Többet fognak keresni a városi cégvezetők, a prémiumuk viszont csökken

A 400 milliós szociális alap volt az egyik slágertéma a jogi bizottság ülésén, ahol elhangzott, hogy jelentősen csökkenteni fogják az önkormányzati cégvezetők prémiumát alapbérük megemelése mellet.

Nem látja a város gazdasági kilábalására utaló jeleket Szeged idei költségvetési tervezete a KDNP-s

Póda Jenő

, aki szerint pont olyan viták várhatóak a büdzséről, mint a korábbi években. Megjegyezte, persze sosincs elegendő forrás, de szerinte afelé kellene elmozdulni, hogy a város saját bevételeit növelje, ám erre vonatkozóan nem lát a tervezetben semmiféle jelet. Emlékeztetett, hogy a kétezres évek közepétől stagnál a város helyi adóbevétele, amit most 7,6 milliárdra terveznek. Ez azt jelzi a kereszténydemokrata politikus szerint, hogy nem jó az a gyakorlat, amit a városvezetés folytat, hiszen más – a Tiszától keletre eső – megyei jogú városok is tudták növelni iparűzési adóbevételeiket, ellentétben Szegeddel. Örömmel fogadta ugyanakkor, hogy nem vet ki új adókat az önkormányzat a lakosságra, Póda úgy látja, hogy a bevételeket nem a lakosság megadóztatásával kell növelni, hanem nagyobb beruházásokra, gazdasági pezsgésre lenne szükség. Kijelentette, nem elég, hogy állandóan ismételgetjük, hogy Szegednek nincsenek beruházásra alkalmas földterületei, hiszen tizenöt éve ezt hangoztatja a városvezetés, de semmit nem tettek azért, hogy ez változzon. A szociális kiadásokra létrehozandó 400 millió forintos alappal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a nehezebb szociális helyzetben lévő Miskolcon 210 milliót szánnak erre a területre, vagyis a szegedi keretnek elegendőnek kell lennie.

„Ködszurkálás” a tervezett büdzsé hasonlítgatása

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármester szerint Póda évekkel ezelőtt megírta gondolatait a költségvetések kapcsán, s minden évben elismétli. Az MSZP-s politikus a folyamatos kormányzati támogatások elvonásáról beszélt, szerinte az Orbán-kormány célja, hogy ellehetetlenítse az önkormányzatok önrendelkezését. „Mindig ezt a választ kapom” – replikázott Póda Jenő, majd elmondta, hogy 1-1 kiragadott költségvetési sor összehasonlításával nem lehet bemutatni, hogy mi változott, mivel az idei költségvetés teljesen más, mint a tavalyi, ezért a vita valójában „ködszurkálás” szerinte. Hozzátette, jóval több pénz van a rendszerben, mint ami látszik, a kormány adósságátvállalásával például 1 milliárd forintot „spórol” Szeged, amit adósságszolgálatra kellett volna kifizetni. A bizottság DK-s elnöke,

Binszki József

közbeszúrta, hiába vállalta át a kormány az adósságot, ha a bevételeket is csökkenti. Közölte, akkor nőhetne jelentősen a város helyi adóbevétele, ha a kormány Szegedre hozná a BMW-t, mint ahogy a Gyurcsány-kormány idején Kecskemétre került a Mercedes. Az MSZP-s

Tóth Károly

továbbfűzve a DK-s politikus gondolatmenetét elmondta, hogy a város gazdasági társaságain spórol idén az önkormányzat, s ha nem lenne például az IH egy csődtömeg, akkor több pénz jutna fejlesztésekre vagy éppen kultúrára. Szentgyörgyi a városi cégek gazdálkodása kapcsán Póda Jenő felelősségét hozta fel, felügyelőbizottsági tagként látnia kellett, hogy viszik ki a pénzt a társaságokból, majd megismételte a DK-s Binszki kijelentését, nevezetesen, hogy több pénzt vont el az állam, mint amennyi feladatot átvállalt az önkormányzattól. „Kaptunk egy kis ízelítőt abból, hogy mi várható a pénteki közgyűlésen” – zárta le a vitát a jogi bizottság elnöke.

A szociális támogatások állami finanszírozásának csökkenéséről

Solymos László

alpolgármester is szólt, emlékeztetett, hogy 2010-ben több mint 900 millió forintnyi kormányzati pénz érkezett Szegedre erre a területre, addig idén 183 millió, ami jóformán a szakosított szociális ellátóintézmény működtetésére elegendő, másra nem jut állami forint. A

Botka László

polgármester által korábban elmondottakat ismételte, hogy Szegeden 12 ezer család kapott az előző évben valamilyen jogcímen szociális segélyt, ők idén is kapnak, erre szolgál a 400 milliós alap, amit létrehoznak. A KDNP-s Póda válaszában kitért arra is, hogy a 2010 előtti rendszer fenntarthatatlan volt, hitelekből fedeztek mindent, így például a szociális kiadásokat is, az államháztartási 80% fölött volt.

Évek óta csökkenti a szociális kiadásokat a városvezetés

Szót kért a bizottsági ülésen az LMP-s

Szentistványi István

is, aki előrebocsátotta, hogy Póda Jenővel nem ért egyet a szociális kiadásokkal kapcsolatban, de a városvezetés kommunikációját is bírálta. Elmondta, más települések – így például Kiskunfélegyháza – úgy alkotta meg költségvetését, hogy láthatóak, korábban mennyit költöttek az adott területre. Ezzel szemben hiába kérték a szegedi polgármesteri hivataltól, nem kaptak információt, vagyis nem szándék, hogy eligazodjanak a képviselők a számok között. Közölte, hogy az említett 400 millió forintos keretnek a nagy részét eddig is szociális kiadásokra költötte a város. Csalóka, hogy a 2014-es szint megtartását kommunikálja a város, hiszen Szeged az elmúlt években folyamatosan drasztikusan csökkentette a szociális kiadásokat. Példaként a 2009-2011-es éveket hozta fel, amikor is másfél milliárd szerepelt a költségvetésben ezen a kiadási soron az állami támogatással együttvéve, míg 2013-ra egymilliárdra apadt ez a keret. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek közül a legtöbb forrást azok a támogatások igényeltek, amelyek most átkerültek a járásokhoz, ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor a szociális kiadásokról beszélünk.

Kevesebb prémium jár majd a cégvezetőknek

Változik a cégvezetők javadalmazása is – tájékoztatott Szentgyörgyi Pál. A gazdasági alpolgármester elmondta, hogy a társaságok igazgatóinak alapfizetését megemelik, de arra hivatkozva, hogy nem piaci körülmények között dolgoznak, hanem a jórészt a város pénzéből működnek, lecsökkentik a prémiumokat.

A vagyon, árbevétel és létszám alapján három kategóriába sorolták az önkormányzati társaságokat. Az előterjesztés szerint havi bruttó 550 ezer forintra emelik az IKV Zrt., az SZKT és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. igazgatóinak fizetését. A kettes kategóriába a Szegedi Sport és Fürdők Kft., a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft., a Szeged Pólus Nonprofit Kft., a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft. és az Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. tartozik, a cégvezetők bruttója 500 ezer forint lesz. A harmadik kategóriába sorolt cégek vezetői havi bruttó 450 ezer forintra számíthatnak, a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft., a SZINT Kft., a Szegedi Testamentum Kft. és RITEK Zrt. vezetőjének emelkedik erre az összegre a fizetése. Prémium is jár a cégvezetőknek, az éves bér maximum 30%-ában határozták meg a korábbi 80%-kal szemben.

Változások a hulladékszállításban – strapabíróbb zsákokat is kérnek

Változások lesznek a hulladékszállításban, jogszabályokhoz igazodva kötelező lesz a szelektív gyűjtés, és a szolgáltatónak legalább kéthetente el kell szállítania azt – tájékoztatott

Makrai László

, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője a jogi bizottság ülésén. Változás továbbá, hogy ahol egy személy lakik, ott a szokványos 110-120 literes edényzet helyett kisebb űrtartalmút is biztosítania kell a szolgáltatónak. Az ideiglenesen használt ingatlanoknál is kötelező a szemétszállítás, az éves díj felét kell kifizetniük az ott élőknek.

Tóth Péter

(Jobbik) kérdésére Makrai elmondta, a kiskertes övezetre is vonatkozik a szabályozás, ott is kéthetente fogják elszállítani a szelektíven gyűjtött hulladékot, és a szolgáltatást hat hónapon keresztül végzik. A bizottság DK-s elnöke, Binszki József megjegyezte, hogy a sárga zsákok, melyeket a lakosság a szelektív gyűjtésre kap, nem elég erős, sok panasz érkezett hozzá, hogy szétszakad a zsák. Makrai László közölte, kilóra vásárolják a zsákokat, igyekezne spórolni, de megígérte, hogy intézkedik, hogy strapabíróbb zsákokat kapjon a lakosság.