Mit szívnak a szegediek?

Szeged levegőminősége rossz, ezt pedig nemcsak az allergiások érzik meg, hanem azok is, akik reggelente letüdőznek egy nagyot a „friss” levegőből. A szálló por mennyisége évente több alkalommal is átlépi az egészségügyi határértéket, legutóbb február 15-én adott ki figyelmeztetést az Országos Környezetegészségügyi Intézet a Tisza-parti városra. Mire elég Szeged egyetlen mérőberendezése?

Az európai uniós tagállamokra szigorú levegőminőségi szabályozás vonatkozik, ez alól pedig hazánk sem kivétel. Ennek értelmében az ország minden településén az egészségügyi határérték alatt kell tartani a levegő minőségét, a „tiszta” területeken pedig törekedni kell a jó állapot megőrzésére. Értelemszerűen Szeged sem kivétel, a város be is építette rendeletei közé légszennyezettséggel kapcsolatos feladatait, így például az úgynevezett Szmogriadó Tervet, amit

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/2005.(VI.28.) Kgy. Rendelete szabályoz

.

Csak röviden…

A szomgriadót úgynevezett tájékoztatási (PM10 érték az elmúlt 24 órában 75 μg/m3) és riasztási fokozatra (PM10 érték az elmúlt 24 órában 100 μg/m3) bontották Szegeden, ezt pedig a szerint lépik meg, hogy egészségre és környezetükre gyakorolt hatásuk alapján milyen veszélyességi fokozatba sorolhatók a légszennyező anyagok. (

Az értékek részletezéséről lentebb

). A koncentrációt az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség méri és juttatja el a polgármesteri hivatal részére. Az önkormányzat a szmoghelyzet kezelésére és a szükséges intézkedések megtételére operatív szervezetet hozott létre Szmog Munkabizottság néven, ugyanakkor a tagok javaslatai alapján a polgármester rendeli el és szünteti meg a szmogriadó fokozatait.

A civilek elégedetlenek

Nem tartják be a tervet - nehezményezik a Szegedért és az itt lakók egészségéért aggódó civilek, akiknek nevében

Dovalovszki András

nyilatkozott a SZEGEDma.hu hírportálnak. „

Botka László

polgármesternek kötelessége lenne, hogy a tervet betartsa, emiatt már 2011-ben személyesen több alkalommal is felszólaltam és demonstráltam a közgyűlés előtt. Nem informálták a lakosságot, holott már a tájékoztatási fokozatban korlátozni kellett volna az átmenő kamionforgalmat. Riasztási fokozatba lépve is csak annyi történt, hogy a kisgyerekek nem mehettek ki az udvarra és a játszóterekre” – emlékezett vissza egy korábbi esetre.

2014. február 20. és 2015. február 4. között

Mint azt az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tájékoztatásából megtudtuk: a Csongrád megyei megyeszékhelyen egyedül a Rózsa utcai vízmű telepen mérik a légszennyezettséget. Felvetődik a kérdés, vajon pontos adatokat szolgáltat-e az igen forgalmas Kossuth Lajos sugárútról egy „zöldövezetbe” áthelyezett mérő? Dovalovszki szerint nem, ugyanis a veszélyes anyagok és szennyezések pontos méréséhez a mintavételi pontot legfeljebb 5 méteres magasságban kellene elhelyezni, közel a fogalomhoz. Egy, a

környezeti légszennyezettség mérésének gyakorlatát taglaló kézikönyv

alapján a lakosság egészségügyi állapotára vonatkozóan gyűjtéséhez legalább három állomást kellene kiépíteni: egyet a belvárosban, egyet az ipari területen és egyet külső lakóterületen; ugyanakkor nagyobb település feltérképezésére a helyi szennyező források közvetlen hatásáról mentes, jól átszellőző helyen érdemes felállítani a műszert.

A PM10 egészségügyi kockázat

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat oldalán az automata mérőhálózatok menüpontban egyébként órás lebontásban bárki visszakövetheti, hogyan muzsikál Szeged levegőminősége. A napfény városában a szálló por okozza a legnagyobb veszélyt, az úgynevezett PM10 ugyanis komoly légúti betegségeket, akár tüdőrákot, allergiát is kiválthat. Még

2013 májusában a szegedi LMP

egyik sajtótájékoztatóján

Sarlós Ferenc

aktivista elkeserítő adatokkal rukkolt elő: a bemutatott számítok szerint a halálesetek mintegy 10 százalékáért a szálló por felelős. A kiugróan magas PM10 koncentrációjú időszakokat elsősorban a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok idéznek elő, a szennyezőanyagok felhalmozódása kora reggel, éjszaka és gyenge szél esetében figyelhető meg – tudtuk meg a helyi felügyelőségtől. „Ezt jól példázza, hogy az elmúlt években a túllépési helyzetek maximuma január, február hónapokban, egy kisebb maximum pedig októberben, az első talaj menti fagyok megjelenésekor volt mérhető. A Szeged, Rózsa utcai mérőállomás adatai alapján az elmúlt két hétben a legmagasabb, 24 órás PM10 koncentráció 2015. február 14-én volt (69,3 μg/m3), mely azonban a tájékoztatási küszöbértéket (75 μg/m3 )sem érte el (

ezt a szintet veszi figyelembe Szeged városa – a szerk.

). Azóta sem érte el az átlagkoncentráció a tájékoztatási küszöbértéket, 2015. február 15-én 54,7 μg/m3, 2015. február 16-án 36,9 μg/m3 átlagkoncentrációt mértek. A meteorológiai előrejelzések alapján a PM10 koncentráció további csökkenése várható, ezért előreláthatólag szmogriadót nem kell elrendelni.” –írták február 18-án.

Az Időkép.hu ábrája február 20-án

A túl magas érték büntetést von maga után

A hatályos uniós és hazai jogszabályi előírások szerint a részecskeszennyezettség évente legfeljebb 35 napon lépheti túl az egészségügyi határértéket, ami nem több mint 50 mikrogramm/köbméter. Dovalovszki tavaly aktív levelezést folytatott a Válaszút Alapítvány által működtetett Légszennyezés.hu oldal tagjaival, méréseikre hivatkozva portálunknak azt mondta: 2014. januárt 1-jétől augusztus 28-ig Szegeden összesen 63 alkalommal haladta meg ezt a bizonyos határértéket a szennyezőanyag koncentrációja. Ez pedig nemcsak a légzőszervezi betegségekkel küzdő polgárok miatt fontos, hanem azért is, mert a jogszabály értelmében szankciókat vethetnek ki, s akár pénzbüntetéssel is sújthatja a tagállamot. Tehát városi szinten is átfogó és részletes intézkedési tervre lenne szükség, hogy összefogással el lehessen érni a légszennyezettség csökkentését. „Miért van az, hogy a troli vagy a villamos színéről dönthetnek a szegediek, de az igazán komoly dolgokban nem működik együtt a városvezetés a polgárokkal?” – tette fel a kérdést Dovalovszki, majd megválaszolta. Tapasztalatai szerint az alapos tájékoztatás teljes hiánya teszi többségüket érdektelenné, pedig számos ember egészsége (vagy akár élete) múlik a levegőminőség javításának kérdésén.