Párizsi vérengzés: egyre inkább terjed az a nézet, hogy a különböző kultúrák nem férnek meg egymás mellett

Egyre inkább terjednek azok a nézetek, amelyek szerint a különböző kultúrákhoz tartozó emberek nem tudnak békésen egymás mellett élni - mondta Peter Hervik dán antropológus, az Aalborg Egyetem professzora a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendezvényén tartott csütörtöki budapesti előadásában.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont által szervezett beszélgetésen a szakértő kifejtette: Dániában a kilencvenes években merült fel először az a populista kérdés, hogy vajon fennmaradjon-e a multikulturális társadalom, vagy véget kellene vetni ennek. Nem lehet azonban ennyire leegyszerűsíteni a kérdést, nem is lehet megválaszolni - tette hozzá. Úgy vélte, a szélsőjobb ideológiában egymás mellett létezik egyfajta neonacionalizmus, amely azt mutatja, kiknek az érdekét akarja szolgálni az ideológia, és a neorasszizmus, amely azt jelenti, kik ellen irányul. Dániában és Franciaországban az egyre keményebb neonacionalista retorika azt hajtogatja, hogy muzulmánok foglalják el az országot, és ellen kell állni ennek a tendenciának. A neonacionalista retorika hangsúlyozza a nemzet, a származás és az otthon jelentőségét, és "az egyszerű, átlagos embereknek" érthető állításokat tesz, hogy például túl sok a bevándorló, akik veszélyesek lehetnek, és velük szemben igyekszik biztonságot kínálni - mondta.

Peter Hervik

szerint a neorasszizmus arra épül, hogy a különböző kultúrák nem egyeztethetők össze, és az a természetes, ha hasonló kultúrájú emberek élnek együtt. Ezen ideológia követői a kulturális különbségeket helyezik előtérbe, ugyanakkor tagadják, hogy ez rasszista megközelítés lenne - tette hozzá. A kutató megjegyezte: nem mindig a nézeteik miatt csatlakoznak az emberek ezekhez a csoportokhoz, hanem csak miután csatlakoznak valamilyen más okból, teszik magukévá a szélsőséges nézeteket. Kitért arra is: amikor 2006-ban publikálták a vitatott Mohamed-karikatúrákat Dániában és Franciaországban, minden a kiadásra vonatkozó kritikát - még ha azt demokratikus módon is tették - sokan a beilleszkedésre való képtelenség jelének tekintették - idézte fel. Hozzátette: hasonló módon ha ma valaki Franciaországban nem ítéli el a párizsi támadásokat, arra éppen ezért tekintenek negatívan. Mint mondta, az a nézet, hogy a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága nevében "bármit meg lehet tenni", minden felelősség alól felmenti e nézet képviselőit.