Mihálffy Béla március 15-én: A szabadságot örökségbe kaptuk + FOTÓK
A kiskundorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban többek között a helyi általános iskola előadásával, valamint népzenei műsorral emlékeztek meg az 1848. március 15-i eseményekről.
"Mikor elgondolkodtam mondandómon, régi iskolai beszédek, történelemkönyvek mondatai, szavalatok büszke hangjai csengett a fülemben, amelyek mind ékesszólóan ecsetelték 1848. március 15., a magyar történelem talán legnagyobb eseményét. Mindannyian ismerjük a történetet: ahogyan Petőfiék elindulnak a Pilvaxból, ahogyan elfoglalják a Landerer-nyomdát, ahogyan felolvassák a 12 pontot, ahogyan az elnyomó Habsburg-hatalom ellen a néhány óra alatt összegyűlt több 10 ezres lelkes tömeg skandálja, hogy: a magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" - kezdte beszédét
Mihálffy Béla
önkormányzati képviselő, majd Petőfi Sándor életének és hősies halálának példáján keresztül arra kérte a városrész ünneplőit, gondolják végig, számukra mit jelent a szabadság.
Mint fogalmazott, a szabadságot örökségbe kapta a magyar nép olyan fiatal és idős hazafiaktól, akik nem sajnálták saját életüket sem feláldozni egy jobb, szabadabb élet reményéért. "Az én nemzedékem már örökségbe kapta a szabadságot és úgy van vele, mint a legtöbben, akiknek nem kellett az életükkel fizetni érte: fogalma sincs róla, hogy mi az valójában. Hogy micsoda felelősséggel jár élni ezzel a szabadsággal, ami annyi drága életet követelt, hogy a szabadság kötelesség a család, a haza és az egész emberiség felé. Petőfi a XIX. költői című versében megfogalmazta, hogy munkálkodhasson ki-ki képességeivel mérten, annak mind nagyobb boldogságáért: hogy a bőség kosarából mindenki egyaránt vehessen hogy a jognak asztalánál mindenki egyaránt helyet foglalhasson és hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán. Ünnepünk akkor lesz igaz, ha átérezzük ezt a felelősséget és adósságunkat, amellyel 48 hőseinek tartozunk, életünkkel igyekszünk leróni" - zárta gondolatait.
A forradalom és szabadságharc eseményiről a kiskundorozsmai ünnepség első felében a Petőfi Sándor Művelődési Házban emlékeztek meg. A dorozsmai versmondó kör egyik tagja elszavalta Petőfi Magyar vagyok című versét, a Konkojsza együttes népzenei műsorral, az Orczy István Általános Iskola diákjai pedig az 1848-as eseményeket felidéző produkcióval léptek fel. Az megemlékezés zárásaként a dísztéren állított Petőfi-mellszobor tövében helyezték el koszorúikat az ünneplők.
