Érzelmek és tapasztalatok - Érzelmi intelligencia a házasságban + FOTÓK

"Úszni csak úszva tanulunk, járni csak járva, és az érzelmi intelligencia is csak tapasztalatokon keresztül fejlődik" - mondta Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató Érzelmi intelligencia a házasságban című előadásán a Házasság hete programsorozat újabb eseményén, amely az SZTE Szabadegyetem 15. szemeszterének nyitóelőadásaként is szolgált.

"Sok minden tartozik az érzelmi intelligencia alá, az együttműködés, a kötődés, a motiválhatóság, a lelkesedés, az elevenség, a nyitottság, a konkrét érzelmek átélése, az empátia, a lojalitás, a tolerancia, egyáltalán minden ami a társadalmi életben szükséges és nem csak a társas intelligencia, hanem a belső motiváltság, és enélkül nem létezik társas élet sem" - kezdte előadását

Uzsalyné Pécsi Rita

. Az érzelmek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem tudatosak, a haragot, a félelmet, a szégyent nem tudjuk kontrollálni. Idegrendszerünk részei az érzelmek, mégsem tudunk megnevezni egy érzelmi központot, mivel egy érzelmi háló működik idegrendszerünkben, ennek a háló formának a hozadéka, hogy a legkisebb érzelmi hatásra is megmozdul az egész rendszer. Döntéseink hetven százalékát érzelmi alapon hozzuk meg, ezért kiemelt fontosságú, hogy nevelhető-e az érzelmi háló. "Az érzelmi háló nagyon képlékeny, formálható életkortól függetlenül, a korábbi rossz példák is felülírhatóak" - fejtette ki a neveléskutató. Az intelligencia vizsgálatánál különbséget kell tenni az adottságok és a készségek között. Az adottságok, az örökletes tulajdonságok körülbelül húsz százalékban befolyásolják a kialakuló intelligenciát, vagyis nem annyira meghatározóak, mint gondolnánk, és nem automatikusan bontakoznak ki úgy, mint indultak, jó példa erre az, hogy a jó hallás nem elégséges feltétele a zenélésnek, gyakorlásra is szükség van hozzá. A készségek nevelhetőek, maguktól azonban sohasem jelentkeznek. "A készség nem szakáll, hogy magától kinőjön, nem dőlhetünk hátra, hogy a gyerek majd megtanul deriválni" - hozta a példákat Uzsalyné Pécsi Rita. Konkrét érzelmeket kell átélni az érzelmi intelligencia fejlődéséhez, az esetben, ha ezek elmaradnak közöny és közömbösség alakul ki. Ez utóbbiban a média felelősségét is ki kell emelni, a nézettség növelése miatt zajló negatív hír-dömping hatása, hogy immár alig lehet felkorbácsolni a konkrét érzelmek átélését, amiben viszont segíthetnek a művészetek.

Az érzelmi intelligencia legnagyobb nehézsége, - vagy szerencséje - hogy csak tapasztalattal lehet fejleszteni. "Ha rágondolok, vagy megmondják nekem, hogy mit hogyan kell, az úgy nem megy, úszni csak úszva tanulunk, járni csak járva az érzelmi intelligencia készségeit is csak tapasztalattal lehet fejleszteni, ebben sokat jelenthet a művészet, mert újra átéljük benne az érzelmeket, de ide tartozik a kapcsolattartás, a kíváncsiság, az érdeklődés, a motiváltság, a kitartás, a kötődés is" - fogalmazott Uzsalyné Pécsi Rita. "Kötődni, kapcsolódni, együtt lenni jó, ezt például játékokban lehet tapasztalni, együtt dolgozásban, éneklésben, táncolásban, ezeken a tevékenységeken keresztül az érzelmi intelligencia fejleszthető, de ha belenézünk egy felnövekvő személyiség mindennapjaiba, akkor először ezek maradnak el" - fűzte hozzá. Egyéni versengés jelentkezik, aztán intellektuális fejlődés, de egyedül, és amikor valakivel egyeztetni kell, legminimálisabb együttműködési készség sem jelentkezik, erre jöttek rá a menedzsment területén, így lehet, hogy 30-40-50 éves embereket visznek csapatépítő tréningekre nem kis összegekért. "Ez pontosan az, amit óvodában és az iskolában kellet volna megtanulni, ha ott nem feladatlapokat töltünk ki, hanem esetleg játszunk egymással, akkor lehet, hogy nem a csapatépítő tréningen kellene gyermekjátékokat játszani" - hangsúlyozta a neveléskutató. Az előadó rávilágított, hogy a jelenlegi oktatási forma 90%-a az értelmi intelligenciát készíti fel, arra épít, azt fejleszti, az érzelmi intelligenciát pedig pont a legfontosabb fejlődési szakaszban nem gondozzák, így nem csoda, hogy a véletlenszerű fejlődés végterméke nem csúcsminőségű. "Ezt valahol pótolni kell, egy kicsit átestünk a ló túloldalára, elmaradtak ezek a készségek, és mivel ezek csak tapasztalattal fejlődnek, nem megértéssel, ezért szükségünk van a valódi élményekre és elsősorban egymásra, hiszen tudni és csinálni messze nem ugyanaz" - mondta el Uzsalyné Pécsi Rita.

.