Szegedi LMP: 400 millió forint nem elég a segélyezésre

Nem tartja elegendőnek a városi költségvetésben kijelölt 400 millió forintos segélyezési alap összegét a Lehet Más a Politika szegedi szervezete. A párt a következő közgyűlésen módosító javaslatot nyújt be az átmeneti segély plafonjának növeléséről.

"Ami a költségvetéssel kapcsolatban kezdettől fogva hallhattuk, hogy, a város 400 milliós segélyezési alapot hoz létre, amiről azt sugallták, hogy 400 millió forint pluszként jelenne majd meg, vagyis a város 400 millióval többet költene ilyen célokra" - fejtette ki

Tanács Eszter

, az LMP Csongrád megyei területi elnöke sajtótájékoztatóján. "A bizottság üléseken a képviselők is elhitték ezt a csúsztatást, azonban ez közelről sincs így" - tette hozzá. A Lehet Más a Politika kiderítette, hogy az elmúlt években konkrétan hogyan alakult ennek a néhány segélyezési formának a sorsa. "A Pénzbeli és természetbeli szociális szolgáltatások helyi szabályairól" című, 2011 őszén elfogadott rendeletben van 12 pont, amely leírja, hogy mely segélyezési formák tartoznak az önkormányzatokhoz, mint például az állandó szociális segély (ami azóta átkerült az államhoz); ez a 12 pont akkor állt össze, amikor a város 1,5 milliárd forintnál többet költhetett segélyezésre, állami pénzt is beleértve, 2010-hez képest ez tavaly lezsugorodott 1 milliárd körüli összegre, ennek kisebb részét tette bele a város, nagyobb rész központi forrásból származott" - mondta el

Szentistványi István

, az LMP szegedi közgyűlési képviselője. A képviselő szerint Szegeden az tapasztalható, hogy a lakossági eladósodottság elképesztő módon nő, ennek tudatában az a tény, hogy 2011-ben csak a lakásfenntartási támogatás különböző formáira és az adósságkezelési támogatásra jutott 400 millió forint (lakásfenntartásra 310 millió, adósságkezelés körülbelül 100 millió), annyi, mint amennyi most az összes segélyezésre, illetve többi tétellel (méltányos közgyógyellátás, lakbértámogatás, átmeneti segély, temetési segély és a gyermeknek járó különböző típusú segélyek) együttesen tevődik ki az a csomag, ami a városnál marad jelenleg, amiknek finanszírozását csak a városnak kell megoldania, igen aggasztó. Gond, hogy lakásfenntartás, melynek korábban kisebb részét fizette a város, már központilag nincs, tehát az egészet az önkormányzatnak kell állnia. "Nem akarjuk kisebbíteni a központi támogatások elmaradásának jelentőségét, de a tendencia az, hogy abban a csomagban, ami a 2010-es választások után még 2011-ben fennállt, azóta a segélyezési formák egy része megszűnt, más részét, pedig évről évre visszavágják" - emelte ki Szentistványi. Az ápolási díj megszűnt 2011-ben, 2012-ben követte a lakásfenntartási támogatás, eközben folyamatosan szorult vissza az adósságkezelési támogatásra rendelkezésre álló keret, 90 millióról 39 millióra csökkentette a város, 2011-ről 2013-ra, az érintettek száma pedig 442 háztartásról 186-ra csökkent, miközben a társadalmi eladósodottság egyre jobban látszott, egyre jobban csökkentették a támogatást.

Az átmeneti segély, ami jelenleg egy évben egy családnak 25 ezer forint, 2013 előtt 35 ezer forintot tett, de az is az egész családra "A szociális ellátási törvény kimondja, hogy önkormányzati szinten a képviselő testületnek kötelessége biztosítani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére ezt a fajta ellátást, mint például ez a rendkívüli segélyt" - mondta el a képviselő. "Ezt a 25 ezres plafonnal nem lehet teljesíteni, mert elfogy az év feléig, és utána bármi történik, nem kaphat többet a család az önkormányzattól" - fűzte hozzá. Szentistványi szerint a törvénnyel ellentétes ez a plafon. "Nagyon nehéz belenyúlni egy ilyen rendszerbe, mint az előttünk lévő szociális helyzetre vonatkozó rendelet, mert ahhoz helyi szinten is több rendeletet kellene módosítani, az egyetlen pont, amit meg lehet fogni, az a átmeneti segély" - tette hozzá. "Az átmeneti segély plafonját szeretnék 25 ezerről 45 ezerre emelni, ami egy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került családnak még mindig nem sok, ezért kellene mellérendelni valamilyen forrást a költségvetésből, főként ha komolyan vesszük, hogy körülbelül 36 milliárd a város költségvetése, akkor az ennek 1,4 ezreléke" - mondta el Tanács Eszter. Két forrást jelölt meg a költségvetésben: a fejlesztési tartaléksort, mivel az EU-s pályázatokhoz a városnak is kell önrészt biztosítania, például az elektromos közlekedés fejlesztéséről szóló projektnek a város 51 milliót biztosít, a másik az önkormányzati képviselettel kapcsolatos költségek. "Korábban elhangzott, hogy úgy alakították ki a képviselők fizetését, hogy ne tudjanak többet keresni, mégis 41 milliós többletköltés van, a korábbi 98 millió képviselők és szakbizottsági tagok költségei címen, most pedig önkormányzati képviselettel kapcsolatos díjazás, személyi juttatás 139 millió, ami elég komoly növelés, illetve az olyan változások, mint hogy 40 millióval nő a reklámra, reprezentációs, információs kiadványokra, városmarketingre fordított összeg ismét nem indokolja a segélyek alacsony mivoltát" - fűzte hozzá Tanács Eszter. "Ha komolyan vesszük a szegedi képviselő-testület döntéshozási felelősségét, akkor a 400 millió nem elegendő a segélyezésre" - összegezte Szentistványi István. "A lakásfenntartásra és az adósságrendezésre 2011-ben sem költöttünk eleget, mégis az lenne a minimum, amit akkor költöttünk, hogy a közelgő szociális katasztrófát meg tudjuk előzni, és ez a városvezetés politikai belátásának kérdése, ezekre önmagában kellene 400 millió forint és egy Szeged város méretű költségvetésben van annyi tartalék, hogy egy ilyen kiemelt problémára többet fordítsanak" - zárta gondolatait.