Párizsi mészárlás: megölték a túszejtőket mindkét helyszínen, négy túsz is meghalt (FRISSÜL)

Összehangolt rendőrségi akció keretében megölték a Charlie Hebdo szerkesztőségét lemészárló két fegyverest, illetve azt a fegyverest, aki legalább öt embert ejtett túszul pénteken Párizs keleti részén egy kóser élelmiszerboltban. Percről-percre követjük az eseményeket!

Az elmúlt napok történéseit az alábbi cikkünkben követheti nyomon!

Lelőtték mindkét helyszínen a túszejtőket!

A hírügynökség szerint a Charlie Hebdo szerkesztőségében gyilkoló, szerda óta menekülő két támadó meghalt a nyomdánál indított akcióban Dammartin-en-Goële-ben - írja az index.hu. Az AFP szerint a túsz nem sérült meg az akcióban. Mindeközben a Le Monde rendőrségi forrásai szerint a kóserbolti túszejtő is meghalt. A francia különleges egységek tagjai közül többen is megsebesültek a csütörtöki franciaországi túszszabadítási akciók során - írja a Le Figaro című napilap honlapján. A beszámoló szerint a Párizs keleti részén zajló túszejtési akció helyszínén állítólag a RAID (a rendőrségi elitalakulat) több tagja megsebesült. Az AFP francia hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a GIGN (csendőrségi kommandós alakulat) egyik tagja megsebesült Dammartin-en-Goele-ben.

Hollande: nem ért véget a fenyegetettség Franciaországban

Nem ért véget a terrorfenyegetettség Franciaországban - mondta péntek este Francois Hollande francia államfő, miután a francia biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap elleni szerdai merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest. Hollande megerősítette, hogy az akcióban négy túsz vesztette életét. Az elmúlt három nap támadásaiban 17-en haltak meg és 20-an sebesültek meg. "Franciaország, még ha tisztában is van azzal, hogy szembenézett (a fenyegetettséggel), még ha tudja is, hogy bátorságra és bravúrokra képes férfiakból és nőkből álló biztonsági erőkkel rendelkezik, nem szabadult meg végleg a fenyegetettségtől, amelynek céltáblája. Óvatosságra, egységre és mobilizációra kérem önöket" - mondta a köztársasági elnök a France 2 francia közszolgálati televízió által élőben közvetített rövid beszédében. Franciaország fenyegetettségét a nemzet olyan tragédiájának nevezte az államfő, amellyel "kötelességünk szembenézni". Hollande "undorító antiszemita tettnek" minősítette a délutáni párizsi túszejtést egy kóser élelmiszerboltban, és megerősítette, hogy az akcióban négy túsz vesztette életét. "Azoknak, akik elkövették ezeket a terrorcselekményeket, ezeknek az őrülteknek, ezeknek a fanatikusoknak, semmi közük a muzulmán valláshoz" - hangsúlyozta az államfő. A köztársasági elnök üdvözölte a délutáni túszmentő akciókban részt vett csendőrök és rendőrök "bátorságát, bravúrosságát és hatékonyságát". "Büszke vagyok rájuk" - tette hozzá. Hollande úgy vélte, hogy Franciaországnak "nemcsak az erővel, hanem a szolidaritással is választ kell adnia ezekre a támadásokra". "Szabad nép vagyunk, amely nem enged semmilyen nyomásnak, amely nem fél, mert megvédjük az eszmét, amely nagyobb nálunk" - fogalmazott. Az államfő azt is jelezte, hogy ő is részt vesz a vasárnapra tervezett párizsi meneten, amelyet a francia politikai pártok a három dzsihadista áldozatainak emlékére és a terrorizmus ellen szerveznek. A nap folyamán a legfőbb európai vezetők, Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, David Cameron brit kormányfő, valamint Mariano Rajoy spanyol és Matteo Renzi olasz miniszterelnök egymás után jelentették be, hogy ők is ott lesznek a tüntetésen.

A francia miniszterelnök elismerte a hatóságok hibáit

Manuel Valls francia miniszterelnök elismerte péntek este, hogy vannak "hibák" azon emberek megfigyelési és kiszűrési rendszerében, akikről feltételezhető, hogy merényleteket követhetnek el. "Természetesen vannak hibák. Amikor 17-en meghalnak, azt jelenti, hogy vannak hibák" - fogalmazott a kormányfő a BFM francia hírtelevíziónak adott interjúban. Emlékeztetett arra, hogy "százak mennek Szíriába vagy Irakba, ahol a terrorizmusra képzik ki őket, és vannak, akik onnan vissza is jönnek". Elmondta, hogy a hatóságok előállításokkal, elzárásokkal és terrorellenes törvényekkel próbálnak szembeszállni a terrorveszéllyel. Három nap után péntek este befejeződött a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat, miután a biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is, az utóbbi helyszínen azonban négy túsz is meghalt. Az elmúlt három nap támadásaiban 17-en haltak meg és 20-an sebesültek meg. A testvérpár Chérif és Said Kouachi évek óta rajta voltak azon személyek listáján, akik repülőgépen nem utazhatnak be az Egyesült Államokba terrorgyanú miatt. A fiatalabb Chérif 2004 óta egy párizsi iszlamista csoporthoz tartozott, az idősebb testvér, Said 2011-ben Jemenben részt vett egy fegyverhasználati képzésben, s a jemeni hatóságok azzal gyanúsítják, hogy korábban a Perzsa-öböl menti országban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tagjaként harcolt.

Az al-Kaida magára vállalta a Charlie Hebdo elleni merényletet

Az al-Kaida elismerte, hogy a szervezet áll a Charlie Hebdo elleni merénylet mögött, írja az AP hírügynökség. A jemeni terrorista szervezet egyik tagja szerint bosszúból hajtották végre a merényletet "a próféta dicsőségére".

Robbanószer is volt a kóserboltos terroristánál

Amedy Coulibaly-nál, a kóserboltos túszejtőnél egy vagy több zsáknyi robbanószer volt, de nem használta fel, közölte az AFP egy rendőrségi forrás alapján. "Nem kevés robbanóanyag volt nála, a kóserbolt ajtajánál akarta lerakni, csapdát állítani, és a megfelelő időben robbantani" - mondta a forrás.

Párizs Charlie feliratú kivilágítás a Diadalíven

Párizs díszpolgárává választotta pénteken a francia főváros közgyűlése a Charlie Hebdo szatirikus lapot a szerkesztőség ellen elkövetett véres merénylet áldozatainak emlékére. Anne Hidalgo főpolgármester javaslatát a képviselők egyhangúlag megszavazták a városvezető által összehívott rendkívüli ülésen. "Ezt a nagyon magas és ritkán odaítélt kitüntetést az emberi jogoknak a legemblematikusabb védelmezői kaphatják meg a világban. A diktatúrával és a barbarizmussal szembeni nagy ellenállóknak jár" - emlékeztetett a főpolgármester. Péntek és szombat este az áldozatok emlékére "Paris est Charlie" (Párizs Charlie) felirat olvasható kivetítve a párizsi Diadalíven.

Orbán Viktor részt vesz a vasárnapi franciaországi megemlékezésen

Orbán Viktor miniszterelnök köszönettel és tisztelettel elfogadta a francia kormány meghívását arra a megemlékezésre, melyet vasárnap délután rendeznek Párizsban az elmúlt napok merényleteiben elhunyt áldozatok emlékére - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője péntek este az MTI-vel. A meghívó szerint vasárnap 15 órai kezdettel Párizsban nagy köztársasági menet fog tisztelegni az áldozatok előtt. A francia kormány a levélben kifejezte köszönetét azért, hogy az elmúlt napokban Magyarország vezetői és a magyar nép is kinyilvánította szimpátiáját és szolidaritását a párizsi merényletek kapcsán - közölte Havasi Bertalan. A vasárnapi megemlékezésre jelezte részvételét Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, David Cameron brit kormányfő, Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Mariano Rajoy spanyol kormányfő is.

A miniszterelnök bátorságot kér a franciáktól

"Ez a támadás megsebesített minket, de Franciaország nem félhet" - mondta a TF1-nek adott interjújában Manuel Valls francia kormányfő.

Az amerikaiak a franciák oldalán állnak

Franciaország népének tudnia kell, hogy az Egyesült Államok kiáll mellette - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök pénteken a Tennessee állambeli Knoxville-ben. "Kiállunk a szabadság, a remény és minden ember méltósága mellett. Párizs emellett áll ki" - hangoztatta az elnök. Hozzátette: "ez a szellem örökké él majd, jóval azután is, hogy a terrorizmust száműzték a világból". "Franciaország a legrégebbi szövetségesünk. Azt akarom, hogy Franciaország népe tudja: az Egyesült Államok ma kiáll önök mellett és kiáll holnap is" - jelentette ki. Az amerikai elnök figyelmeztetett arra, hogy a terrorizmus fenyegetése a párizsi válság megoldódása ellenére nem szűnt meg. Kijelentette, hogy az amerikai rendőri és hírszerző szervek továbbra is szorosan együttműködnek majd a francia társintézményekkel, melyeknek teljesítményéről elismeréssel szólt. Obama együttérzését fejezte ki azoknak, akik hozzátartozóikat veszítették el a Franciaországban az elmúlt három nap folyamán elkövetett terrorcselekményekben. Az amerikai elnök csütörtökön felkereste a washingtoni francia nagykövetséget, hogy kifejezze együttérzését a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni terrortámadás miatt. "Minden amerikai nevében a legmélyebb együttérzésünket és szolidaritásunkat fejezem ki Franciaország népének a párizsi terrortámadást követően. Évszázados szövetségesként kiállunk francia testvéreink oldalán azért, hogy igazságot szolgáltassunk és megvédjük az életformánkat. Együtt haladunk annak tudatában, hogy a terror nem ér fel a demokráciához és azokhoz az eszményekhez, amelyekért kiállunk - az eszmékért, amelyek világosságot gyújtanak a világban. Vive la France" - írta a nagykövetség részvétnyilvánító könyvébe Barack Obama. Az amerikai elnök találkozott Gérard Araud francia nagykövettel is, aki hazája nevében háláját fejezte ki Obama "megindító" gesztusa miatt. Barack Obama szerdán arról beszélt, hogy a "gyáva és gonosz" támadások elkövetőit felelősségre fogják vonni, amiben az Egyesült Államok minden segítséget megad Franciaországnak.

Hibázott a túszejtő, le tudták hallgatni a kóserboltot

A rendőrök végig hallották, mi zajlik a kóserboltban egy félretett telefonnak köszönhetően, írta az AFP. Amedy Coulibaly ugyanis a túszejtés közben felhívta az egyik rokonát, de rosszul tette le a kagylót. Ez lehetővé tette a rendőröknek, hogy észrevétlenül lehallgassák a kóserboltot. Az akciót is abban a pillanatban indították, amikor érzékelték, hogy a túszejtő figyelme lankad.

Az al-Kaida és az Iszlám Állam küldhette a terroristákat

A BFM-TV péntek este interjúkat közölt, amelyket a terroristákkal készítettek a haláluk előtt, írta a Figaro. Chérif Kouachi azt mondta, hogy a jemeni al-Kaida küldte, és Anwar al-Awlaki finanszírozta a merényletet (őt 2011-ben egy amerikai drón ölte meg). Coulibaly azt mondta, hogy az Iszlám Államtól kapta az utasításokat. Habár nem egy szervezet tagjai voltak, Coulibaly azt mondta, hogy folyamatos kapcsolatban volt a Kouachi fivérekkel: Igen, összehangoltuk a lépéseinket". A Figaro szerint azért fenntartásokkal kell kezelni ezeket az információkat.

Növekvő aggodalom az arab világban a párizsi vérengzés következményei miatt

Feszült figyelemmel követik az arab világban a nyugati társadalmak reakcióját a párizsi gyilkosságokra; sokan az iszlámellenes érzelmek rohamos terjedésétől tartanak. "Megint a muzulmánok fizetnek a világban elkövetett terrorcselekményekért" - áll nagy piros betűkkel az al-Jóm asz-Szábe című egyiptomi újság pénteki címlapján, utalva arra, hogy több mecsetet támadás ért Franciaországban, miután egy algériai származású testvérpár agyonlőtte Párizsban a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap 12 munkatársát. Ammár Ali Haszan egyiptomi politológus és rovatvezető az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: az arab sajtóban és a muzulmán értelmiségiek körében egyfajta frusztrált hangulatot lehet észlelni, hiszen a Nyugaton kialakult iszlámképet pont ezek az esetek formálják leginkább. "Az embereken ilyenkor eluralkodik az érzés, hogy a Nyugat nem képes különbséget tenni az arab társadalmak túlnyomó többségét alkotó mérsékelt muzulmánok, és a terroristák között" - mondta a politológus. "A megbélyegzettség érzését tovább rontja, hogy a Nyugat a jelek szerint elfelejti: a dzsihadisták ellen harcolók, csakúgy mint a világban elkövetett merényletek áldozatai általában muzulmán vallásúak - mondta, és megjegyezte - a sors fintora, hogy a rendőr, akit a csütörtöki vérengzésről készült felvételek egyikén agyonlőnek, egy tunéziai származású muzulmán." Haszan szerint sokan úgy látják, hogy az Európában és az Egyesült Államokban terjedő ellenérzés a muzulmánokkal szemben a radikálisok malmára hajtja a vizet, hiszen a fiatalok verbuválásakor mindig azzal érvelnek, hogy a Nyugat állandó háborút vív az iszlám ellen. "A muzulmánok úgy látszik minden helyzetben vesztésre állnak" - írja egy neves szudáni karikaturista, Hálid al-Baih, aki azt fájlalja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió honlapján megjelent cikkében, hogy "a muzulmán vallásúaknak folyton elnézést kell kérniük olyan tettekért, amelyeket nem követtek el, és nem is támogattak". A BBC arab nyelvű csatornáján futó egyik műsorban egy Franciaországból betelefonáló néző keserűen állapította meg, hogy bár Szíriában és Irakban "naponta több tucat embert mészárolnak le, az erről szóló tudósítások eltörpülnek a párizsi eset által kiváltott hírözön mellett".

Montpellier-ben folytatódik a túszdráma?

Dél-Franciaországban, Montpellier-ben egy ékszerüzletben ejtettek túszul egy vagy két embert - írta a 20 minutes. Nem tudni, hogy van-e a kapcsolat a pénteki két túszsejtéssel, és a Kouachi fivérek akciójával, a Charlie Hebdo megtámadásával. Elképzelhető, hogy egy rablás fordult át túszdrámává. A rendőrök már a helyszínen vannak.

Megemlékezést tartottak a budapesti francia nagykövetség előtt

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Mintegy százötvenen vettek részt péntek este a budapesti francia nagykövetség előtti gyertyagyújtáson, leróva kegyeletüket a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás áldozatai előtt, egyben tiltakozva a merénylet ellen. A rendezvényen - amely alatt terjedt el a hír a résztvevők között, hogy véget ért a túszdráma - Tóth Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt: közvetve és jelképesen a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság értékeire zúdult golyózápor, az újságírók, hivatásuk lényegéhez ragaszkodva, "az önkifejezés szabadságáért haltak meg". "Eszmerendszerek közötti különbségek feloldása nem Kalasnyikovok ügye" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az akcióval az európai értékeket érte barbár támadás, amely egyben az iszlám vallás tanításainak meggyalázása is volt. Kiemelte, hogy a terrorizmus ellen minden törvényes eszközzel fel kell lépni. Hangsúlyozta, hogy a törvényes rendnek határozott választ kell adnia a gyilkosságra, biztosítva, hogy ne a bosszú elve érvényesüljön, hiszen tragikus és beláthatatlan következményekkel járna, ha "a vallási-törzsi ellentétek világába süllyedne vissza Európa". Perge Gábor, a rendezvény egyik szervezője arról beszélt: joggal érezhetik úgy, hogy a támadás egész Európa és minden uniós polgár ellen irányult. A rendezvény végén Roland Galharague, Franciaország budapesti nagykövete köszönetet mondott a nehéz pillanatokban megnyilvánuló szolidaritásért. A Charlie Hebdo című hetilap székháza elleni fegyveres terrortámadásban szerdán tizenkét ember veszítette életét Párizsban. Az áldozatok közül tízen a lap alkalmazottai, ketten rendőrök voltak.

Elképzelhető, hogy a fivérek nem tudtak az épületben lévő túszról

Elképzelhető, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi székházát megtámadó Kouachi-fivérek nem voltak vele tisztában, hogy az épületben, amelyben pénteken elbarikádozták magukat, egy túsz rejtőzködik - írta honlapján a Le Figaro című napilap. A tájékoztatás szerint a túsz családtagjai a délelőtt folyamán többször is megpróbálták elérni a 27 éves fiatalembert, ő azonban nem vette fel a telefonját, csak később küldött egy sms-üzenetet, amelyben azt írta: "elbújtam az első emeleten. Azt hiszem, mindenkit megöltek. Mondjátok meg a rendőröknek, hogy lépjenek közbe."

Európa vezetői vasárnap Párizsba mennek

Angela Merkel német kancellár után David Cameron brit kormányfő is elfogadta a francia államfő meghívását a vasárnapi megemlékezésre, amelyet a terrorizmus áldozataiért tartanak Párizsban. Korábban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Mariano Roy spanyol miniszterelnök is jelezte, részt vesz a tömegrendezvényen - írja az index.hu.

Több túsz is meghalt a kóserüzletben?

Legalább négy túsz meghalt a kóserboltban, közölte a Reuters rendőrségi forrásokra hivatkozva. A Spiegel azt írta, több mint tíz túsz jött ki a boltból. Az AFP azt írta, hogy öten haltak meg a kóserboltban, köztük Amédy Coulibaly. Négy súlyos sérültet is kórházba visznek a kóserbolttól, mondták rendőrségi források a Le Figarónak. Eddig csak arról lehetett tudni hivatalosan, hogy két kommandós megsérült az akcióban.

A párizsi nagy zsinagógát lezárták

Kiürítették a párizsi nagy zsinagógát (Synagogue de la Victoire), és lezárták estére is, írt a Le Monde. Arról nem ír a lap, hogy történt-e ott valamit, vagy csak megelőző biztonsági intézkedés - írja az index.hu.

Így szabadították ki a túszokat a boltból

Fotó: Thomas Samson/AFP

Többen el tudtak bújni a boltban, hívták a rendőröket

A boltban a túszejtő elől többen el tudtak bújni, a férfi nem tudta, hol vannak. Ők kapcsolatba tudtak lépni a rendőrséggel is a túszdráma alatt, tudta meg a 20minutes.fr a belügyminisztériumtól.

Párizs polgármestere megkönnyebbült

„Nagy megkönnyebbülés ez mindannyiunknak" – nyilatkozta Bernard Corneille, a Kouchi testvérek túszejtéséhez közeli Othis város polgármestere a 20minutes.fr-nek.

A Charlie Hebdo beköltözött a Libération szerkesztőségébe

Beköltözött pénteken a Charlie Hebdo szerkesztősége a Libération című baloldali napilap székházába – írta ez utóbbi újság internetes oldalán. A Charlie Hebdo a következő szerdán a tervek szerint a szokásos 60 ezer helyett 1 milliós példányszámmal jelenik meg. A szerkesztőségi épület előtt rendőrök állnak őrt, és a Libération személyzete segítségével ellenőrzik a belépőket. Először egy számítástechnikai felszerelésekkel megrakott autó érkezett. A Le Monde című napilap öt számítógépet, egy nyomtatót és egy szkennert bocsátott a Charlie Hebdo rendelkezésére. Ezután érkezett meg a hetilap ügyvédje, Richard Malka, Eric Portheault pénzügyi igazgató, valamint az egyik rajzoló, Willem. A karikaturista a merénylet idején még a vonaton ült. Annak köszönhette az életét, hogy nem járt szerkesztőségi értekezletekre. A többiek gyalog érkeztek. A számítógépeket az úgynevezett Hublot teremben állították fel, ahol rendszerint a szerkesztőségi értekezleteket tartják. "Neki kellett látni. A Charlie Hebdót nem ölték meg" – írta a Libération a munkakezdésről beszámolva. Majd az ügyvéd tartott a szerkesztőségi épület földszintjén rövid beszédet az összegyűlt újságíróknak: "Nagyon meghat bennünket a jelenlétük és a támogatásuk, de újságot kell szerkesztenünk a jól ismert körülmények közepette. A mondanivalónk, a megmarad erőnk és a szívünk ott lesz a nyolc oldalon".

Kiürítették a Trocadéro teret, a riasztás azonban hamisnak bizonyult

A francia biztonsági erők csütörtök délután rövid időre kiürítették a párizsi Eiffel-toronnyal szemben fekvő Trocadéro teret, a francia főváros egyik legfőbb turisztikai központját, miután bejelentést kaptak, hogy egy fegyveres férfit láttak a környéken. A riasztás hamisnak bizonyult, a teret azóta újra megnyitották. "Rengeteg rendőr és katona érkezett, majd húsz perc alatt kiürítették a környéket. Egy negyed órával ezelőtt újra megnyitották a teret" - mondta egy szemtanú a Le Figaro című napilapnak. A hatóságok a metrót is leállították a körzetben. Röviddel a kiürítés után Bernard Cazeneuve belügyminiszter Twitter-üzenetben megerősítette, hogy hamis riasztás történt.

Párizsban ejtett túszokat a montrouge-i lövöldöző

Egy fegyveres legalább öt embert ejtett túszul pénteken Párizs keleti részén egy kóser élelmiszerboltban. A rendőrség feltételezése szerint csütörtökön az elkövető ölt meg tűzpárbajban egy rendőrnőt a főváros déli elővárosában, Montrouge-ban. A csütörtöki támadásban egy utcaseprő életveszélyesen megsebesült. A pénteki túszejtést megelőző mintegy húsz másodperces lövöldözésről ellentmondó hírek érkeztek. Rendőrségi források a francia hírügynökségnek és a Le Monde című napilap internetes oldalának azt jelezték, hogy legalább ketten meghaltak a lövöldözésben, s a túszejtő legalább öt emberrel elbarikádozta magát a kóserüzletben. A belügyminisztérium azonnal cáfolta, hogy a lövöldözésnek lennének halálos áldozatai, de elismerte, hogy legalább egy ember megsebesülhetett. Az ügyészség már semmi kétséget nem hagy afelől, hogy mégiscsak van kapcsolat a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztőségében két nappal ezelőtt elkövetett, 12 áldozatot követelő merénylet és a montrouge-i lövöldöző, azaz a párizsi túszejtő között. Chérif Kouachi, a szerdai vérengzés egyik gyanúsítottja - aki jelenleg bátyjával, a merénylet másik gyanúsítottjával egy Párizstól negyven kilométerre található nyomdaüzemben barikádozta el magát egy tússzal - és a párizsi túszejtő 2004-ben ugyanabban az Irakba dzsihadistákat küldő csoportban tevékenykedett. A belügyminisztérium péntek délután közzé is tette a montrouge-i lövöldözéssel és a párizsi túszejtéssel gyanúsított férfi, a 32 éves, fekete bőrű Amedy Coulibaly és egy nő, a 26 éves Hayat Boumeddiene, Coulibaly volt barátnőjének fotóját, akiket nagy erőkkel keresnek. Mindketten fel vannak fegyverezve és nagyon veszélyesek a felhívás szerint. A Euronews hírtelevízió értesülése szerint a nő is a kóserboltban tartózkodik. A párizsi körgyűrű közelében található élelmiszerüzlet környékét a rendőrség hermetikusan lezárta, a környező lakóépületeket kiürítették, a környező iskolákból a gyerekeket nem engedték haza, a helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség golyóállómellényt viselő elitalakulatai, a körgyűrűt a szomszédos Vincennes város magasságában mindkét irányban lezárták, a tömegközlekedés is teljesen szünetel. A montrouge-i lövöldözéssel kapcsolatban délelőtt két személyt előállítottak. A France2 közszolgálati televízió értesülése szerint ők a gyanúsított Amedy Coulibaly szülei, akik a Párizstól délre található Grignyben laknak. Coulibalyt 2010-ben elítélték egy másik feltételezett dzsihadista, Smain Ait Ali Belkacem szökési tervében való részvételért. Az ügyben Chérif Kouachi ellen is eljárás folyt, de ellene a vádakat végül ejtették. Smain Ait Alit Belkacemet 2002 novemberében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a párizsi Orsay Múzeum megállójában 1998 októberében végrehajtott terrortámadás miatt.

Válságtanácskozást kezdtek az elnöki hivatalban

Válságtanácskozást kezdtek a francia elnöki hivatalban a Párizs keleti részén zajló túszejtési akció miatt, amelyet a hatóságok feltételezése szerint az előző napi montrouge-i lövöldöző hajtott végre. A Le Figaro című napilap arról számolt be a honlapján, hogy a lövöldözésre való tekintettel a körzetben részlegesen lezárták a Párizst körbevevő autópályát, a körgyűrűt. A francia médiahatóság, az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács (CSA) eközben arra szólította fel a rádió- és televíziótársaságokat, hogy a legnagyobb körültekintéssel számoljanak be az eseményekről. A CSA szerint a cél "az újságírók biztonságának garantálása és annak a biztosítása, hogy a biztonsági erők a megkövetelt hatékonysággal hajthassák végre a küldetésüket".

Francia rendőrség: a két túszejtés kapcsolódik egymáshoz

A Párizs keleti részén kialakult túszejtő akció és a francia fővárostól északra fekvő Dammartin-en-Goele településen zajló túszdráma kapcsolódik egymáshoz - mondta pénteken a francia rendőrség egyik illetékese a Le Figaro című francia lapnak. "A vincennes-i elkövető azzal fenyegetőzik, hogy megöli túszait, amennyiben a hatóságok megrohamozzák a Dammartin-en-Goele településen magukat elbarikádozó Kouachi-fivéreket" - tette hozzá a rendőrségi illetékes.

Lett nagykövet: meg kell védeni az európai értékeket

Imants Liegis

, Lettország budapesti nagykövete szerint országa, amely január 1-jétől átvette az EU elnökségét, kész megvédeni az alapvető európai értékeket és szabadságjogokat. A diplomata pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte: a lett EU-elnökség határozottan elítéli a francia újságírók elleni szerdai támadást. Az uniós tagállamoknak egységeseknek kell lenniük az európai értékek védelmében, és nem hagyhatják, hogy a terroristák megosszák a társadalmakat - mutatott rá a nagykövet. Hozzátette: a támadás nemcsak a francia nemzet, hanem az európai értékek ellen is irányult. Imants Liegis úgy értékelte, a történtek is azt bizonyítják, hogy ugyan egy tagállam készülhet részletes programmal az EU-elnökségi feladatok ellátására, de mindig történnek váratlan események, amelyek felülírják a terveket. A szerdai támadás miatt a lett elnökség is több alkalommal foglalkozik a véleménynyilvánítás szabadságával és a sajtószabadsággal. A diplomata hangoztatta: az elnökség az uniós polgárok szolgálatát tartja szem előtt, mert ha a polgárok nem hisznek Európában, az európai projekt elbukik. Mint mondta, országa első alkalommal tölti be az elnöki posztot, és egy kihívásokkal teli időszakban teszi ezt. Imants Liegis a jelentős geopolitikai kihívásokról beszélve emlékeztetett Oroszország tavalyi ukrajnai lépéseire, amelyekkel - közölte - Moszkva megsértette a nemzetközi jogot. Azt is felidézte, hogy az EU szankciókat vezetett be Oroszország ellen, és úgy látja, most azzal kell foglalkozni, hogy a tagállamok milyen kapcsolatot ápoljanak Moszkvával. A lett elnökség álláspontja szerint mindenképpen fenn kell tartani az uniós tagállamok egységét Ukrajna ügyében, és ezen álláspont középpontjában az európai értékeknek kell állniuk. További lényeges geopolitikai kérdésként említette az európai szomszédságpolitikát. Közölte: a lett elnökség egyik legjelentősebb eseménye lesz a keleti partnerség kezdeményezés csúcstalálkozója májusban, és ennek a tanácskozásnak azt az üzenetet kell közvetítenie, hogy az EU támogatja és megerősíti a keleti partnerséget. Imants Liegis a gazdasági kihívásokra is kitért, mint mondta, az alacsony növekedés és a munkanélküliség továbbra is komoly problémát jelent, amelyet kezelni kell. A jelentős gazdasági kérdések között említette a regionális energetikai együttműködések megerősítését és az egységes piac előnyeinek kihasználását. A nagykövet elmondta: a lett elnökség összköltsége 70-70,5 millió euró. A magyar kormány mintegy 500 üveg magyar bort adott Lettországnak 5 ezer euró értékben, ezeket miniszteri találkozókon szolgálják fel - közölte. Megjegyezte: az elnökség jó lehetőség, hogy bemutatkozzon az ország, és Budapesten is rendeznek majd kulturális eseményeket a lett elnökség keretében. Lettország az év elején Olaszországtól vette át az elnökségi feladatokat hat hónapra, majd július 1-jén Luxemburg viszi tovább azokat. A három ország egy elnökségi triót alkot.

A prefektúra cáfolta, hogy ketten meghaltak a párizsi túszejtésben

A párizsi prefektúra cáfolta, hogy két ember meghalt pénteken a párizsi túszejtés során, amelyet feltehetően az előző napi montrouge-i lövöldöző követett el. Rendőrségi források korábban a francia hírügynökséggel azt közölték, hogy legalább ketten, de lehet, hogy többen meghaltak a lövöldözésben. A belügyminisztérium közben a montrouge-i lövöldözéssel kapcsolatban közzétette egy férfi, a 32 éves, fekete bőrű Amedy Coulibaly és egy nő, a 26 éves

Hayat Boumeddiene

fotóját, akiket nagy erőkkel keresnek. A férfit azzal gyanúsítják, hogy a csütörtöki tűzharcban megöltek egy rendőrnőt és egy utcaseprőt életveszélyesen megsebesítettek. Mindkettőjüknél "feltehetően fegyver van és veszélyesek". A férfi feltehetően a párizsi túszejtő is. Ő és a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztőségében két nappal ezelőtt elkövetett, 12 áldozatot követelő merénylet egyik gyanúsítottja több mint tíz éve ismerik egymást.

Brit pénzügyminiszter: jelentősen emelik a brit elhárító szolgálatok költségvetését

Jelentős pótlólagos juttatásokat kapnak a költségvetésből a brit elhárító szolgálatok - mondta pénteken a brit pénzügyminiszter.

George Osborne

a BBC televíziónak a párizsi vérengzésről nyilatkozva "elsődleges fontosságú nemzeti feladatnak" nevezte a terrorizmus elleni fellépést. Bejelentette: a brit kormány máris elkülönített 100 millió font (több mint 40 milliárd forint) kiegészítő költségvetési összeget kifejezetten azoknak a brit állampolgároknak a megfigyelésére, akik a szíriai vagy az iraki konfliktusövezetekbe tartanak, vagy akik "önjelölt terroristaként az internetről próbálnak ötletekhez jutni". Osborne hozzátette: a brit biztonsági szolgálatok ezen felül is minden olyan pénzügyi forrást megkapnak, amelyre szükségük van, mivel "hősies munkát végeznek értünk". A miniszter részletek nélkül elmondta azt is, hogy a brit hatóságok szigorították a határellenőrzést. Hangsúlyozta: ez elővigyázatossági intézkedés, Londonnak nincsenek olyan konkrét hírszerzési értesülései, hogy a franciaországi támadásokkal kapcsolatba hozható terroristák a brit határok felé tartanának. Pénteken automata fegyverekkel, golyóálló mellénnyel felszerelt rendőrök jelentek meg olyan londoni kormányépületek előtt is, amelyeknél eddig nem volt észlelhető ilyen szintű védelem. A miniszterelnöki hivatalnak és rezidenciának otthont adó Downing Street ráccsal elkerített bejáratát eddig is a Scotland Yard terrorellenes osztagának fegyveres rendőrei őrizték, ám most már hasonló egységek láthatók a külügyminisztérium, a pénzügyminisztérium és a védelmi minisztérium épületei előtt is. Ezek az intézmények 30-40 méternyire vannak a Downing Streettől. Osborne pénteki nyilatkozata előtt nem sokkal, csütörtök este a brit elhárítás (MI5) vezérigazgatója,

Andrew Parker

kijelentette: a szíriai konfliktusövezetben tartózkodó számos brit állampolgár közül hozzávetőleg 600-ról tudható, hogy szélsőséges nézeteket vall, jelentős részük csatlakozott az Iszlám Állam nevű, brutalitásáról hírhedté vált milíciához, és többen közülük már meg is próbáltak terrortámadásokat végrehajtani brit földön és máshol. Parker szerint a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt néhány hónapban három olyan, Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekménynek vették elejét, amelyek minden bizonnyal számos halálos áldozattal jártak volna. "Ez azonban nem adhat okot elbizakodottságra, mert nem tudunk minden (ilyen kísérletet) megakadályozni" - tette hozzá az MI5 vezetője.

Hatalmas rendőri készültség Dammartin-en-Goele településnél

Hatalmas rendőri készültségről számolt be pénteken az M1 Híradó riportere,

Radnai Csaba

telefonon az MTI-nek a Párizstól néhány kilométerrel északabbra fekvő Dammartin-en-Goele településről, ahol a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap elleni merénylet feltételezett elkövetői menekülés közben egy túszt ejtettek. A riporter elmondta, hogy a túszejtés helyszínétől, egy nyomdaipari üzemtől valamivel távolabb összegyűlt újságírókat a biztonsági erők a település tornatermében, a veszélyzónán kívül helyezték el, "jelenleg távolabb vannak a túszejtés helyszínétől, mint néhány órával korábban". Hozzátette, hogy a Dammartin-en-Goele-be vezető összes utat lezárta a rendőrség, a biztonsági erők helikoptert is bevetettek a helyszínen. Egyelőre nem tudni, milyen akciót terveznek a hatóságok, elmondása szerint egyelőre nem kaptak hivatalos információt. A helyszínen lévő biztonsági erők számáról a Híradó riportere nem tudott becsléseket adni. Arról is beszámolt, hogy a település környékén lévő, Párizsba vezető autópálya minden lehajtójánál rendőrautók állnak. Megerősítette a korábbi információkat, miszerint a feltételezett merénylők egy túszt ejthettek, akinek kilétéről egyelőre semmit nem tudni. Radnai Csaba ugyancsak elmondta, hogy lezárták a Roissy-Charles de Gaulle-repülőtér egy részét, mivel a légikikötő mindössze tíz kilométerre található Dammartin-en-Goele-től, és egyes járatok közvetlenül a nyomdaipari üzem fölött repülnek el, ahol a két gyanúsított tart fogva valakit.

Legalább két ember meghalt a párizsi túszejtésben

Legalább két ember meghalt pénteken a párizsi túszejtés során, amelyet feltehetően az előző napi montrouge-i lövöldöző követett el. A rendőrség közlése szerint a férfi legalább öt tússzal elbarikádozta magát egy kóser élelmiszerboltban Vincennes városrész határában.

Újabb lövöldözés Párizsban?

Lövöldözés volt Párizsban a Porte de Vincennes-nél egy kóserboltban - idézi az AFP-et

az Index

. Forrásaiktól úgy tudják, hogy ott is túszokat ejtettek, és lehetséges, hogy a csütörtökön megölt rendőrnő gyilkosa a tettes.

"Civileket nem ölünk"

Találkoztam és kezet fogtam az egyik terroristával - mondta a France Info hírrádióban egy férfi, aki péntek reggel azelőtt találkozott a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen elkövetett véres merénylet egyik gyanúsítottjával, mielőtt az testvérével túszul ejtett volna egy embert egy Párizs közeli telephelyen. A magát Didier-nek nevező szemtanú reggel érkezett a CTD nevű nyomdába egy megbeszélésre, amely a francia fővárostól negyven kilométerre található Dammartin-en-Goele település ipari övezetében található. "Amikor megérkeztem, az ügyfelem egy fegyveres férfival jött ki, aki azt mondta magáról, hogy rendőr. Az ügyfelem azt kérte, hogy menjek el, ezért elmentem. A személy, aki vele volt, azt mondta magáról, hogy rendőr, és azt mondta nekem: 'Menjen innen, civileket egyébként sem ölünk'. Ez nagyon megmaradt bennem, és úgy döntöttem, azonnal hívom a rendőrséget. Gondolom, az egyik terroristával volt dolgom" - mesélte a férfi. "Kezet fogtam az ügyfelemmel és az egyik terroristával" - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy nem tudta beazonosítani a dzsihádistát, aki tényleg úgy volt felöltözve, mint egy rendőr, teljesen feketében, valamint golyóállómellényt viselt és fegyver is volt nála. "Akár rendőr is lehetett volna, ha nem teszi hozzá, hogy civileket nem ölünk" - hangsúlyozta a szemtanú, aki úgy érzi: "óriási szerencséje volt". A telephelyen a túszejtés ezt követően kezdődött. A szatirikus hetilap elleni merénylet két gyanúsítottja a 32 és 34 éves Chérif et Said Kouachi elbarikádozta magát a nyomdában és annak egyik alkalmazottját ejtették túszul. A párizsi Roissy repülőtértől alig tíz kilométerre található település környékét a rendőrség hemnetikusan lezárta és megkezdte a tárgyalásokat a gyanúsítottakkal. Yves Albarello, a környék nemzetgyűlési képviselője az I-télé hírtelevízióban azt mondta, hogy a túszejtők telefonon azt közölték: mártírként akarnak meghalni.

Brit pénzügyminiszter: jelentősen emelik a brit elhárító szolgálatok költségvetését

Jelentős pótlólagos juttatásokat kapnak a költségvetésből a brit elhárító szolgálatok - mondta pénteken a brit pénzügyminiszter. George Osborne a BBC televíziónak nyilatkozva "elsődleges fontosságú nemzeti feladatnak" nevezte a terrorizmus elleni fellépést. Bejelentette: a kormány máris elkülönített 100 millió font (több mint 40 milliárd forint) kiegészítő költségvetési összeget kifejezetten azoknak a brit állampolgároknak a megfigyelésére, akik a szíriai vagy az iraki konfliktusövezetekbe tartanak. Osborne hozzátette: a brit biztonsági szolgálatok ezen felül is minden olyan pénzügyi forrást megkapnak, amire szükségük van, mivel "hősies munkát végeznek értünk".

Mártírhalált halnának a terroristák

Hangosbemondón próbálnak tárgyalni a terroristákkal, de nem úgy tűnik, hogy azok megadnák magukat. A hírek szerint inkább a mártírhalált választanák. A kommandósok a helyi sajtót arra kérik, hogy ne fotózzák őket, így ugyanis elárulják a pozíciójukat.

Azonosították a csütörtök reggeli párizsi lövöldözés elkövetőjét

Azonosította pénteken a francia rendőrség az előző nap Párizs egyik déli elővárosában, Montrouge-ban végrehajtott lövöldözés elkövetőjét - közölték a hatóságok. A tűzharcban egy rendőrnő meghalt, egy utcaseprő pedig életveszélyesen megsebesült. "A gyanúsítottat azonosítottuk. A nagyon közeli környezetéből két embert előállítottunk" - közölte a rendőrség. A francia belügyminisztérium már korábban jelezte, hogy a csütörtöki lövöldözés ügyében folytatott nyomozás ügyében jelentős előrelépés történt. Bernard Cazeneuve belügyminiszter még csütörtök este közölte: nincs összefüggés a lövöldözés és a Charlie Hebdo szerkesztőségében elkövetett szerdai merénylet között.

Lezárták a párizsi repülőtér egy részét

Lezárták a párizsi Roissy-Charles de Gaulle-repülőtér egy részét péntek délelőtt a francia hatóságok. A létesítmény alig tíz kilométerre található Dammartin-en-Goele-tól, ahol a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen elkövetett véres merénylet gyanúsítottjai egy túszt ejtettek. A repülőtér négy felszállópályájából kettőt zártak le - közölte a polgári légi irányítás. A FlightRadar24 internetes oldal szerint, amelyen közvetlenül követhető a légi közlekedés, a legjelentősebb francia repülőtérre érkező járatok egy részét más repülőterekre irányítják vagy egy időre feltartóztatják a levegőben, miután a repülőtérnek jelenleg csak a déli leszállópályáin engedélyezik a forgalmat.

Egy gyárban érték utol a terroristákat, túszt ejtettek

A Figaro azt írta az RTL alapján, hogy a terroristák egy Dammartin-en-Goëleban lévő gyárba húzódtak vissza, ahol fogva tartanak egy túszt is. Ez néhány kilométerre esik Roissy-tól, ahol a Charles de Gaulle repülőtér is van. Legalább egy embert ejtettek túszul, az épületet nagy erőkkel zárták körül, az ipari területen kijárási tilalom van érvényben.

Lövöldözés volt a gyanúsítottak és a rendőrök között Párizs közelében

Lövöldözés volt péntek reggel a Párizstól 45 kilométerre északkeletre található Dammartin-en-Goele nevű településen a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen két nappal ezelőtt elkövetett véres merénylet gyanúsítottjai és az őket üldöző rendőrök között - közölték a hatóságok. A lövöldözés mintegy félórán át tartott abban az övezetben, ahol csütörtök óta keresik az elkövetőket. A France Info hírrádió és az I-télé hírtelevízió értesülése szerint a két gyanúsított reggel gépkocsit lopott Crépy-en-Valois-ban. Az RTL rádió úgy tudja, túszt is ejtettek, ezt azonban más források eddig nem erősítették meg.

Erdőkben, falvakban kutatnak az elkövetők után

Folytatódott péntek reggel a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében két nappal ezelőtt elkövetett, tizenkét ember halálát okozó terrortámadás elkövetésével gyanúsított Chérif és Said Kouachir üldözése Franciaországi északi részén, a Pikárdia nevű régió erdős részein és kisebb falvaiban. Reggel 8 órakor a bűnügyi rendőrség különleges osztagának több furgonja is feltűnt a Párizstól mintegy nyolcvan kilométerre északkeletre található övezetben. Ide szűkítették a hatóságok csütörtökön a hajtóvadászatot a párizsi merénylet két gyanúsítottja után, mert egy benzinkutas felismerte őket a környéken. "A kutatás folytatódik, elsősorban az erdős részeken" - mondta egy rendőrségi forrás a francia hírügynökségnek, miután az éjszaka a különleges egységek egy részét visszavonták, és csak kisebb rendőri erők tartózkodtak a helyszínen, a helikopterek viszont továbbra is a térségben köröztek. A két gyanúsított, algériai származású, Párizsban született és nevelőintézetben felnőtt testvérpár egy szürke Renault Clio típusú autóban egy autópályán tért be egy benzinkúthoz csütörtökön Villers-Cotteret település mellett, hogy üzemanyagot raboljon. A kút üzemeltetője - akire fegyvert fogtak - egyértelműen felismerte a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin szerkesztősége elleni szerdai párizsi támadás gyanúsítottjait. Elmondása szerint járművükben fegyverek voltak. A környékre vezető útvonalakat felfegyverezett katonák és csendőrök ellenőrzik, a környező falvakat elhagyó minden gépkocsit megállítják és átvizsgálják. A körzetet Párizzsal összekötő nagyobb utakon rendőrségi autók sorakoztak fel. A rendőrség felfegyverzett és maszkot viselő elitalakulatai ellenőrzik a retzi erdőbe vezető útvonalakat, ahol csütörtök este összpontosult az elkövetők keresése.

A tizenegy sebesült közül heten elhagyhatták a kórházat

A 12 halálos áldozatot követelő párizsi vérengzés 11 sebesültje közül heten elhagyhatták a kórházat. A további négy sérültet súlyos állapotban továbbra is kórházban ápolják, de nincsenek életveszélyben - közölte péntek reggel Ile-de-France régió egészségügyi hatósága. A még mindig kórházban ápoltak közül a Le Monde című napilap értesülése szerint Simon Fieschi webmester állapota a legnyugtalanítóbb. Sydneyben élő barátnője egy ausztrál televíziónak elmondta, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus napilap szerkesztőségében szerdán végrehajtott terrortámadás során Fieschit a vállán találta el egy lövedék, amely áthatolt a tüdején. A férfi gerincoszlopa is megsérült, ezért egyelőre nem lehet tudni, tud-e majd járni, ha felépül. Egyelőre mesterséges kómában tartják és addig semmit nem tudni, amíg fel nem ébresztik - mondta egy másik forrás a Le Monde-nak. Fabrice Nicolino környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó újságíró rengeteg vért veszített a Charlie Hebdo elleni támadásban. Barátnője a Le Monde-nak elmondta, hogy jelenleg őt is mesterséges kómában tartják, de már nincs életveszélyben. A Riss művésznéven ismert karikaturista, teljes nevén Laurent Sourisseau 2009 óta a Charlie Hebdo lapigazgatója. Ő a jobb vállán sérült meg, de ő sincs már életveszélyben. Philippe Lancon író, a Libération című napilap kritikusa, aki a szatirikus hetilapnál is dolgozott, az állkapcsán sérült meg súlyosan. A Le Monde értesülése szerint eszméleténél van, de nem tud beszélni, írásban kommunikál környezetével. Egy sikeresen műtéten már túlesett.

Élettársa szerint Charb "tudta, hogy meg fog halni"

Senki nem védte meg igazán a Charlie Hebdo szatirikus hetilap munkatársait, akiket a közösségi oldalakon "minden rosszal megvádoltak" - állította csütörtök este Jeannette Bougrab ifjúsági ügyekkel foglalkozó korábbi francia államtitkár, aki a párizsi vérengzés áldozatául esett Stéphane Charbonnier (Charb) igazgató-főszerkesztő élettársa volt. Nicolas Sarkozy volt államfő kormányának egykori tagja könnyeivel küszködve beszélt arról a BFM hírtelevízióban, hogy "a szeretett embert, a szerelmét, saját részét" veszítette el. A közvélemény előtt korábban nem volt ismeretes, hogy a baloldali újságíró és a jobboldali politikus együtt éltek. "Minden rosszal megvádolták őket a közösségi oldalakon, a Twitteren és soha senki nem védte meg igazán őket" - fogalmazott Jeannette Bougrab. "Meg lehetett volna az életüket menteni, nem tették meg, hatalmas veszteség történt" - tette hozzá. A volt államtitkár szerint a Charlie Hebdo megölt munkatársai "kivételes emberek voltak". Jeannette Bougrab elsősorban azokat tartja felelősnek, akik iszlámellenséggel vádolták a szatirikus lapot. "Úgy gondolom, hogy övék a felelősség ... Állandóan azt mondták, hogy a lap megbélyegzi az iszlámot. És most ki a halott? Egy imám sem halt meg. Azok haltak meg, akik a szabadságért küzdöttek" - hívta fel a figyelmet. "Charb veszélyben érezte magát. (Rendőri) védelem alatt állt" - emlékeztetett a politikus. Elmondta, hogy élettársa "kész volt meghalni az elveiért". "Megszüntették a Charlie Hebdo székháza előtti állandó védelmet. Elfelejtettük Merah esetét, elfelejtettük, hogy egy francia ölt meg ártatlanokat Belgiumban, talán most majd végre megértjük, hogy mi történt, azt, hogy háborút hirdettek ellenünk" - mondta az arab származású volt államtitkár. "(Charb) állva halt meg, kivégezték, mert védte a szekularizációt, a voltaire-i eszmét, a köztársasági ideál gyümölcsét, amelyet egy kissé elfelejtettünk" - hangsúlyozta Bougrab. Arra is emlékeztetett, "teljesen más politikai oldalon állt", mint élettársa. "Egy hőssel éltem együtt, akit csodáltam. Nagyon vidám ember volt. De veszélyben érezte magát. Tudta, hogy meg fog halni. Megpróbáltunk normálisan élni, de nehéz volt" - mesélte a politikus. "Csak büszkék lehetünk rá, a Pantheonban a helye, az összes karikaturistának a Pantheonban a helye ... A szabadság eszméjéért harcoltak, amelyet elfelejtettünk megvédeni. Azért haltak meg, hogy mi szabadok maradhassunk Franciaországban" - mondta sírva a volt államtitkár. A támadás 12 halálos áldozata közül öten a lap vezető karikaturistái voltak.