"Tisztességes szocializmus nem létezik" - a Jobbik is megemlékezett a kommunizmus áldozatairól + FOTÓK
Murányi Levente, a Jobbik volt alelnöke vendégeskedésével emlékezett meg a radikális párt a kommunizmus áldozatiról Szegeden. A Glattfelder Gyula téri emlékmű megkoszorúzását a politikus előadása követte.
"A kommunizmus áldozatairól közel sem esik annyi szó, mint más diktatúrák áldozatairól" - kezdte a megemlékezést
Rácz Tibor
, a Jobbik Magyarországért Mozgalom választókerületi elnöke. Kiemelte, hogy a kommunizmus áldozatai eddig nem részesültek semmilyen kárpótlásban és a felelősöket sem számoltatták még el. "Még mindig él a kommunizmus szelleme, a hivataloktól való félelemben, mi is a kommunizmus áldozatai vagyunk" - mondta el Rácz Tibor. Kitért a Ságvári-gimnázium átnevezésének vitájára is, Rácz szerint Szeged egy terrorista mellett állt ki, a gimnázium nevét minél hamarabb meg kell változtatni, mert a szellemiség, a közös élmények attól megmaradnak. "Az igazságért küzdenünk kell!" - szögezte le. "Tisztességes szocializmus nem létezik" - fejtette ki
Murányi Levente
1956-s forradalmár, a Jobbik volt alelnöke. A politikus szerint a kommunizmus a francia forradalom hatásaként jöhetett létre Európában, ugyanis ekkor cserélt helyet az idealista Isten-központú világnézet az emberi jogok kétes eszméjével. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi kommunisták nagy része nem is volt igazán kommunista, hiszen a rendszerváltás óta liberálisként tevékenykedik, hanem csak alkalmazkodott az előző rendszerhez, mert szüksége volt egy keretre, hogy saját zsebére dolgozzon. Murányi Levente szerint a baloldaliság soha sehol nem volt tisztességes, A Tanácsköztársaságtól kezdve, a Lenin-fiúk kegyetlenkedéseivel, felhozta az első világháború lezárását követő baloldali magyar vezetés felelősségét a trianoni békediktátum ügyében, külön kiemelve
Linder Béla
, a Károlyi-kormány honvédelmi miniszterének személyét, aki arról híresült el, hogy az ország katonai vezetőjeként azt mondta: "Soha többé katonát nem akarok látni!", pályafutását pedig azzal koronázta meg, hogy segédkezett a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság létrehozásában és a szerb erők azon igyekezetében, hogy a versailles-i bírák által Magyarország ítélt területekből is le tudjak csípni, szerencsére, sikertelenül (ezen erőfeszítéseiért Linder Béla Belgrádban díszsírhelyet kapott). Felemlítette a második világháború után kialakult Rákosi-rendszer sajátosságait, a kulákok üldözését, a beszolgáltatások, a padlássöprések időszakát, a csengőfrász jelenségét, amely az államvédelmis tisztek késő esti, nem túl kedélyes látogatásai nyomán alakult ki. Kitért a Ságvári-vitára is, véleménye szerint
Ságvári Endre
egy terrorista volt, és nem szabadna, hogy ma Magyarországon egy iskola az ő nevét viselje,
Barok Istvánt
, a gimnázium tanárát, aki
a név megtartása mellett, ki kellene rúgni az intézményből, sőt, 2018-ra - amikor Murányi Levente várakozásai szerint jobbikos kormány fog alakulni - ígéretet tett az oktató elbocsátására.
