Jávorszky Iván: Pénzkiáramlás után, Partfürdő-fejlesztés előtt

A Partfürdő fellendítését is tervezi Jávorszky Iván, akit az IH és a VTV élére nevezett ki a városvezetés. A civil szférából jött szakembert az átadás-átvétel tapasztalatiról és a jövőbeni fejlesztési elképzelésekről is kérdeztük.

- Miként zajlott a cégek, nevezetesen az Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. és a Városi Televízió Szeged átadás-átvétele?

- Összesen hét intézményről beszélhetünk az IH kapcsán, illetve a VTV-ről. Mindkét esetben leültem a volt igazgatókkal,

Vajda Árpáddal

átvettem a legfontosabb kérdéseket, már amit lehetett, hiszen az iratok egy részét elvitte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. A televízió esetében a korábbi vezető az igazgatóhelyettesnek adta át az iratokat, akitől a szabadsága után tudtam átvenni. Mindkét cég esetében azt lehetett látni, hogy jelentős pénzkiáramlások történtek, például az IH-tól olyan cég kapott pénzt takarításért, aki nem is végzett ilyen munkát, és láttunk ott olyan számlát hangosításról, ami jóval meghaladta a piaci árat. A Dorozsmai Nagybani Piac Kft.-nek 47 millió forintnyi törzstőkével és annak kamataival tartozunk, ez is egy olyan pénzkiáramlás volt, amit valószínűnek tartom, hogy nem volt szükséges. Megkockáztatom a hűtlen kezelést is, de ennek az eldöntése nem az én kompetenciám. Mindezek fényében nem volt könnyű az indulás, racionalizáljuk a kiadásainkat.

- Szeged idei költségvetéséből mennyi önkormányzati forrásra számíthatnak?

- A VTV-nek, akárcsak tavaly, most is 90 millió forint lett betervezve, míg az IH-nak 140 millió forint, ami szintén megegyezik a 2014-es önkormányzati támogatási összeggel.

Botka László

polgármester bejelentette, hogy a városi cégektől vesz el forrásokat a 400 millió forintos szociális alap létrehozásához, de szerencsére a mi esetünkben nem történt elvonás. Megjegyzem, nehéz helyzetbe is kerültünk volna, hiszen a televízióban 7-8 évvel ezelőtt volt az utolsó nagyobb beruházás, vagyis nagyon elavult az eszközpark. Az IH esetében pedig több beruházást szeretnénk megvalósítani, a Belvárosi mozinál a Csőke József terem digitalizációja fog megvalósulni 18 millió 903 ezer forintból, míg a Partfürdőnél 15 millió forintos felújítás van tervezve.

- A Partfürdő esetében mire elegendő 15 millió forint?

- Sajnos nyáron sincsenek a Partfürdőn, pedig évtizedekkel ezelőtt zsúfolásig tele volt. Azt szeretnénk, hogy ismét felfedezzék ennek a páratlan adottságokkal rendelkező területnek a szépségét az emberek, hiszen nincs még egy település, ahol a belvárostól pár percnyire ilyen szabad környezet fogadná az embert. Olyan szolgáltatásokat, programokat szeretnénk biztosítani a szegedieknek – időseknek, fiataloknak és kutyabarátoknak egyaránt –, ami ismét fellendíti a Partfürdőt. A városnak jelenleg nincs több tízmillió forintja arra, hogy vízforgatót építsünk ki a medencéknél, ezért pályázatokat keresünk, mert azon vagyunk, hogy megnyissuk a medencéket, hiszen az csábítaná igazán a Partfürdőre az embereket. A kempinget is folyamatosan újítjuk, a vizes blokkok rendbetétele az elsődleges feladat. Egy német turista, ha meglátja, milyen körülmények vannak, elszörnyed, és az első adandó alkalommal szedi a sátorfáját. A 15 millió forintot részben erre költjük, illetve csatornázunk, mert a szennyvízelvezetés nem megoldott a Partfürdőn. Szeretnénk ezen felül Szegedet az iskolai turizmus vérkeringésébe is bekapcsolni. A kempinget például nem jelezte a GPS, így egy átutazóban lévőnek semmi sem mutatta, hogy Szegeden igenis meg lehet szállni kempingben, mindössze pár percnyire a belvárostól.

- A mozi esetében a Csőke József terem felújítása mellett milyen elképzelések vannak arra nézve, hogy növeljék a látogatószámot, illetve az IH esetében tervez-e változtatásokat?

- A rendezvényeinket, így például nemzeti filmnapokat, előadásokat és közönségtalálkozókat továbbra is megtartjuk, akárcsak az art mozi hálózatot. Egymillió eurós pályázatunk vár elbírálásra, amit az épület felújítására költenénk. Igaz, a nézők nem látják, de például az iroda beázik és a fűtést is korszerűsíteni kell. Már jeleztem a polgármesteri hivatalnak, hogy vannak olyan munkák, amelyeket a pályázattól függetlenül el kell végezni idén, ha nem akarjuk, hogy jövőre még többet kelljen rá költenünk. Változás, hogy míg korábban sosem voltak hirdetve az IH programjai a moziban, most már a filmek előtti reklámok között a rendezvényközpont soron következő rendezvényeit is reklámozzuk. Az IH-nál egyébként szeretnénk egyensúlyba hozni a profitot hozó rendezvényeket és a nonprofit eseményeket. A D2-ben civil szervezetek vannak, számukra a piaci ár alatt biztosítjuk a működésüket, ezzel segítve munkájukat. Huszonhárom éves tapasztalatom van a nonprofit szervezeteknél, és mindig azt mondtam, hogy a nonprofit elnevezés nem azt jelenti, hogy valami nem profi módon működik, és igyekeztem eszerint dolgozni. Egy nonprofit szervezet akár vállalkozási tevékenységet folytathat, a lényeg, hogy az onnan befolyó pénzeket fordítsa vissza az alaptevékenységbe, és segítse azokat, akiket képvisel. Dolgozunk, és ez látszik is, a januári bevételünk például a duplájára nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.

- Említette, hogy a VTV-nél komoly fejlesztésekre lenne szükség, a költségvetési támogatás azonban ugyanannyi, mint 2014-ben. Milyen terveik vannak, főként az anyagiak függvényében?

-

Kozó Attila

, a televízió főszerkesztője tájékoztatott arról, hogy milyen fejlesztésekre lenne igény. Ki kellene cseréni például a vezérlőt, de olyan kameráink sincsenek például, amelyekkel élő adást lehetne közvetíteni. Ha megnézzük a hódmezővásárhelyi, zalaegerszegi vagy a fehérvári televíziót, fényévekre le vagyunk maradva...

- Ha már a televíziónál tartunk, azt miként értékeli, hogy a VTV-nél dolgozó Móra Ferenc Sándor a Köz-Hasznáért Mozgalom „Tavasz jön, Orbán megy” címmel meghirdetett demonstrációján felszólalt? Ez nem vet fel bizonyos etikai kérdéseket?

- Ő nem a televízió vezetője, hanem magánemberként vett részt a demonstráción, a szabadidejében beszélt az egybegyűltekhez. A VTV Szeged városának a televíziója, melynek feladata, hogy minden fontosabb eseményről közvetítsen, beszámoljon, így erről a demonstrációról is készült anyag a híradóba, de nem ő tudósított az eseményről. Egy külsős munkavállaló, úgy gondolom, megteheti azt, hogy egy tüntetésen beszél magánemberként, de egy vezető, például

Kozó Attila

vagy az én részemről viszont már problémás lenne, hiszen minket a televízióval azonosítanak az emberek.