Három név alatt végezték el ugyanazt a gimnáziumot az '56-os ságvárisok

Új Gimnázium, Ságvári, Hunyadi, majd ismét Ságvári - a szegedi iskola négyszer váltott nevet, míg legelső évfolyama kijárta azt. Az 1956-os forradalom alatt a diákok szerették volna, hogy az intézmény a híres törökverő nevét viselje, ám kezdeményezésük rövid életűnek bizonyult. Osztályfőnökük a forradalom pártolása miatt Jugoszláviába menekült, az átkeresztelést szorgalmazó évfolyamnak pedig még a tablóját is eltüntették az iskola faláról. A diákokat "nem javasolták a továbbtanulásra."

Többször is felmerült

Hunyadi János

neve az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium átkeresztelésével kapcsolatos

. Az ötlet, hogy a törökverő nevét viselje az intézmény korántsem légből kapott, néhány hónapig ugyanis az valóban Hunyadi János Állami Általános Gimnáziumként működött - mégpedig 1956-ban, amikor az iskola 3.C osztálya a forradalom hevületétől fűtve kezdeményezte az átnevezést. Az osztály egyik tanulója,

Horváth Benedikty Tamás

író közel hatvan év távlatából idézte fel nekünk a történteket.

A Tiszába hajították a vörös csillagot

Horváth Benedikty Tamás az első évfolyamban volt, akik elvégezték az iskolát 1958-ban. "A Ságvári a kezdetekkor még egy nagyon szedett-vedett iskola volt, 1955-ben a Radnóti gimnáziumból raktak át egy fiú, a Tömörkényből pedig két lány osztályt, ebből alakultunk mi, a legelső évfolyam" - emlékezett vissza. A tanárok egy része is egyfajta száműzetésként került az iskolába, mert korábban összetűzésük volt a rendszerrel - ez azonban nem jelentette, hogy nem voltak közöttük kimagasló pedagógusok,

Pataki Szilveszter

osztályfőnökükre például kiváló nyelvészként emlékezett vissza. Az első neve egyébként Új Gimnázium volt az iskolának, majd csak később lett Ságváriról, illetve néhány hétig Hunyadiról elnevezve az. Horváthék majdnem minden tanévüket más név alatt kezdték meg, négyszer keresztelték át ugyanazt az intézményt, mire leérettségiztek.

A gimnázium 3.C osztálya az őszi forradalom szegedi eseményeiből is kivette a részét, ott voltak például azokkal, akik az egyetem Dugonics téri épületének tetejéről a Tiszába hajították a vörös csillagot. "Rendkívül felvillanyozva figyeltük az országos eseményeket, hiszen ekkor még úgy tűnt, hogy győzött a forradalom, sikerült kivívni a szabadságunkat. Október 29-én, vagy 30-án merült fel az osztályban először, hogy miért is tartsuk meg

Ságvári

nevét, mikor sokkal méltóbb személyről is elkeresztelhetnénk az iskolát.

Hunyadi János

a magyar történelem legkiválóbb hadvezére volt, ráadásul Nándorfehérvár felé menetelve Szeged főutcáján haladt keresztül seregével - ez a mai Szentháromság utca, melynek sarkán található az iskola, és amely később is viselte a nevét" - mondta el a SZEGEDma.hu kérdésére Horváth Benedikty Tamás. Osztályfőnökük, Pataki Szilveszter - aki maga is részt vett a forradalom szegedi megmozdulásaiban - lelkesen támogatta ötletüket, és azt a tanári kar elé vitte, majd évek óta először teljesen demokratikus módon meg is szavazták az ötletet. Az osztály egyik tehetséges diákja egy életnagyságú Hunyadi-festményt is készített a törökverő fennmaradt ábrázolása szerint, melyet fel is állítottak a díszterem elé, ahol nagyszünetben a diákság sürgött-forgott. Tekintettel a forradalmi helyzet miatt kialakult felborult időrendre, a félévi bizonyítványt még decemberben kiadták, melynek pecsétjén is a Hunyadi János Állami Általános Gimnázium neve szerepelt.

Eltűnt a festmény, majd eltűnt az évfolyam

A kérészéletű névcsere a forradalom eltiprásával hullott kútba, az iskola februárra már visszakapta Ságvári Endre nevét, Hunyadi János festményét pedig villámgyorsan eltüntették. Osztályfőnöküknek menekülnie kellett, mivel vastagon benne volt a forradalmi eseményekbe, január közepe táján sikerült átjutnia Jugoszláviába, majd onnan Kanadába költözött, egy-két osztálytalálkozóra hazautazott egykori diákjaihoz, vissza azonban sosem költözött. Helyére egy KISZ-vezető tanárt helyeztek, hogy "jó hatással" legyen a lázongó ifjúságra, a diákok előzetes félelmei azonban nem igazolódtak, kitűnő tanárként és nagyszerű emberként emlékeznek vissza rá. A renitens diákoknak csak az 1957-ben megalakult Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (röviden KISZ) kötelékébe csatlakozva engedték a továbbtanulást, az '56-os szerepvállalókat pedig "nem javasolták továbbtanulásra". Ez minimum három évre kizárást jelentett a felsőoktatásból, utána is csak a párt és a KISZ javaslatára nyerhettek volna felvételt. Nem csak Hunyadi festménye tűnt azonban el az iskolából, de a névváltoztatást kezdeményező osztály tablóját is leszedték a falról, mintha sosem lettek volna az intézmény tanulói. Talán mert ők nem is a Ságvári, hanem a Hunyadi gimnázium növendékeinek érezték magukat - vélekedett az egykori diák.