Nem engedheti meg magának Szeged, hogy a szociális bérlakások lakói ne fizessenek + FOTÓK

Szerdai ülésén javasolta a foglalkoztatási, szociális és sportbizottság Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester lakásrendeletre vonatkozó módosító indítványának megtárgyalását a közgyűlés számára.

Mint azt az alpolgármester kifejtette az ülésen, javaslata három főbb pontban módosítaná a jelenlegi szabályozást. Ezek közül a leglényegesebb változás a szociális bérlakásokhoz jutás pályáztatása kapcsán léphet életbe, lévén, a tervezet szerint a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme el kell érje a nyugdíjminimum összegének 130 százalékát. Ez az alsó határ a jelenleg még hatályos rendeletben 75 százalék, egyedülálló személy esetén pedig a nyugdíjminimum összege.

Szentgyörgyi Pál

külön kiemelte, a rémhírekkel ellentétben az új szabályozás csak a jövőbeni pályázók esetén lenne hatályos, a már a bérlakásokat használókat ez a változás nem érinti.

Nagy Mihály

, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hozzászólásában sajnálatosnak nevezte, hogy a jelenlévő bizottsági tagok közül senki sem tartotta fontosnak, hogy az indítványban foglaltakkal vitába szálljon. Mint kifejtette, a módosítás okán a jövő generációból igen sok fiatal kerül reménytelen helyzetbe, hiszen az eddigi 22.800 forintos egy főre eső havi nettó jövedelem helyett immár 37 ezer forintot várna el a város a szociális bérlakások pályáztatásakor. Mint mondta, egy olyan városban, ahol egyre inkább eltűnik annak lehetősége, hogy az emberek termelőüzemekben dolgozzanak, és ezzel egyidejűleg a közfoglalkoztatás marad az egyetlen jövedelemszerzési opció, ott ez egy túlzottan drasztikus ugrás. Javasolta, hogy az alsó határt állapítsák meg egy köztes értékben, ő maga 25 ezer forintot jelölt meg reális elvárásként.

Szénási Róbert

, a bizottság MSZP-s tagja válaszul elmondta, nem könnyű egyszerre szociálisan érzékenynek lenniük és jó gazda módjára gondolkodniuk. Nehéz a tárgyalt kérdésben a megfelelő összeget megtalálni, az ugyanakkor tény, hogy a jelenlegi szabályozás olyan alacsony értéket szab meg, hogy a mellett a szociális bérlakásokba kerülők közül sokan a közüzemi költségeket sem tudják fizetni, nem is beszélve a bérleti díjról. Az emelés célja éppen az, hogy a jövőben olyanok nyerjék el ezen lakások használatának lehetőségét, akik nagyobb eséllyel lesznek képesek fizetni az őket érintő kötelezettségeket.

Kónya Gábor

, a bizottság külsős, illetve a lakásokat kezelő IKV Zrt. felügyelőbizottsági tagja megerősítésként kitért rá, a társaság 800 millió forintos kintlévőséget tud magáénak, ennek 80 százalékát pedig éppen az adja, hogy a bérlakásokat használók nem fizetik ki a bérlakások használatából eredő költségeiket.

A szociális rendszer összeomlásának veszélyére figyelmeztetett

Joób Márton

, a bizottság MSZP-s elnöke. Elmondta, muszáj ilyen drasztikus lépést tennie a városnak, mert a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan. Szentgyörgyi Pál szavait alátámasztva megerősítette, akik a bérlakásokban élnek és tisztességesen fizetik a kötelezettségeiket, azoknak semmilyen hátránya sem származik a rendeletmódosításból. "Az a cél, hogy a lakókat fizetésre sarkalljuk, nem pedig az, hogy minél többeket kiszorítsunk a lakásokból" - mutatott rá a város szándékára.

Kardos Irén

a magyar kormány szociális szférát érintő intézkedéseinek hátrányaira hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy az önkormányzat a szociális juttatás keretének felemelésével igyekezett megoldást nyújtani a felmerülő problémákra. Ugyanakkor, mint mondta, az önkormányzatnak óriási felelőssége, hogy a tulajdonában lévő lakásokkal mint értékekkel gondosan bánjon. Amennyiben nem tudják a bérleti díjakat begyűjteni, úgy az súlyos vagyonveszteséget jelentene Szegednek.

Nagy Mihály a hallottakhoz hozzáfűzte, hogy a szociális bérlakásokból kiszoruló roma fiatalok számára a piaci alapon működő albérletek maradnak egyedül mint alternatíva. A tapasztalat azonban az, hogy a többségi társadalom nem szívesen ad ki albérletet a romáknak, ennek következtében sok esetben több generáció él együtt kis lakásokban, a nyomor pedig így csak szaporodik. A bizottság a módosító indítvány megtárgyalását hét igen és a jobbikos

Tóth Péter

tartózkodása mellett javasolta a közgyűlés számára,

Kothencz János

"igazoltan" hiányzott az ülésről. A javaslat teljes egészében megtekinthető a

oldalon.

Sportkeret: kétszer több pénzt adna Szeged az utánpótlás-nevelésre

Az ülésen elfogadták a 2015. évi sportkeret koncepcióját. Bár az egyesületeknek nyújtandó konkrét támogatási összegek még nem ismertek, a keret egyes kalapjainak számai a következőképpen alakultak: sportegyesületek működésére a tavalyi 44,2 millió forint helyett idén 40 milliót fordít a város. Az átcsoportosítással az utánpótlás-nevelés járt jól, a területre tavaly kifizetett 4 millió 8,3 millióra emelkedik. Rendezvények szervezésére 1,6 millió jut, pályázati felhívások meghirdetésére pedig 100 ezer. A teljes sportkeret így kereken 50 millió forintot ölel fel, ami a legnagyobb a bizottság döntési joga alá tartozó keretek közül.