmondta, a helyi politika merőben más, nemcsak Szegeden, máshol is megfigyelhető, hogy egy-egy népszerű polgármester szembe tud úszni az országos tendenciákkal. „Abban az értelemben van hasonlóság a helyi és az országos politika között, hogy ahol ellenzéki jelöltek nyertek, hasonló tróngyakorlási modellt valósítottak meg, mint országosan a kormányoldal. A szegedi helyzetet csak felületesen ismerem, de országos tendenciakánt látom azt, hogy azt ellenzéki polgármesterek is időnként kiskirályként viselkednek, saját hűbéri területükként kezelik az önkormányzatot” – fogalmazott Török Gábor, aki szerint talán kicsit másképp is fel lehetne fogni a hatalomgyakorlást, hiszen néha az önkorlátozás nem a gyengeség jele.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.