Angela Merkel Budapesten - az SZTE díszdoktora lett a német kancellár (FRISSÜL)

A hivatalos látogatás programja szerint hétfő délelőtt megérkezett a fővárosba Angela Merkel német kancellár. A politikus a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét vehette át Szabó Gábor rektortól az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen.

TEK: a biztonsági intézkedés nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem

A személy- és létesítménybiztosítási intézkedés nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem - reagált hétfőn a Terrorelhárítási Központ (TEK) azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint betiltották volna az

Angela Merkel

budapesti látogatásához kapcsolódó Pollack Mihály téri tüntetést. A TEK az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a biztosítási intézkedés által nem érintett területeken lehetőség van demonstrációk megtartására. A TEK honlapjára korábban felkerült személy- és létesítménybiztosítási intézkedés szerint hétfő reggel 6 órától a szükséges ideig, de legkésőbb este 8 óráig a Múzeum utcát a Múzeum körúttól a Múzeum utca 13. számig, a Bródy Sándor utcát a Múzeum körúttól a Szentkirályi utcáig, a Pollack Mihály teret és az Ötpacsirta utcát a Múzeum utcától a Reviczky utcáig zárták le. Az indokolás szerint (napközben) az Andrássy egyetemen tartózkodik Angela Merkel szövetségi kancellár; a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával biztosítható. A hivatalos program szerint a német nyelvű egyetemen adják át Angela Merkelnek a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. A kancellár az egyetemen hat magyarországi felsőoktatási intézmény mintegy száz hallgatójával találkozik, rövid beszédet tart, majd válaszol a hallgatók kérdéseire. E programmal egy időben a MostMi társadalmi kezdeményezés Európához tartozunk címmel hirdetett tüntetést az épület elé. A szervezők az MTI-vel hétfőn azt közölték: minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak az ügyben és a lezárás ellenére más helyszínen megtartják a demonstrációt. A TEK ezt követően kiadott közleményében azt írta: a hétfői napon a belügyminiszter kijelölése alapján, a hatályos jogszabályok szerint látja el Angela Merkel kancellár és az őt kísérő delegáció biztosítását. A nemzetközileg védett személy biztosítása érdekében a TEK a szükséges személy- és létesítményvédelmi intézkedéseket életbe léptette, és ezeket a látogatás végéig fenntartja. "Mivel a helyszín adottságai miatt a nemzetközileg védett személy biztonsága és a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával garantálható, ezért a TEK az egyetem előtti területet február 2-án 20.00 óráig személy- és létesítménybiztosítási intézkedés alá vonta" - írták.

Várhatóan egyórás megbeszélést tartanak a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel

A hivatalos látogatáson hétfőn Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár várhatóan egyórás megbeszélést folytat a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel – tájékoztatta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-t. A közlemény szerint a tárgyaláson a magyar zsidóságot Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke képviseli. Előreláthatólag szó lesz kárpótlási ügyekről, az európai antiszemitizmus növekedéséről, valamint oktatási és kutatási együttműködési lehetőségekről - írták. Ezt megelőzően Angela Merkel látogatást tesz a Dohány utcai zsinagógában, majd a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál emlékezik meg az áldozatokról. A látogatás során találkozik két holokauszttúlélővel is, akiket 2012-ben a német állam magas állami kitüntetésben részesített - olvasható a közleményben. 2012-ben Joachim Gauck német szövetségi elnök a Németországi Szövetségi Köztársaság érdemrendjének érdemkeresztjét a szalaggal adományozta négy, a múltra való emlékezés terén hosszú évek óta aktívan tevékeny magyar soatúlélőnek: Bartha Ágnesnek, Pudler Blankának, Pusztai Évának és Dénes Györgynek. A német követség felkérésére Pusztai Éva és Bartha Ágnes részt vesz az Emanuel-emlékfánál tartandó megemlékezésen. Pusztai Éva az auschwitz-Birkenaui, valamint a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában végzett kényszermunkát. 1990-ben részt vett Stadtallendorf megbékélési hetén. A település kérésére német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát. A mű magyarul Anima rerum címen jelent meg. Bartha Ágnes Genshagenben, egy repülőgépmotor-gyárban, a ravensbrücki koncentrációs tábor egyik külső táborában volt kényszermunkás. 1992-ben ismerte meg Helmut Bauer berlini történészt, szerzőt és filmest, aki a genshageni nők történetét kutatta és dokumentálta. Közösen szerveztek kiállítást Bartha Ágnes "tábori nővére", Kiss Edit műveiből. Két dokumentumfilm is készült közreműködésével.

Orbán: Németország a magyar jelen és jövő része

Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellárral közös sajtótájékoztatón, az Országházban. A miniszterelnök nyilatkozatában méltatta a Magyarországon élő németeket, akiknek - mint a jelentős sajtóérdeklődés mellett zajló tájékoztatón fogalmazott - óriási szerepük van abban, hogy a magyar nép nemcsak tiszteli, hanem kedveli is a németeket. Méltatta továbbá a kancellárt is mint az európai egység legfőbb és legerősebb szószólóját. Felidézte a 2010-es választás után tett hivatalos látogatását Angela Merkelnél, aki akkor azt mondta, mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát. "Magyarország nagy utat tett meg azóta", ami a válságtól a munkaalapú gazdaság megteremtéséig vezetett - mondta a kormányfő, aki ennek alátámasztásául több gazdasági mutatót is ismertetett. Kifejtette: tavaly Európában a 2-3. legnagyobb növekedést a magyar gazdaság mutatta fel, az ország költségvetése pedig európai mércével nézve is példaértékű. Megemlítette továbbá a 22 éves foglalkoztatottsági rekordot, amiben nagy szerepe van a Magyarországon dolgozó, 300 ezer munkahelyet létrehozó hatezer német cégnek. Csak 2010 óta hatmilliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, a magyarországi összes külföldi befektetés 25 százaléka német, és a magyar külkereskedelem 25 százaléka is Németországba irányul - sorolta az adatokat, majd a kancellárhoz fordulva azt mondta: "Danke Deutschland". Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai gazdasági együttműködéssel kapcsolatos német elképzeléseket. A nyilatkozatok után több témában is faggatták a politikusokat. Az eurázsiai gazdasági együttműködésről Orbán Viktor kifejtette: stratégiai és történelmi horizonton szemlélve Európát, nem tud elképzelni olyan Európai Uniót, amely nem tudja beépíteni magába Oroszország energiaforrásait és nyersanyagait. Ezért - folytatta - Magyarország ésszerűnek tartja a német kancellári álláspontot (az eurázsiai együttműködés ügyében), amely nemcsak magyar, hanem összeurópai érdeket is szolgál. A magyaroknak ez nagyon sok problémáját oldaná meg a jövőben - jegyezte meg. Az orosz energiafüggőség ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar ipar és a magyar háztartások elsősorban gázra épülnek, ezért Magyarország kitettsége nagyságrendekkel nagyobb, mint Németországé. Az idén lejár Magyarország hosszú távú gázszállítási szerződése, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz. "Ez egy probléma", amit az év első felében meg kell oldani, egyébként nem működnek a magyar háztartások és a magyar ipar - hangsúlyozta a miniszterelnök. Végül az illiberális demokráciával kapcsolatos korábbi szavait firtató kérdésre a miniszterelnök úgy fogalmazta meg álláspontját - amely mellett, mondta, minden nemzetközi fórumon ki fog tartani -, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s "ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki".

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát - ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki hétfőn az Országházban. Az egynapos budapesti látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellár tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kérdésre elmondta: nem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában, mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást. Véleménye szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény. A kancellár kijelentette, hogy Németország nem fogja támogatni Ukrajnát fegyverek szállításával. Orbán Viktor ugyanerre a kérdésre, hogy amennyiben nem sikerül békés úton rendezni a konfliktust, elképzelhetőnek tartja-e, hogy fegyverekkel segítsék Ukrajnát, egyetlen szóval, nemmel felelt. A magyar kormányfő a tájékoztatón közölte: a kancellárral folytatott megbeszélésen szó volt az orosz-ukrán konfliktusról, amellyel kapcsolatban a magyar külpolitika "sziklánál is szilárdabb" álláspontja az, hogy "mi, magyarok csak a béke pártján állhatunk". Magyarország ezért semmilyen olyan megoldást nem tud támogatni, amely elmélyíti a konfliktust - hangsúlyozta. Magyarországnak - mint mondta - három szempont miatt húsbavágó az orosz-ukrán konfliktus kérdése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, és 200 ezer magyar él Ukrajnában. A német kancellár is a tárgyalás fontos témájaként említette az ukrajnai konfliktust. Mint mondta, hálásak Magyarországnak, amiért újra és újra gázszállítással segíti Ukrajnát.

Német kancellár: fontos a társadalmi párbeszéd

A társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta Angela Merkel hétfőn az Országházban. A német kancellár, aki hétfőn érkezett egynapos budapesti látogatásra, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell. A gazdasági kapcsolatokról a kancellár kifejtette: a magyar makrogazdasági fejlődés örömre ad okot, és jó, hogy ehhez a német gazdaság hozzájárulhat. A két ország között a kereskedelmi kapcsolatok is nagyon intenzívek - mondta. Hangsúlyozta, hogy a német gazdasági szereplők értékelik a megbízható keretfeltételeket, és ha ezek adottak, akkor hűséges befektetők. Angela Merkel Magyarország energiafüggőségéről szólva kijelentette: a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni, továbbá hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét is. A kancellár szerint valamennyien érdekeltek a megbízható energiaellátásban, és ezen a területen sok még a tennivaló. Arról is beszélt, hogy meg kell vizsgálni az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatépítés lehetőségét, ami hosszabb folyamat, de mindkét félnek haszonnal járhat. Mindez azonban nem tántoríthat el az ukrajnai konfliktus megoldásától - tette hozzá. Azt mondta: a nemzetközi kihívásokkal kapcsolatban egyetértettek Orbán Viktorral, hogy az európai egység nagy érték, Európa mindig akkor erős, ha az országok közösen tudnak fellépni. A határnyitásra utalva Angela Merkel emlékezetett: Németország hálás Magyarországnak a 25 évvel ezelőtti "bátor tettéért". A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni. Mint mondta, beszéltek a demokráciáról és annak sajátosságairól, és ezt a párbeszédet el kell mélyíteni, mindazonáltal meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig is a liberalizmushoz kapcsolódtak. A németországi demokráciáról szólva a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökereket említette.

A Szegedi Tudományegyetem díszdoktora lett Angela Merkel

A Szegedi Tudományegyetem díszdoktora lett hétfőn a Budapesten tartózkodó Angela Merkel. Az ünnepélyes alkalomra fekete talárt öltő német kancellár a díszdoktori oklevelet kora délután az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen vehette át Szabó Gábor fizikus akadémikustól, a szegedi egyetem rektorától. A hivatalos indoklás szerint Angela Merkel, az egykori fizikusból lett politikus az európai integráció megvalósításában végzett felelős és kiemelkedő gyakorló politikusi tevékenységéért, a német-magyar történelmi, művelődési, tudományos és gazdasági kapcsolatok előmozdításáért, a példaértékű környezetvédelmi és családvédelmi politika kialakításáért, a tudomány magas szintű műveléséért és támogatásáért, valamint a nemzetközi színvonalú oktatás - különösen a felsőoktatás - kiemelt támogatásában végzett munkájáért nyerte el az Szegedi Tudományegyetem "doctor honoris causa", azaz tiszteletbeli doktor kitüntető címét.

A Szegedi Tudományegyetem rektora az intézmény három kara - a Természettudományi és Informatikai Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar - kezdeményezésére még 2013. február 4-én terjesztette az egyetemi szenátus elé a javaslatot Angela Merkel díszdoktori címével kapcsolatosan. A szenátus ezt jóváhagyta, az ünnepi ceremóniát most tartották az Andrássy egyetem impozáns tükörtermében. A meghívott magas rangú vendégek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mellett jelen voltak az öt legtekintélyesebb budapesti egyetem, továbbá a Szegedi Tudományegyetem vezetői, a teremben mintegy 80 hallgató is helyet foglalt. Angela Merkel 1978-ban szerzett fizikusi diplomát még az egykori NDK-ban, a Lipcsei Egyetemen. 1990-től tudományos munkatársként dolgozott a kelet-berlini tudományos akadémia fizikai kémiai központi kutatóintézetében. Angela Merkel 1989 végén lépett politikai pályára, és az 1990 októberében újraegyesült Németország Helmut Kohl vezette kormányában már miniszter lett. A környezetvédelem melletti elkötelezettségét jelzi, hogy 1994 és 1998 között a környezet-, illetve természetvédelemért felelős miniszteri tárcát kapta. 2005 ősze óta Németország kancellárja. A "klímakancellár" elnevezést is kapta, mivel a klímaváltozás káros hatásai elleni harc azóta is legfőbb politikai céljai közé tartozik. A díszdoktori kitüntetés átadása a nyitányt jelentette Angela Merkel programjában a német támogatással működő, nemzetközi hírű Andrássy egyetemen. A kancellár előbb rövid előadást tartott, majd hallgatók kérdéseire válaszol.

Német vállalatvezetők konstruktív egyeztetéseket szorgalmaztak

A magyarországi német vállalatok vezetői azt szorgalmazták Angela Merkel német kancellárral történt budapesti találkozójukon, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítése érdekében időben, konstruktív egyeztetéseket tartsanak fontos gazdaságszabályozási kérdésekben az összes érintett partnerrel. Erről tájékoztatta rövid nyilatkozatban Gabriel A. Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-t. A kancellár és a magyarországi német vállalatok vezetői között folytatott megbeszélésen az ügyvezető igazgató nyilatkozata szerint a kancellár "igen nagy érdeklődést tanúsított" a Magyarországon működő cégek helyzete és elvárásai iránt. A résztvevők nyílt eszmecserére használták a találkozót a Magyarországon tapasztalható beruházási feltételekről, amelyek befolyásolják az itteni működésüket - tette hozzá Gabriel A. Brennauer nyilatkozatban. A vállalati vezetők a találkozón hangsúlyozták, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítése érdekében hosszú távon is az időben történő, konstruktív egyeztetésre van szükség az összes érintett partner között fontos gazdaságszabályozási kérdésekben - olvasható a nyilatkozatban.

A Dohány utcai zsinagógába látogatott a német kancellár

Budapesti programja keretében hétfőn délután a Dohány utcai zsinagógát kereste fel Angela Merkel német kancellár. A német kormányfőt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija fogadták a kapuban, majd az ATV élő tudósításának képei szerint Angela Merkelt körbevezették az épületben.

Ezt követően felkeresték a zsinagóga kertjét, ahol a budapesti gettó felszabadulását követően több mint 2300 embert temettek el tömegsírokban. Itt a német kancellár holokauszt-túlélőkkel is kezet fogott. Ezt követően Heisler András a holokauszt magyar zsidó áldozatainak neveit tartalmazó Emanuel-emlékfához vezette a kancellárt, ahol Angela Merkel egy követ helyezett el. Ezután a zsinagóga mögötti díszterembe vezették a politikust, ahol a kancellár tanácskozott a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel.

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői megköszönték a kancellár gesztusértékű látogatását

Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-vel. A német kancellár hétfői budapesti vizitjén a magyarországi zsidó közösségek vezetőivel is megbeszélést folytatott. Előzőleg felkereste a Dohány utcai zsinagógát és lerótta kegyeletét a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál. A Mazsihisz tájékoztatása szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt. A magyarországi zsidó szervezetek vezetői röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása. Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszttúlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról - olvasható a közleményben.

A TEK feloldotta a biztonsági korlátozásokat

A Terrorelhárítási Központ (TEK) hétfőn 20 órakor feloldotta azokat a személy- és létesítménybiztonsági korlátozásokat, amelyeket - a jogszabályok alapján - Angela Merkel kancellár és delegációja biztonsága érdekében vezetett be Budapest egyes területein - közölte a szervezet az MTI-vel. Közleményükben azt írták: a TEK és az Országos Rendőr-főkapitányság köszönetet mond a budapestiek türelméért és figyelméért, amely lehetővé tette, hogy a német kancellár akadálytalanul közlekedhessen a budapesti programhelyszínek között. Köszönetet mondtak a magyar társszerveknek és a német partnerszolgálat szakembereinek is az együttműködésükért. Angela Merkel német kancellár hétfői budapesti látogatása miatt a TEK több biztonsági intézkedést is bevezetett: többi között a Belváros több utcájának és a Kossuth térnek, valamint a Pollack Mihály térnek, és a budai Vár több utcájának időszakos lezárásáról döntöttek.