Szegedi városvédők: Ságvári helyett Ereky Károly nevét viselje a gimnázium!

Ságvári Endre helyett Ereky Károlyt, a biotechnológia atyját tartja méltóbbnak a szegedi gimnázium névadójának a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület.

A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület is kifejtette álláspontját az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

Szerintük a kommunista érában hőssé emelt Ságvári Endre neve méltatlanul maradt az iskolán, helyette Ereky Károlyt, a biotechnológia atyját ajánlják a városvédők. "Úgy gondolom minden szegedi ember büszke lehet a Ságvári gimnázium sikereire és az ott folyó, példás színvonalú oktatásra. A Magyar Tudományos Akadémia erre kijelölt bizottsága azonban megállapította, hogy Ságvári nevét nem viselheti közintézmény - ha valóban jogállamiságról beszélünk, ezt nem lehet vitatni" - nyilatkozta portálunknak

ifj. Szilágyi Árpád

, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagja. Három fő szempontot vázolt fel Szilágyi, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az iskola arra méltó személy nevét viselhesse: Tudományos munkásságában kimagasló eredményt mutathasson fel, emberi tulajdonságai példaértékűek, iránymutatóak lehessenek, illetve legyen szegedi kötődése is. Ezen szempontoknak a városvédő szerint Ságvári semmilyen módon nem felel meg, helyette a méltatlanul elfeledett

Ereky Károly

nevét ajánlotta.

Először használta a biotechnológia kifejezést

Erekyre nem csak politikusként és gazdasági szakemberként emlékezhetünk, de a biotechnológia kifejezést is ő juttatta be a köztudatba. A budapesti József Műegyetemen szerezte gépészmérnöki diplomáját 1900-ban szerezte meg. Újszerű műszaki és üzemszervezési elképzeléseinek életre­valóságát bizonyítandó, Budapest határában megtervezte, majd 1912-ben felépítette korának legnagyobb, tízezer tonna sertészsír előállítására méretezett, részvénytársaság formában működtetett ipari sertéshizlaldáját. Az első világháború elején tisztként szolgált a fronton, azonban a harcok közti pihenőidőben az élelmiszer-termelés korabeli technikai korlátait és növelésének új természettudományos lehetőségeit tanulmányozta. A „biotechnológia” szót először leszerelése után, 1917. április 14-én, a cukorrépa cukortermelését, majd a szarvasmarha tejprodukcióját elemző magyar nyelvű előadásában mondta ki Budapesten, „munkagép”, „élő munkagép” és végül „biotechnológiai munkagép” szókapcsolatok formájában. Új takarmányreceptet kísérletezett ki, és 1917-ben igazolta, hogy a sertések a korábbi hat helyett három kilogramm takarmányból is elő tudtak állítani egy kilogramm zsírt. Felismerte az új eljárás elméleti és gyakorlati jelentőségét. Ezért annak lehetséges biológiai magyarázatát is kereste, majd a tudomány evolúciója került érdeklődése középpontjába. Az eredeti munkát, amelynek címe Biotechnologie, 1918 augusztusában fejezte be, az akkori tudományos világ nyelvén németül, és 1919 elején jelentette meg. A könyvből az akkori katasztrofális állapotok következtében alig néhány darab kerülhetett az országba, csak két-három közkönyvtárban volt fellelhető. A Die Naturwissenschaften 1920. december 31-i számának vezércikkét is Ereky írta, ebben a világ élelmiszer-termelési válságának megoldásában a biotechnológia fejlesztésének szükségességére hívta fel ismét a tudósok figyelmét.

Ereky egész életében figyelemmel kísérte és tanulmányozta a természettudományok legújabb felfedezéseit is, köztük az atom- és elektronelméleteket, termokémiát, kvantumelméletet, atomfizikát, melyek köréből kisebb könyveket, illetve dolgozatokat is közölt. A helyszíneken tanulmányozta Németország, Dánia, Anglia mezőgazdaságát, és szakértőnek kérte fel Magyarország, Ausztrália és Kanada mezőgazdasági kormányzata is. Mély meggyőződése volt, hogy a tudás alapú társadalmak anyagi jólétének a természettudományok fejlődése az alapja, amelynek az egyik legfontosabb közgazdasági vezérelve a békés fejlődés hirdetése volt. Tudományos munkássága mellett a politika színterén is jelen volt. Részt vett a Friedrich István-féle ellenforradalmi csoport szervezkedésében, illetve a Friedrich-kormányban 1919 augusztus 29-től november 24.-ig közélelmezési miniszter volt. Ugyan hivatalosan visszavonult a politikai élettől, később gyakran hangot adott antibolsevista meggyőződésének, ezért a háború után, 1946-ban a Népbíróság 10 évi börtönbüntetésre ítélte. Többé nem került szabadlábra, a váci börtönben halt meg.

Szent-Györgyi Albert munkásságát is segítette

Tudományos érdemei és emberies, példaértékű gondolkodásmódja így kétségbe nem vonhatóak, ráadásul a szegedi kötődés is megvan - hangsúlyozta ifj. Szilágyi Árpád.

Szent-Györgyi Albert

a kiváló szegedi paprikából kívánt egy tartósított készítményt előállítani, végül Vitapric néven kezdte gyártani a paprikapürét, melyhez a gépészmérnök Ereky nyújtott neki segítséget. Ereky Károly bátyja,

Ereky István

ráadásul 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanára volt 1940-ig. Az 1923/24, 1931/32, 1939/40. tanévek során ő volt a Jogtudományi Kar dékánja, 1938/39-ben a szegedi egyetem rektori teendőit is ő látta el.