Közgyűlés - A cégösszevonásokról, üzleti tervekről és az SZMSZ-ről tárgyalnak pénteken

Módosulhat az SZMSZ, magasabb jövedelemhatárhoz kötnék a szociális bérlakáshoz jutást, változhat az üzlethelyiségek pályázati konstrukciója, illetve az összevonás előtt álló önkormányzati cégek átalakulási tervét is megvitatják a torony alatt. Pénteken összesen huszonegy előterjesztést tárgyal a szegedi közgyűlés.

Ahogy már

,

Botka László

módosítaná az SZMSZ-t, ha ezt támogatja a többség, akkor csak a napirendi pontok vitájának a legvégén reagálhatnának a személyes megjegyzésekre a képviselők. A városvezető úgy értékeli, a vita lefolytatását akadályozza, hogy a képviselők személyes megjegyzésként felszólalhatnak, és a személyeskedő megjegyzések Botka megítélése szerint meghiúsítják az érdemi vitát. Ha elfogadják a javaslatot, akkor csak a felszólaló személyét érintő negatív tartalmú megjegyzésre lehet majd reagálni, ellenkező esetben a felszólalótól megvonhatja a szót a polgármester. A KDNP-frakciót vezető

Haág Zalán

módosító javaslatában az szerepel, hogy ne a vita végén, hanem az érintett kérésére, soron kívül is hozzá lehessen szólni 2 percben, ha a képviselő személyét érintő, sértő vélemény hangzik el. Azt is leírja, hogy amennyiben ismételten személyét érintő, sértő vélemény hangzik el ugyanazon napirendi pontnál, akkor a közgyűlési többség szavazással döntsön arról, hogy újabb 2 percre megadja-e a szót. Azt a mondatot pedig törölné, ami a polgármestert felhatalmazná arra, hogy megvonja a szót a felszólalótól, ha az adott képviselő nem a személyét sértő véleményre reagálna. Az LMP-s

Szentistványi István

is módosítót nyújtott be ehhez a napirendhez, melyben leírja, hogy Botka László javaslata ellentmond az önkormányzati törvénnyel, mely kimondja: „A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Hozzáteszi, a módosítás indok nélkül tovább csökkentené a képviselők megszólalási lehetőségét, ráadásul csak a képviselőket korlátozná, az ülésvezetőt nem, ami Szentistványi szerint lehetővé teszi, következmények nélkül visszaéljen helyzetével, amennyiben ő a sértő fél. Az LMP-s politikus a kétperces reagálás lehetőségét megtartaná, de a szó megadását egy független, a delegált szervezetek alkotta grémium kezébe adná. Ezzel lehetne elkerülni, hogy a sértő fél döntsön arról, megadja-e a szót az általa megsértettnek.

Magasabb jövedelemhez kötnék a szociális bérlakáshoz jutást

A túl alacsony jövedelműek is önkormányzati bérlakáshoz juthattak eddig, ezen változtatna az önkormányzat a lakásrendelet módosításával.

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármester előterjesztésében az szerepel, hogy a kintlévőségek csökkentése érdekében azt szeretnék elérni, hogy olyan személyeket helyezzenek el szociális alapon önkormányzati bérlakásokban, akik a lakás fenntartási költségeit is ki tudják fizetni. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor 21 ezer 300 forintról 37 ezer forintra emelkedhet az egy főre jutó minimális jövedelemhatár, amivel pályázni lehetne az ingatlanok bérlésére. Szentgyörgyi a jogi bizottság ülésén elmondta, Szegeden jelenleg 71 üres szolgálati és 30 ifjúsági garzonlakás van. Mivel sok az üres lakás, ezért a kvótákat összevonnák, ezzel egységes szolgálati lakásállományt hoznának létre. Az LMP-s Szentistványi István módosító indítványt nyújtott be a napirendi ponthoz, úgy értékelte, hogy a módosítás drasztikusan megemelné a személyenkénti jövedelem alsó határát, hiszen az a nyugdíjminimum összegének 75%-áról 130%-ára. Ez pedig rászorulókat zárna ki a szociális alapon bérbe adott lakások pályázatából. Szentistványi azt javasolja, hogy a közmunkás bérminimum 50%-ában határozzák meg az minimális jövedelemhatár.

Az üzlethelyiségek bérleteztetésére is új konstrukciót dolgoztak ki, ha a többség támogatja az előterjesztést, akkor nem a bérleti jogra, hanem a havi bérleti díjra lehetne licitálni és 5 éves moratórium is védi a bérlőt, amit további 10 évvel meghosszabbíthatnak. A tervezetről

Kardos Kálmán

, az IKV Zrt. vezérigazgatója is beszélt már egy szakmai konferencián kijelentve, hogy

. Szeged városának 2015-2019-es gazdasági programjáról is tárgyalnak az önkormányzati képviselők pénteken, melyhez mintegy 70 oldalas dokumentum készült, s veszi számba a város jelenlegi adottságait, helyét a régióban, illetve a fejlesztési elképzeléseket. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok idei évre vonatkozó üzleti terveiről is szó lesz pénteken, illetve a

.

Igazgatókat is választanak

A Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörére beérkezett pályázatok elbírálása is a testületre vár.

, a kulturális bizottság nagy többséggel, hat igenszavazattal a jelenlegi igazgatót,

Kövér Lászlót

javasolta a bábszínház élére. Rajta kívül a MASZK Egyesület vezetője,

Balog József

nyújtott be pályázatot az ötéves határozott időtartamra szóló vezetői tisztség betöltésére. Ő egyébként nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, mivel nem rendelkezik az intézmény alaptevékenységének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel, vagy jogász vagy közgazdász oklevéllel tanúsított végzettséggel – olvasható az előterjesztésben. A meghatározott szakirányú felsőfokú végzettség, szakképesítés megszerzésének követelménye alól az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter felmentést adhat Balognak.

A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatnak (NGSZ) is új igazgatót választanak pénteken, a korábbi vezetőt, Kardos Kálmán ugyanis az IKV Zrt. vezérigazgatója lett. Az NGSZ igazgatói posztjára

Ruzsity Krisztina

pályázott, aki jelenleg az NGSZ üzemeltetési igazgatója. Rajta kívül egy üllési élelmiszeripari üzemmérnök,

Seres Attila

jelentkezett, de ő nem felelt meg a kiírásban foglaltaknak. A Csongrád Megyei Mérnöki Kamara, a Csongrád Megyei Építész Kamara, valamint a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület közösen kezdeményezte, hogy

Vedres István

főmérnök születésének 250., halálának 185. évfordulója alkalmából Szeged városa a 2015. évet nyilvánítsa Vedres István Emlékévvé.

Nagy Sándor

alpolgármester előterjesztését támogatva erről is dönthetnek pénteken.

A jegyző törvényességi kifogást emelt

A jobbikos

Tóth Péter

, melyben az szerepel, hogy aki önként csatol erkölcsi bizonyítványt kérelméhez, plusz 100 pontot kapna, így előnyben lehet részesíteni a versenyfeltételek meghatározásakor azokat a pályázókat, illetve leendő bérlőket és a vele együtt költöző, egy háztartásban élő felnőtt korú személyeket, akik büntetlen előéletüket igazolják.

Mózes Ervin

címzetes főjegyző két és fél oldalas törvényességi észrevételt fűzött az egyéni képviselői indítványhoz, melyben az olvasható, hogy szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a jövedelmi és vagyoni körülményeket kell figyelembe venni, a büntetlen előéletet nem lehet vizsgálni. Mivel az Alkotmánybíróság is tiltja az úgynevezett készletező adatgyűjtést, az önkormányzat nem kérhet olyan adatot ügyfelétől, melyre nincs felhatalmazása. Tóth Péter indítványa a bérleti szerződés felmondási gyakorlatán is változtatna, amivel kapcsolatban szintén kifogásokat fogalmazott meg a jegyző.