Február elseje a Tisza élővilágának emléknapja - tizenöt évvel ezelőtt történt a Tisza ciánszennyezése, melyet máig az egyik legnagyobb természeti katasztrófának tartanak.
A tiszai ciánszennyezés egy több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből százezer m³ cianid-és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. Szegeden is láthattuk a szennyezés drámai hatását, amikor több tonna haltetemet emeltek ki a szakemberek a tápéi kompnál. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán, súlyos ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Teljes volt a halpusztulás a Tisza felső folyásán és a Szamoson, míg az alsó és közép folyásán 30-60%-os volt a pusztulás. A csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának nevezték. Ennek emlékére nyilvánították február elsejét a Tisza élővilágának emléknapjává. “A Tisza élővilágának emléknapján soha ne feledjük: Nap, mint nap meg kell óvnunk a Tiszát, a természetet, ne akarjuk legyőzni Őt! Jusson folyton eszünkbe: természettel egyek vagyunk, legyőzhetjük, de akkor már nem leszünk mi sem és nem is lesz hol ünnepelnünk” – hangsúlyozta a tavalyi emléknapon Farkas Sándor országgyűlési képviselő.
A ciánszennyezésről készített dokumentumfilm alább tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=3L5h0VBhg8w
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.