Nem tanácsolta el József Attilát a szegedi egyetem + FOTÓK

Egyetemi kudarcélménye mellett a nincstelenség is hozzájárult József Attila rossz szegedi emlékeihez, Radnótinak azonban boldog és tevékeny éveket adott a Tisza-parti város. Az egyetem híressé vált ifjúságát vették lajstromba szerda délután a SZAB-székházban.

A szegedi egyetemi élet nem csupán a város, de az egész ország történelmére komoly befolyással bírt a 20. század során - elég csak az 1956-os forradalom lángját felszító Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét, a magyar líra tragikus halált halt megalkotóját,

Radnóti Miklóst

, illetve a nem kevésbé megrázó halált választó

József Attilát

említeni. Értékteremtő személyek, folyamatok – fejezetek a szegedi egyetem ifjúságtörténetéből címmel tartottak konferenciát a SZAB-székházban, ahol a városban fiatalkorukat töltő kiválóságok kerültek előtérbe. "Fontos, hogy az egyetemnek legyen egy szellemisége és emlékezzen azon kiváló tagjaira, melyek értékrendjét a későbbi generációk adják tovább" - mondta nyitóbeszédében

Szabó Gábor

. A Szegedi Tudományegyetem rektora szerint a múltunkat tudományos eszközökkel kell feldolgozni ahhoz, hogy hitelesen és méltón emlékezhessünk rá.

Pászka Imre

, a SZAB Szociológiai munkabizottságának elnöke szerint az örökséget, melyet a szegedi egyetem hordoz, ápolni kell, hogy az a későbbi generációk számára is érték maradhasson.

A nincstelenség mételyezte József Attila szegedi napjait

József Attila élettörténetének talán egyik legismertebb pontja a szegedi egyetemmel, illetve

Horger Antal

dékánnal történt viharos kapcsolata. Sajnos általános nézetté vált, hogy Szeged városa és egyeteme is kivetette magából a költőt,

Zelena András

irodalomtörténész előadásában azonban jóval árnyaltabb képet festett az itt történtekről. József Attilát több traumatikus élmény is érte ittléte alatt, melyek későbbi munkásságában, költeménye hangvételében is tükröződött. Csalódottságát legkorábban anyagi körülményei váltották ki, a költő leveleiben gyakran említette, hogy ételre sincs pénze, először a Templom téren, majd a Brüsszeli körúton fenntartott albérletét a költészetéért neki ítélt szerény juttatásból finanszírozta. Verseit ezekben az években még nem fogadta egyöntetű lelkesedéssel a szegedi kulturális élet, amely újabb fájó tüskét jelentett az érzékeny költő számára. Végül a Tiszta szívvel című verse miatt Horger Antal, a Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja is megfeddte, amely után végképp úgy döntött, hogy a maga módján fog tanítani - nem középiskolás fokon. "Ugyan a szegedi egyetem sok hallgató fejében úgy maradt meg, mint az az intézmény, ahonnan kirúgták József Attilát, a történet sokkal árnyaltabb ennél. Egyetlen levéltári kutatás sem erősíti meg azt, hogy bármilyen fegyelmi tárgyalás utasította volna el József Attilát az egyetemről. Az irodalomtörténészek egyöntetű véleménye az, hogy a költő bármikor befejezhette volna itteni tanulmányait, ha lett volna hozzá kedve, vagy energiája" - hangsúlyozta Zelena András. Horger Antallal történt parázsvitája azonban olyan mélyen sérthette önbecsülését, hogy ő maga utasította el a szegedi universitast.

Radnóti szegeden találta meg írói stílusát

Miklós Péter

történész

Radnóti Miklós

Szegeden eltöltött éveiről beszélt, melyek sokkal boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak voltak költőtársáénál. Radnóti hivatalosan 1930 szeptembere és 1934 júniusa között volt az egyetem polgára, ezen éveket pedig szellemi pezsgésben élt meg alkotótársaival a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában. Az egyetemen jó kapcsolatba került a professzorokkal, atyai barátságot ápolt például

Sík Sándor

piarista szerzetessel. Filológiai ismeretei innen indultak virágzásnak, egyrészt megtanult irodalmi stílusban értekező prózai szövegeket írni, valamint klasszikus versformákkal is itt ismerkedett meg. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának nyitott szellemiségű társaságában több barátra is lelt. Szegeden három irodalmi munkája jelent meg, az Újhold, a Lábadozó szél, illetve az Ének a négerről, aki a városba ment, ez utóbbi párizsi élményeiből táplálkozik.

Jancsák Csaba

az egyetemi ifjúsági mozgalmak tudományos vizsgálatáról értekezett, kiemelve a már említett Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát, amely Radnóti mellett olyan kiválóságokat tudhatott tagjai között, mint Bálint Sándor vagy Baróti Dezső.

Kiss Tamás

Az 1956. évi MEFESZ küldetése és üzenetei címmel tartott előadást, az '56-os forradalom legfontosabb diákmozgalmát bemutatva.

Haág Zalán

politológus levéltári kutatásokkal egészítette ki a

Bálint László

és Kiss Tamás munkáiban már megjelent névsort, mely a szegedi felsőoktatás azon oktatóit és hallgatóit tartalmazza, akik az 1956 utáni megtorlás áldozataivá váltak. A kutató politikaelméleti nézőpontból vizsgálta a megtorlással párhuzamosan zajló folyamatot, melyet kommunista hatalomátvételként jellemezhetünk, s amely áthatotta a teljes felsőoktatási szférát is, felszámolva az 1956-ban ismét kivívott egyetemi autonómiát. A KISZ központi döntés eredményeként felülről történő megszervezésének, a Pszeudo-MEFESZ újjászervezésének, majd a hatalom kérdésének eldőlte utáni tudatos elsorvasztásának folyamatát egyéni sorsokon keresztül vizsgálta, majd - több évtizedes kontextusba helyezve keresett magyarázatot a felsőoktatásban mûködő KISZ-szervezetek politikai szerepének, szabadidős és közösségi tevékenységének és megítélésének változására, illetve 80-as évek második felétől bukására.