Felavatták Antall József mellszobrát az Európai Parlament brüsszeli székházában

Felavatták kedden Antall József mellszobrát az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, a néhai magyar miniszterelnökről elnevezett épületszárnyban.

A szobrot

Klára

asszony,

Antall József

özvegye leplezte le. Rajta kívül az eseményen beszédet mondott

Gulyás Gergely

, az Országgyűlés fideszes alelnöke,

Prőhle Gergely

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint

Gyürk András

, az EP magyar néppárti delegációjának vezetője. A szoboravatás előtt az Antall József Tudásközpont Gondolatok Európáról - Az Alapító Atyák öröksége napjaink Európájában címmel szimpóziumot szervezett. A rendezvény annak a programsorozatnak a nyitó eseménye volt, amelyet a Tudásközpont az Antall-kormány hivatalba lépésének és Európa újraegyesítésének a 25. évfordulója alkalmából kíván megvalósítani "Antall 25" címmel, brüsszeli, párizsi, illetve budapesti helyszíneken. A Tudásközpont - jelentette be az özvegy a szoboravatáson - április 8-án megnyitja brüsszeli irodáját. Gulyás Gergely a néhai miniszterelnök érdemei közül kiemelte annak felismerését, hogy Magyarországnak az európai közösség és az euroatlanti védelmi együttműködés részesévé kell válnia, hogy szociális piacgazdaságot kell teremteni, és hogy mindezek megvalósítására a kereszténydemokrácia klasszikus eszméi biztosítják a legmegfelelőbb kereteket, negyven évi diktatúra egyházüldözése után is. Gulyás szerint az antalli örökség arra is emlékeztet, hogy "a politika közszolgálat, melynek alapja nem az anyagi, hanem a nemzeti érdek". Prőhle Gergely felidézte, hogy Antall József "óvott Kelet-Európa destabilizációjától, fontosnak tartotta Ukrajna szerepét, és egyidejűleg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok konszolidálását, Nyugat- és Közép-Európa számára ugyanakkor a NATO szerepének megerősítését." Prőhle felhívta a figyelmet Antall József gondolatainak időszerűségére annak kapcsán is, hogy a néhai miniszterelnök "már 1993 őszén a XXI. század bolsevizmusának nevezte az iszlám fundamentalizmust". Gyürk Andrást - mint elmondta - Antall József példája több értelemben is megragadta, bár eltérő nemzedékhez és eltérő politikai közösséghez tartoztak: "az egész életében politikai pályára készülő államférfi példája felelősségtudatból, a szélsőségektől irtózó, de kompromisszumokra mindig kész politikus példája demokratikus elkötelezettségből, és a művelt, visszafogottan elegáns úr példája emberségből". A szimpóziumon

Joseph Daul

, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt (EPP) elnöke, valamint

Szájer József

, az EP néppárti frakciójának alelnöke egyaránt kiemelte, hogy Antall Józsefet az európai integráció alapító atyáinak sorába emeli életműve. Daul - az európai helyzetet áttekintve - azt hangoztatta, hogy a kontinens most is válaszút előtt áll, és a döntések meghozatalakor a múlt sikereiből, illetve hibáiból egyaránt tanulnia kell. A válság azzal a tanulsággal szolgált, hogy a kilábaláshoz "több Európa" kell, bármennyire is állítják ennek az ellenkezőjét a populisták - mondta a francia néppárti politikus. Daul kiemelte azt is, hogy a kereszténydemokraták szerint szociális gazdaságot kell építeni Európában. Szájer emlékeztetett arra, hogy Antall József nevéhez fűződött a Varsói Szerződés megszüntetésének, illetve a visegárdi együttműködési keretek kialakításának a kezdeményezése. Ez utóbbival kapcsolatban a fideszes politikus leszögezte: ez valódi európai kezdeményezés volt, mert annak a felismerését tükrözte, hogy a széles értelemben vett európai integráción belül szükséges és lehetséges a hasonló sorsú és hagyományú nemzetek közötti közvetlenebb és még szorosabb együttműködés is. "Az európai álom az olyan álom, amelynek a megvalósítására törekedni kell, de a megvalósítás mindig tökéletlen lesz" - fogalmazott Szájer József, hozzátéve, hogy az európai eszmét minden nemzedéknek új tartalommal kell megtöltenie. Felhívta a figyelmet Szájer arra is, hogy azon hagyományok közül, amelyekre a politikáját alapozta Antall József, a kereszténységet sem szabad kifelejteni. Felidézte az egykori miniszterelnök azon kijelentését, miszerint "három darabra kellene őt vágni ahhoz, ha szét akarnánk választani a keresztényt, a liberálist és a magyart". A kiemelt beszédek után tartott pódiumvitán, amelyet

Györkös Péter

nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet irányítója vezetett,

Mikulás Dzurinda

volt szlovák kereszténydemokrata kormányfő - jelenleg az EPP politikaelemző műhelyének, a

Wilfried Martens

Európai Tanulmányok Központjának az elnöke - méltatta Antall József szerepét a liberális magyar demokrácia alapjainak lerakásában. Rajta kívül felszólalt

Beate Neuss

, a

Konrad Adenauerről

elnevezett német kereszténydemokrata alapítvány alelnöke,

Jacques Santer

, az Európai Bizottság volt elnöke, a Robert Schuman Alapítvány elnöke, valamint

Franco Frattini

korábbi olasz EU-biztos, Itália volt külügyminisztere, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó olasz társaság jelenlegi elnöke. Az európai jövőt illető távlati kitekintésében Frattini az "Európai Egyesült Államok" megteremtését említette.