A gazdaságélénkítés alapja lehet a megye Integrált Területi Programja + FOTÓK
2015. március 10., kedd
A megyei közgyűlés vezetése a járási székhelyeken egyeztetett a polgármesterekkel. A Csongrád Megyei Integrált Területi Programot a Nemzetgazdasági Minisztérium véglegesíti. Nyáron jelenhetnek meg a pályázati felhívások, ősszel akár meg is kezdődhet a jól előkészített beruházások megvalósítása.
Március első napjaiban befejeződött a Csongrád Megyei Integrált Területi Program (ITP) előkészítése, vagyis lezárult a 2014-2020-as európai uniós finanszírozási ciklus pályázati programjait érintő megyei tervezési szakasz. Az elkészült ITP-ben prioritásokat és intézkedéseket határoztak meg a gazdaság-, valamint a településfejlesztés vonatkozásában. A következő fázis a dokumentum kormányszintű jóváhagyása lesz – tájékoztatott
Kovács Beáta
, a Csongrád Megyei Közgyűlés önkormányzati koordinációért felelős alelnöke. Hangsúlyozta: a megyei közgyűlés vezetése fontosnak tartotta, hogy Csongrád megye mind a 60 településének első emberével személyes konzultációt folytathasson le annak érdekében, hogy bemutathassa, milyen prioritások, azokon belül pedig milyen intézkedések azok, melyeket figyelembe véve a települések megfogalmazhatják saját fejlesztési elképzeléseiket. Csongrád megye települései – a két megyei jogú várost nem tekintve – 29,19 milliárd forint dedikált támogatással számolhatnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP). „Integrált Terület- és Településfejlesztési Programról beszélünk, ami újdonság abban a tekintetben, hogy a megyei önkormányzat koordinálásában valóban lehetőség nyílik arra, hogy ne csak egyes, ugyan fontos, de egymástól elszigetelt települési elképzelések valósuljanak meg, hanem ezek megyei szinten integrálva jöjjenek létre, valósuljanak meg. Az elmúlt két hétben megtartott konzultációk során a településvezetőknek beszámoltunk róla, hogy milyen keretösszeg áll majd rendelkezésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban, ahová a most megfogalmazott elképzeléseiket mint támogatási igényt benyújthatják, és elmondtuk azt is, hogy a keretösszegen belül milyen prioritásokat határoztak meg a gazdaságfejlesztés és a településfejlesztés vonatkozásában. Tájékoztattuk őket, hogy a gazdaságfejlesztési, valamint a településfejlesztési részben milyen intézkedések vannak, és ezek milyen nagyságrendet képviselnek. Ezúton is köszönjük a járásszékhelyi településvezetők koordinatív munkáját, mellyel lehetővé tették a megyei közgyűlés vezetése számára, hogy a járási székhelyeken egy időben és egy helyen találkozhasson a polgármesterekkel! Ez a konzultáció egyébként alkalmas volt arra is, hogy ne csak mi magunk cseréljünk információkat a településvezetőkkel, hanem ők maguk is értekezhessenek egymással, megismerhessék egymás elképzeléseit, és az ennek kapcsán megszülető közös gondolkodás új típusú, integrált megyei szintű településfejlesztéshez vezessen el” – fogalmazott az alelnök.
Kovács Beáta úgy folytatta: annak ellenére, hogy a prioritásokon belül elméletben megfogalmazott intézkedéseket a településvezetők magukban azonnal településfejlesztési programként, programelemként fordítják le, a rendezvényeken egyértelművé tették: a Csongrád Megyei Integrált Terülei Programban nem nevesíthetők konkrét projektek. A dokumentum nem tartalmazhat konkrét, egy-egy településre vonatkoztatott elképzelést, hanem az intézkedések azok, melyek általánosságban határozzák meg a feladatot, és adják meg az iránymutatást a polgármestereknek az ITP-hez illeszkedő településfejlesztési projektek kidolgozásához. Ami a prioritásokat illeti, az alelnök megismételte: a Csongrád Megyei Integrált Területi Program alapján a TOP prioritásai két fontos részre oszthatók: gazdaságfejlesztésre és településfejlesztésre. „A gazdaságfejlesztésen belül négy prioritást jelöltünk ki, a településfejlesztésben kilencet. Meghatároztuk, hogy mindkét rész vonatkozásában a program szereplői alapvetően önkormányzatok és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok legyenek. A teljes rendelkezésre álló keretösszegnek az irányelvek alapján a nagyobb részét képezi a településfejlesztésre fordítható összeg (több mint 18 milliárd forint), és körülbelül 11 milliárd juthat gazdaságfejlesztésre. A településfejlesztési rész – ahogy neve is mutatja – a települések fejlesztésére szolgál, ami az intézkedések szintjén egyebek mellett a gazdaságélénkítést, a népességmegtartó erő fejlesztését, a fenntartható települési közlekedésfejlesztést, az önkormányzatok energiahatékonyságát elősegítő, a megújuló energiákra alapozó fejlesztéseket jelenti. A gazdaságfejlesztési résznél pedig többek között a helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése vagy a fenntartható turizmusfejlesztés bír kiemelt jelentőséggel” – mutatott rá Kovács Beáta. Vajon mire lehet elég az a 29,19 milliárd forint, amit a TOP-keretben Csongrád megye rendelkezésére áll, és mely közel 10 milliárddal kevesebb, mint amiről az első hírek szóltak? Az alelnök úgy felelt: először is látni kell, hogy összességében a megye nem ennyit kap, hanem jóval többet, hiszen a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely önálló kerettel rendelkezik. Emellett a kormányhatározat úgy határozta meg a megyei keretösszegeket, hogy figyelembe vette a megyei lakosságszámot és a megye gazdasági erőpotenciálját is. Nem véletlen, hogy a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányosabb helyzetben lévő megyék relatíve magasabb keretösszeget kaphatnak, mint a gazdasági erőpotenciállal jól sáfárkodók. „Az az igazság, hogy bármilyen összeg kevés lenne, bármekkora forrást fel tudnánk használni értelmes, előremutató fejlesztési célokra. A mostani finanszírozási ciklusban a TOP-forrásoknál az önkormányzatokra és az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságokra fókuszálunk, hiszen meggyőződésünk, hogy ezek lehetnek a gazdaságélénkítés kulcsszereplői. Az önkormányzatok és önkormányzati cégek teremthetik meg a településeken azokat a gazdasági lehetőségeket, melyek révén a versenyszféra vonzónak tartja a területet, és ez a piaci szféra valósítja majd meg az igazi gazdaságfejlesztést, a közvetlen munkahelyteremtést. Hiszünk benne: ha jól sáfárkodunk a TOP-keretösszegünkkel, akkor jó eséllyel megteremthető a megyében a gazdaságélénkítés alapja” – fejtette ki. Az alelnök arra is rámutatott: a konzultáció során kapott információk hozzásegítették a tervezőket, hogy a megyei települések igényei szerint véglegesítsék a prioritásokhoz tartozó források intézkedéseken belüli megosztását. Az utolsó napok a források intézkedésekhez rendelésének a jegyében teltek, majd a március 8-i zárást követően a Csongrád megyei ITP-t meg kell küldeni véglegesítésre a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az irányító hatóságnak. Az ITP adja meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felhasználásának alapját. „Miután a minisztérium mint irányító hatóság véglegesíti a TOP-ot, elkezdi kidolgozni az egyes intézkedésekhez tartozó felhívásokat. Ebben a fázisban már konkrétan határozzák meg, hogy a településeknek milyen tartalommal, milyen módon kell majd ezekre a felhívásokra a támogatási kérelmet, támogatási igényt benyújtani. A településeknek most az a feladatuk, hogy – megismerve a prioritásokat, az intézkedéseket és a hozzájuk rendelendő százalékos forrásarányokat, valamint tájékozódva az egy-egy támogatási igény benyújtásához szükséges feltételekről – elkezdjék véglegesíteni a TOP-ból igényelendő támogatási kérelmükhöz az adott projektjeiket. Fontos, hogy csak olyan támogatási igényeket szabad érvényesíteniük, melyek illeszkednek a TOP-ban és ITP-ben megfogalmazott intézkedés tartalmához” – hívta fel a figyelmet Kovács Beáta. A további ütemtervet bemutatva elmondta, a következő mérföldkő júniusban várható, amikor elkészülnek a felhívások. Ezek előkészítésében is kiemelt szerep jut a megyei önkormányzatoknak. A felhívások véglegesítését követően várható a felhívások megjelenése is, majd az irányító hatóság a tervek szerint augusztus-szeptemberre bírálja el az egyes támogatási kérelmeket, és ekkor már a támogatási szerződéseket is meg lehet kötni. Ideális esetben ekkor már forrásokhoz jutnak a települések, és megkezdhetik jól előkészített projektjeik fizikális megvalósítását. „Tudni kell azt is, hogy TOP csak egy forráslehetőség a sok közül a 2014-2020-as ciklusban. Létezik ezenkívül sok más operatív program is, akár a gazdaságfejlesztésre, akár a környezetvédelemre, akár a vidékfejlesztésre gondolunk. Érdemes minden településnek alaposan megvizsgálnia, hogy az előkészített projektjavaslatait milyen uniós forrásból a legcélszerűbb megvalósítani. A TOP-ban a településfejlesztési résznek van kiemelt jelentősége, hiszen az ebből megvalósítandó programok százszázalékos EU-s támogatottságúak. Ez persze nem jelenti, hogy az önkormányzatnak nem kell saját erővel rendelkeznie, hiszen a projektek utófinanszírozottak. A gazdaságfejlesztési rész esetében már egészen más a helyzet, hiszen egy gazdaságfejlesztési projekt célja értelemszerűen a jövedelmezőség, a nyereség, így ott a támogatottság sem lehet százszázalékos” – összegzett Kovács Beáta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
