Párizsi mészárlás: üldözik a merénylőket (FRISSÜL) + VIDEÓ

Ismeretlen fegyveresek megtámadták szerdán a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban, a lövöldözésben 12 ember életét vesztette. Az egyik gyanúsított feladta magát, a másik kettő után hajtóvadászat folyik.

Három felfegyverzett támadó rendezett vérfürdőt Párizsban a francia Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében, eddig tizenkét ember vesztette életét, köztük két rendőr, a híradások további súlyos sérültekről is szólnak. A hetilapot korábban is érték támadások és fenyegetések Mohamed próféta, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjének kifigurázása miatt.

Közös nyilatkozatot adott ki a pápa imámokkal

Négy francia imám és a Vatikán közös nyilatkozatot adott ki elítélve a Charlie Hebdo elleni támadást. Ebben figyelmeztettek arra, hogy a világ szólásszabadság nélkül veszélyes hely, de közben azt is sürgették, hogy a média kezelje tisztelettel a vallásokat - írja az index.hu. Az AP tudósítása szerint a Vatikán vallásközi párbeszédért felelős irodája közölte, hogy a négy muszlim vallási vezető épp vatikáni látogatáson járt a héten, és csatlakoztak Ferenc pápához a támadás elítélésében és a hívek biztatásában arra, hogy mutassák ki barátságukat és szolidarításukat az áldozatok felé. A francia nyelven kiadott nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a vallások közötti párbeszéd az egyetlen módja az előítéletek felszámolásának.

Párizstól délre felrobbant egy autó

Villejuifben felrobbant egy autó, a Le Monde szerint a hatóságok vizsgálják a robbanás körülményeit, és hogy van-e bármilyen kapcsolat az eset és a Charlie Hebdo-támadás között - írja az index.hu. A Le Monde helyiektől úgy tudja, hogy a felrobbant autó már napok óta az utcában állt. Sok rendőr és tűzoltó van a helyszínen, a lap tudósítója szerint semmi jel nem utal arra, hogy a történteknek köze lenne a szerdai támadáshoz.

Vaklárma volt a gyanús kartoncsomag Madridban

A Nuevos Ministerios metró- és HÉV-állomásnál gyanús csomagot találtak, de vaklárma volt: kiderült, hogy a csomag nem veszélyes, jelentette a helyi hatóságok nyomán az MTI. A gyanús csomag egy kis kartondoboz volt, amelyet a rendkívül forgalmas, három metróvonalat és hat elővárosi vasúti vonalat is kiszolgáló állomás bejáratánál találtak kevéssel este hat óra előtt.

Egyes lapok és portálok nem közölnek "iszlámot sértő" karikatúrákat, mások viszont elvetik az "öncenzúrát"

Több angol nyelvű napilap, hírügynökség és hírportál úgy döntött, hogy kitakart formában egyáltalán nem közöl "iszlámot sértő" vagy legalábbis egyes iszlám körök által annak tartott karikatúrákat, erről a BuzzFeed News hírportál közölt összeállítást csütörtökön. Más lapok és portálok ugyanakkor éppen ellenkezőleg, elvetették az "öncenzúrát". Az említett forrás szerint az előbbi kategóriába tartozik például a brit Telegraph, amely olyan formában mutatja

Stéphane Charbonniert

, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap igazgató-főszerkesztőjét, hogy a kezében tartott lapszámnak csak a tetejéből látszik egy kis darab, az olvasó nem látja a címlapon lévő karikatúrát. Az említett címlapot és a főszerkesztőt ugyancsak "kipixelezve" láttatja a New York-i Daily News. A portál utal arra, hogy az AP hírügynökség képszolgálata is törölte oldaláról a vitatott címlapokat.

Paul Colford

, a hírügynökség szóvivője a BuzzFeed News érdeklődésére elmondta: az AP képkiadási gyakorlata évek óta az, hogy tartózkodik a szándékosan provokatív képek közreadásától. A Politico című internetes lap csütörtökön felhívta a figyelmet, hogy a CNN is az "öncenzúra" mellett döntött, vagyis nem mutatott teljes képeket a francia magazin karikatúráiból.

Richard Griffiths

, a CNN kiadási igazgatója a cég munkatársaihoz intézett üzenetében adott erre utasítást még szerdán este, a muzulmánok érzékenységének tiszteletben tartására hivatkozva. A The New York Times ugyancsak "kitiltotta" saját oldalairól az iszlámot sértőnek tartott karikatúrákat. A lap szóvivője a BuzzFeed Newsnak ezt így indokolta: a lap egyik alapelve, hogy általában nem tesz közzé olyan képeket vagy írott anyagokat, amelyek szándékosan sérteni akarják bárkinek is a vallási érzékenységét. Több európai lap ugyanakkor bejelentette, hogy a fenti lapokkal és hírportálokkal ellentétben újból megjelenteti a Jyllands-Posten című dán magazin által 2005-ben leközölt és a Charlie Hebdo által néhány hónappal később átvett Mohamed-karikatúrákat. A Berlingske című dán lap főszerkesztője szerint így kívánják bemutatni, milyen magazin volt a tragikus események célpontja. Csakhogy maga a Jyllands-Posten vezetése csütörtökön éppen arra utasította alkalmazottait, hogy egyelőre ne közöljenek iszlám vonatkozású karikatúrákat a Charlie Hebdo hetilapból. A Jyllands-Posten főszerkesztője, Jorn Mikkelsen a lap internetes honlapján a munkatársak "felelősségére" próbált hatni, hangsúlyozva, hogy ez a legokosabb, amit ebben a "különleges helyzetben" tenni lehet. "Az biztos, hogy felelőtlenség lenne most közölni régi és új rajzokat a prófétáról" - hangsúlyozta a főszerkesztő, aki azonban elutasította azt a vádat, miszerint "öncenzúráról" lenne szó. Szerinte most "megfontoltságra", "rendkívüli óvatosságra" van szükség, noha a lap fenntartja magának a jogot, hogy a jövőben minden típusú karikatúrát közöljön. A Corriere della Sera című olasz lap, akárcsak az amerikai Daily Beast és a Slate című hírportálok viszont a karikatúrák közlése mellett döntöttek. Az olasz újság honlapján egy tudósításhoz mellékelt fotó látható, amelyben egy szerkesztőségben valaki a Charlie Hebdo egyik számát olvassa, az olvasónak csak a feje búbja látszik, amúgy a fotón jól kivehető a lap cím- és hátlapja, rajta az iszlámot gúnyoló karikatúrákkal. Az Estadao de Sao Paulo című brazil regionális napilap internetes oldalán megjelentette a Charlie Hebdo legutóbbi címlapjait. Két német szatíramúzeum is azt fontolgatja, hogy kiállítást rendez a Mohamed prófétáról készült karikatúrákról. "Ha a sajtószabadságunkat meg akarjuk védeni, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek" - mondta csütörtökön

Eva-Maria von Máriássy

, a greizi Satiricum igazgatónője a dpa német hírügynökségnek. Hasonlóképp nyilatkozott

Gisela Vetter-Liebenow

, a hannoveri Wilhelm Busch Karikatúra- és Rajzművészeti Német Múzeum vezetője. Mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a dániai Mohamed-karikatúrákat egy Mit szabad a szatírának? című kiállítás keretében mutassák be. "A fenyegetések miatti félelemből nem riadok vissza egy ilyen tárlattól" - fogalmazott.

Párizsba megy az amerikai igazságügyi miniszter

Eric Holder is Párizsba érkezik vasárnap, ahol a terrorizmusról szóló megbeszéléseken vesz részt, mondta egy tisztviselő az AFP-nek.

Megint sokan kimentek az utcára Párizsban

Fotó: Alberto Pizzoli

Egyre nagyobb tömeg gyűlik össze a République téren Párizsban, ahol több politikus, többek között Anne Hidalgo polgármester is ott van - írja az index.hu. A tömeg különböző szlogeneket skandál: - Charlie nem halt meg - Szólásszabadság - Soha többé - Nem félünk Ahogy délután bejelentették, az esti demonstráció alatt az áldozatokra emlékezve lekapcsolták az Eiffel-torony világítását is. (BBC)

Hajdu János: nincs terrorveszély Magyarországon

Nincs terrorveszély Magyarországon - hangsúlyozta

Hajdu János

, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója csütörtökön az M1 Híradónak nyilatkozva. A főigazgató szerint nem valószínű, hogy Magyarországon a párizsi vérengzést elkövetőkhöz hasonló szélsőséges harcosok lennének. Hozzátette, hogy nincs semmi olyan arra irányuló fenyegetés, vagy bármilyen konkrét információ, amely a magyar embereket veszélyeztetné.

Híradó: Gyászol a nemzetközi sajtó

A nemzetközi sajtó a szólás és sajtószabadság elleni merényletnek tekinti a véres terrortámadást. Valamennyi nagyobb napilap nyomtatott és elektronikus felületein is gyászolja az áldozatokat - írja a hirado.hu. Gyászol a nemzetközi sajtó. Sok újság fekete címlappal, egy-két szavas felirattal jelent meg a terrortámadás után. És emlékeznek az újságírók is. Már a terrortámadás napján sokan kimentek a párizsi République térre. A francia sajtó szolidáris a Charlie Hebdo-val, még azok a szerkesztőségek is, amelyek korábban élesen bírálták a lapot vallásellenessége illetve kíméletlen hangvétele miatt. Más újságok pedig úgy tiltakoznak, hogy nem tesznek közzé fotókat a tragédiáról. Szerintük így meg tudják akadályozni azt, amit a merénylők a legjobban szerettek volna, a figyelem felkeltését. Az áldozatokra emlékeznek a karikaturisták is. A legnagyobb művészek a különböző közösségi oldalakon tették közzé karikatúráikat. A legtöbb rajz arra utalt, hogy magát a sajtószabadságot érte támadás. Volt, aki a New York-i terrortámadással vont párhuzamot: ikertornyok helyett ceruzákat rajzolt. És volt, aki két maszkos terroristát ábrázolt. Az egyik tollat fog a kezében és azt kérdezi: mi ez a kis fegyver, ami ennyire megsebzett minket? Nemcsak a művészek és a lapok, a szerkesztőségek is tiltakoznak a terror ellen. Az AFP újságírói a párizsi szerkesztőségben egy "Charlie vagyok" feliratot tartottak maguk elé, amivel a terror ellen tiltakoztak.

HVG: Tűt a szénakazalban

Egyes hírek szerint a Kouachi-testvérek a Longpont melletti erdőben bujkálnak, melynek területe nagyobb, mint Párizs.

Kilencven szemtanút hallgattak meg, felismerték az egyik testvért

Kilenc ember van őrizetben a szerdai gyilkosságok ügyében, összesen pedig 90 szemtanút hallgattak meg, emellett több telefonos bejelentést is kaptak, jelentette be Bernard Cazeneuve belügyminiszter sajtótájékoztatóján. A miniszter szerint szemtanúk felismerték Said Kouachit egy fényképen, mint a Charlie Hebdo szerkesztőségében csuklyában mészároló egyik fegyverest. Egyelőre nem látnak kapcsolatot a szerdai gyilkosságok és a csütörtök reggeli, egy rendőrnő halálával végződő lövöldözés között. A miniszter megköszönte azokonak a franciaországi muszlim szervezeteknek a reakcióját, akik azonnal elítélték a támadást, valamint a szolidaritási tüntetéseket is méltatta, és a nemzeti egységre szólított fel. (Le Figaro)

9 ember van őrizetben

A francia belügyminiszter szerint eddig kilenc embert vettek őrizetbe a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni szerdai támadással összefüggésben.

Nincs kapcsolat a két párizsi terrortámadás között

A francia belügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az eddigi információk alapján nincs kapcsolat a szerdai lövöldözés és a csütörtök reggeli támadás között. Bernard Cazeneuve úgy fogalmazott: nyugodtnak kell maradnunk, és meg kell mutatnunk, hogy nem félünk. A kormány elítéli az erőszakot, nem tűrünk el semmilyen fenyegetést a franciákkal szemben, amelyet származásuk vagy vallásuk miatt kapnak. Az ilyen akciók szervezőinek tudniuk kell, hogy elkapjuk és megbüntetjük őket – tette hozzá.

Románia a kommunikáció megfigyelését szabályozó újabb törvények elfogadására készül

Románia a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó újabb törvények elfogadására készül - erősítette meg csütörtökön Sorin Grindeanu informatikai miniszter. Az előző napi párizsi terrortámadás után Bukarestben sürgős tanácskozásra ült össze az a - titkosszolgálatok képviselőit is magába foglaló - munkacsoport, amely új szabályozást készít elő az alkotmánybíróság által elutasított korábbi megfigyelési jogszabályok helyett. "A joghézagot oly módon kell felszámolni, hogy a magánélet védelme mellett a nemzetbiztonsági szempontok is érvényesüljenek" - mutatott rá Grindeanu. Hozzátette: a törvénycsomag a tavaszi ülésszakban kerül a parlament elé. Romániában két, a telefonos és internetes kommunikációra vonatkozó jogszabályt is alaptörvénybe ütközőnek minősített tavaly az alkotmánybíróság, ugyanakkor a parlament által decemberben elfogadott információbiztonsági törvény ellen is normakontrollt kért az ellenzék, így ez sem lépett hatályba. Romániában továbbra is személyi adatok nélkül lehet telefonos feltöltőkártyákat vásárolni a romániai mobiltelefon-szolgáltatóknál, mivel az alkotmánybíróság tavaly szeptemberben az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvényt. A szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség rámutatott: a Romániában használatban lévő mobilszámok kétharmada felöltőkártyás és nem lehet tudni, ki használja őket. A román nyomozók munkáját az Európai Unió - időközben eltörölt - adatmegőrzési irányelvét életbe léptető jogszabály alkotmányellenesnek nyilvánítása is nehezíti. Ez arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A jogszabályt a taláros testület tavaly júliusi határozatával érvénytelenítette. A liberális ellenzék a decemberben megszavazott információbiztonsági törvény ellen is óvást emelt az alkotmánybíróságon. Egyes civil szervezetek úgy értelmezték a törvényt, hogy az bírói felhatalmazás nélkül is jogalapot teremt a titkosszolgálatok számára bármely jogi személy számítógépes adatainak ellenőrzésére. Csütörtökön Tiberiu Nitu, Románia legfőbb ügyésze is szót emelt az új megfigyelési jogszabályok mielőbbi elfogadása érdekében, amelyek nagy segítséget jelentenének a bűnüldözés és terrorelhárítás számára. Nitu kifejezte reményét, hogy a párizsi terrortámadás után a román döntéshozók is másképpen viszonyulnak majd a sajtó által "Nagy Testvér törvényekként" megbélyegzett jogszabályokhoz. "Persze fontos a levéltitok, a magánélet: a hatóságoknak nem szabad megsérteniük ezeket. Ugyanakkor az élethez való jog is az emberi jogok közé tartozik, és ha választani kell, hát előbbre való, mint a levéltitok" - vélekedett a legfőbb ügyész.

Kiürítettek egy pályaudvart Madridban

Bombariadó miatt kiürítették a Nuevos Miniterios pályaudvart a spanyol fővárosban, írta az El Mundo a rendőrségre hivatkozva. A forrásaik szerint találtak is egy gyanús csomagot. Szerdán a párizsi gyilkosságok után emelték a terrorfenyegetettségi készültség szintjét Madridban.

A súlyos sérültek még mindig kórházban

A támadók szerdán 11 embert megsebesítettek, közülük négyen súlyos állapotban kerültek kórházba. Éjszaka megműtötték őket. A hét könnyebb sérült már hazamehetett. Összesen azonban 65 olyan ember van, akiknek pszichológusok segítenek majd a szerdán megélt traumák feldolgozásában, írja a Le Figaro.

Francia nagykövet: a terrorizmussal szemben a szolidaritás a legnagyobb erő

Franciaország magyarországi nagykövete szerint a terrorizmussal szemben a legnagyobb erő a szolidaritás. Roland Galharague ezt csütörtökön mondta Budapesten a Francia Intézet előtt azon a megemlékezésen, amelyet a szerdai párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére tartottak. Beszédében a nagykövet azt hangsúlyozta, hogy megérintette őket a legmagasabb rangú magyar tisztségviselők és a polgárok által kinyilvánított szolidaritás. Azért gyűltek össze az intézet előtt - mondta -, hogy megerősítsék, visszautasítják a terrort, a gyűlöletet, az erőszakot és hogy kinyilvánítsák, semmi nem fogja kikezdeni a szólás-, a sajtó-, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való ragaszkodásukat. Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt mondta, teljes mértékben szolidaritást vállalnak Franciaországgal és osztoznak a fájdalomban. Hozzátette: a francia igazságszolgáltatás dolga, hogy igazságot szolgáltasson, "a mi feladatunk a szolidaritás vállalása". A megemlékezésen a mintegy száz civil mellett jelen volt Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Szél Bernadett, az LMP társelnöke is. A jelenlévők a beszédek után mécseseket gyújtottak a Francia Intézetnél, többüknél "Je suis Charlie", "Charlie vagyok" feliratú lapok és virágok voltak. Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök részvéttáviratban fejezte ki együttérzését a francia állami vezetőknek a szerdai terrortámadás után. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt, valamint több egyházi és civil szervezet is elítélte a történteket.

Ketten őrizetben a csütörtöki lövöldözés miatt

Az AFP értesülései szerint két embert őrizetbe vettek a csütörtök reggeli párizsi lövöldözés miatt. Montrouge környékén egy rendőrnő meghalt, amikor egy egyelőre ismeretlen személy a nyílt utcán nyitott tüzet. Az őrizetbe vételekről egyelőre nem derültek ki részletek.

27 éves rendőrnő vesztette életét csütörtökön

Megnevezték a csütörtök reggeli lövöldözésben meghalt párizsi rendőrnőt. A 27 éves

Clarissa Jean-Philippe

martinique-i származású volt, csütörtökön Montrouge elővárosban járőrözött, amikor az eddig ismeretlen (és szökésben lévő) tettes lövöldözni kezdett. Clarissa Jean-Philippe-et a fején érte találat.

Iszlám Állam: Dzsihadista hősök öltek meg tizenkét embert

Dzsihadista hősök megöltek tizenkét újságírót, megsbesítettek 10 másik embert a Charlie Hebdo szerkesztőségében, hogy bosszút álljon Mohamed prófétáért – jelentette az AFP szerint az Iszlám Állam rádiója (már abban is tévedve, hogy a halálos áldozatok csak egy része volt újságíró).

Megemlékezés Budapesten az áldozatokról

A párizsi Charlie Hebdo című szatirikus hetilap ellen 2015. január 7-én elkövetett merénylet áldozatainak tiszteletére emlékeztek meg Budapesten, a Francia Intézet előtt

Egy erdőben keresik a testvéreket

A Párizstól északra fekvő Retzi erdőben folytatódik az embervadászat, számolt be a The Telegraph. A lap azt írja, hogy megtalálták a fivérek autóját egy környékbeli étteremnél. A longpont-i vendéglátó vezetője elmondta, hogy több rendőrségi helikopter és egyenruhás is megjelent a helyszínen, majd hozzátette: hogy az erdő hatalmas, a terület nagyobb, mint Párizs. A kis település átvizsgálását közben befejezték a hatóságok.

Párizstól északra folytatódik a hajtóvadászat a merénylő testvérpár után

Magyar Nemzet Online: A rendőrség és a speciális egységek forró nyomon üldözik a feltételezett elkövetőket. A helyszíni híradások korábbi beszámolója szerint a lehetséges elkövetők Crépy-en-Valois-ban rejtőzködtek el, ahol megkezdődött a felkutatásuk, sőt információk szerint a rendőrök forró nyomon járnak, egy házat is körbezártak, ahol rejtőzhetnek. A The Independent beszámolója szerint a rendőrség két speciális egysége, a Raid és a GIGN is a helyszínen van. A helyieket a hatóságok felszólították, hogy ne hagyják el otthonaikat. A francia rendőrség Párizstól északi irányban indult a merénylők után. Egy benzinkutas Villers-Cotterêts település közelében felfedezni vélte a két fegyverest egy szürke Renault Clióban, és bejelentést tett. A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, ahol megtalálták az autót. Sajtóbeszámolók szerint Párizs északi útjait erősen ellenőrzik a hatóságok, a Reuters beszámolója szerint újabb 200 katonát vezényeltek a főváros védelmére, így a katonák száma már 850-re nőtt. A helyzetre reagálva a magyar terrorelhárítás is

magasabb fokozaton működik

, folyik a történtek elemzése.

Fénykép a támadókról, feladta magát a sofőr

Feladta magát a rendőrségnek a Charlie Hebdo szerkesztőségében rendezett mészárlás ügyében keresett három férfi közül a legfiatalabb, akiről azt feltételezték, hogy a két fegyveres sofőrje lehetett - tájékoztatott az

Index.

A párizsi hatóságok szerda éjjel hivatalosan is nyilvánosságra hozták a gyilkosságokkal gyanúsított testvérpár nevét és fényképét, felhívásukban várják azok jelentkezését, akik bármit tudnak a hollétükről. Mindenkit figyelmeztettek azonban, hogy a két férfi veszélyes és fegyverek vannak náluk. Egyes francia források szerint a 34 éves

Said

és a 32 éves

Chérif Kouach

i,a két fivér francia állampolgár, és Párizs 10. kerületében születtek.A francia fővárosban éltek, és a fiatalabbat állítólag már elítélték korábban terrorista cselekmény ügyében.

Négy karikaturista, a főszerkesztő is a halottak között

Négy híres karikaturista, a főszerkesztő

Charb

,

Cabu

,

Wolinski

és

Tignous

is életét vesztette a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadásban - közölték ügyészségi források az AFP francia hírügynökséggel. A legfrissebb híradások szerint nem kettő, hanem három támadó volt.

A francia sajtó megdöbbenését fejezi és egységre szólít

"Gyász, barbárság, Je suis Charlie (Charlie vagyok), Nem! A szabadságot gyilkolják meg" főcímekkel jelentek meg csütörtökön a francia lapok, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztőségében szerdán elkövetett, tizenkét ember halálát okozó terrortámadás után megdöbbenésüket, támogatásukat és egyben eltökéltségüket kifejezve. A Le Figaro című konzervatív napilap főszerkesztője, Alexis Brézet nemzeti egységre és a terrorizmus elleni határozott válaszlépésre szólít fel "Ha háború van, győzni kell" címmel megjelent vezércikkében. "Ez háború, valódi háború, amelyet nem katonák, hanem árnyékban bujkáló, módszeres és szervezett gyilkosok vívnak". "Tegnap óta nem érvényesek az eufemizmusok: valódi háborút üzentek nekünk, az iszlám fanatizmus háborúját a Nyugat, Európa és a demokrácia ellen" - írta Brézet, aki szerint az első feladat eredetre, vallásra, politikai nézetekre való tekintet nélkül egyesülni. A második felfegyverkezni: erkölcsileg, politikailag és jogilag. "A dzsihád elveszett gyermekei, az interneten elszabaduló fanatikusok a szabad ég alatt esküsznek össze országunk és biztonsága ellen. Rájuk le kell csapnunk. Gyengeség és kishitűség nélkül. Amikor háború van, győzni kell" - írta végezetül a főszerkesztő. A Libération című baloldali napilap fekete címlappal jelent meg és "Valamennyien Charlie vagyunk" felirattal. A lap főszerkesztője, Laurent Joffrin vezércikkében úgy véli, hogy a támadók nem érték el céljukat. "Barátainkat meggyilkolva összetörtek, de meg is erősítettek bennünket. A Charlie karikaturistái fél évszázada nap mint nap illusztrálták a sajtó létalapját: nevetni, majd harcolni, egyszersmind felmérni a világ hiúságát. A fanatikusok a szabadság ellen támadnak" - szögezte le a szerző hozzátéve: a terrorizmus és nem az iszlám, a szélsőségesség és nem muzulmán honfitársaink ellen kell mozgósítani. A Le Monde című tekintélyes baloldali napilap igazgatója, Gilles van Kote "Szabadon, állva, együtt" című vezércikkében rámutat: a Charlie Hebdo meggyilkolt újságíróival a szólásszabadság - a sajtóé és az állampolgároké egyaránt -, a vita, a bírálat, a meggyőzés volt a gyilkosok célpontja. A merénylet csapda is: a francia társadalomban meglévő megosztottságot, a gyanakodást, a bizalmatlanságot akarja szítani" - figyelmeztet a cikkíró. Az Ouest-France című tekintélyes regionális napilap vezércikkírója a szélsőségesek hadüzenetének minősíti a szerdai vérengzést, akik csak az általuk kikényszerített, legrosszabb szabályok szerint működő társadalom létezést akarják elfogadni. "Ezt nem akarjuk, mert nem fogadjuk el az embert lealacsonyító, az autonómiáját, szabad döntéshez való jogát, szabad gondolkodását és lelkiismereti szabadságát elutasító műveltségellenességet" - írta Francois Régis Hutin. A lap ceruzákhoz kötözött kivégzetteket ábrázoló rajzzal emlékezik meg a szerdán agyonlőtt kollégákról.

A szólásszabadság határairól és gyűlöletbeszédről is ír a lengyel sajtó

A szólásszabadság határairól és gyűlöletbeszédről alakult ki élénk vita a lengyel sajtóban csütörtökön a Charlie Hebdo című szatirikus lap hetilap párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzéssel összefüggésben, az újságok elítélték a rémtettet. A Gazeta Wyborcza című baloldali-liberális napilapnak nyilatkozó Bernard Guetta, a Le Monde volt varsói tudósítója egyenlőséget tett a párizsi vérengzés és a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások között, de Aleksander Smolar, a varsói Batory Alapítvány elnöke ezt túlzásnak minősítette. Smolar a TOK FM rádiónak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az Iszlám Állam elleni harc elleni szerepvállalás miatt Franciaországban már hosszabb ideje tartottak a szerdaihoz hasonló merénylettől. A párizsi vérengzés miatt szerinte francia szélsőjobboldal megerősödése várható. Smolar arra is rámutatott, Lengyelországban nehezen elképzelhető a vallásos témákban oly élesen szatirikus lap működése, mint amilyen a Charlie Hebdo. A Rzeczpospolita című jobbközép napilap kommentárja szerint a párizsi merénylők a szólásszabadság ellen intéztek támadást, amire csak egyféleképpen lehet reagálni, a szólásszabadság melletti kiállással. A Gosc Niedzielny című katolikus hetilap ezzel szemben arra mutat rá, hogy a merénylők nem az egész muzulmán világot képviselik, a meggyilkolt karikaturisták pedig nem a szólásszabadság megszemélyesítői. A gyilkosok a vallásos fanatizmus nevében cselekedtek, a határozottan elítélendő szörnytettük áldozatai viszont egy olyan lapnál dolgoztak, amelynek gúnyrajzai „a Nyugat eszmei sivárságára” vallanak. A wSieci konzervatív című lap kommentátora, Piotr Zaremba is rámutat arra, a meggyilkoltak nemcsak az iszlám, hanem a nyugati civilizáció értékeit is gúnyolták. Zaremba azonban - utalva a keresztény kegyelemtanra - az iszlám fundamentalisták által elkövetett borzalmas tettet „kegyetlen, a keresztények számára teljesen elfogadhatatlan bosszúnak” minősíti. A szerző azt is megjegyzi, a jelenleg a Közel-Keleten lemészárolt keresztények sokkal többen vannak, mint a párizsi vérengzés áldozatai, a velük vállalt szolidaritás pedig csekély.

"Charlie vagyok" - vészhelyzetre figyelmeztet az arab sajtó

Az arab sajtó egyöntetűen elítélte a karikaturisták és rendőrök elleni szerdai merényletet. Sok szerző fél az iszlámellenesség fokozódásától. "A terrorizmus elvágja a szólásszabadság torkát és ledöfi az iszlámot" - fogalmazott egyikük. Az arab világ sajtójának egy jelentős része amiatt aggódik, hogy a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni terrortámadás miatt fokozódni fog az iszlámellenesség a nyugati országokban. Az as-Sark al-Auszat című szaúdi napilap csütörtöki cikke szerint a tizenkét halálos áldozatot követelő rajtaütés sokat ártott a Nyugaton élő muzulmán közösségeknek, mivel a szélsőséges csoportok arra fogják felhasználni a történteket, hogy tovább szítsák az iszlámellenességet Európában. Az al-Vatan című algériai újság pedig arra figyelmeztetett, hogy ismét minden szem a muszlim kisebbségre fog szegeződni Franciaországban és a nyugati országok többségében, akárcsak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. "A terrorizmus elvágja a szólásszabadság torkát és ledöfi az iszlámot" - fogalmazott csütörtökön az asz-Szabáh című tunéziai lap. Az arab sajtó egyöntetűen elítélte a karikaturisták és rendőrök elleni szerdai merényletet, amelynek elkövetőit még mindig nem sikerült elfogniuk a francia hatóságoknak. A L'Orient-Le Jour című, francia nyelvű libanoni lap "Charlie vagyok" című vezércikkében elítélte azokat "a perverz módszereket, amelyek a mérsékeltek radikalizálását célozzák". A tunéziai Le Quotidien című napilap "Förtelmes mészárlás" felirattal jelent meg a címlapján. Az újság hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek "soha nem látott mértékben össze kellene fognia e határokon átívelő csapás ellen, amely világszerte veszélyt jelent a békére, a biztonságra és a stabilitásra nézve". Katarban az as-Sark című lapban párbeszédet sürgettek a Nyugat és a Kelet között, hogy közös erővel vessenek véget a szélsőségességnek. Az újság határozottan elítélte a terroristák tettét, akik a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat akarták megbosszulni a vérfürdővel. A marokkói Libération szerint a négy híres karikaturista, a főszerkesztő Charb, Cabu, Wolinski és Tignous a szólásszabadságért halt meg. Sajtóhírek szerint az észak-afrikai ország több városában pénteken és szombaton szolidaritási megmozdulásokat fognak tartani. Az izraeli sajtó jelentős része "a civilizációk összecsapásaként" értékelte a Charlie Hebdo elleni terrorakciót. "Óriási hiba lenne azt hinni, hogy a sajtószabadság ellen intéztek támadást (...) Az akcióval meg akarták mutatni, mi gyakorol nagyobb befolyást a franciák tudatára, a nyugati liberalizmus vagy az iszlám szélsőségesség. Ez a civilizációk háborúja, nem pusztán egy újabb megfélemlítési hadjárat" - írta a Jediót Ahronót című izraeli újság.

A szombathelyi sajtó a párizsi vérengzés áldozataira emlékezett

Majdnem két tucat média negyvennél is több munkatársa volt ott csütörtökön délelőtt az Iseum előtt. A Szombathelyi média elnevezésű zárt Facebook-csoportban a tegnapi terrorakció után kezdték szervezni a kollégák a csütörtöki megemlékezést. Nem véletlenül délelőtt 11 órára, ugyanis szerdán körülbelül ebben az időpontban rontottak be a fegyveresek a Charlie Hebdo című lap szerkesztőségébe. A helyszín is jelképes, hiszen a szomszédos épületek Szombathely vallási sokszínűségét tükrözik. Az újságírók, fotósok, operatőrök az Iseum előtti Római Birodalom-térképen gyertyákat, mécseseket helyeztek el, és „fegyverükkel”, tollakkal, jegyzetfüzetekkel, fényképezőgépekkel a kezükben emlékeztek az elhunyt párizsiakra. Ahogy az eseményen elhangzott, a terroristák annyit biztosan elértek, hogy összehozták a szombathelyi média munkatársait. (Voltak ugyan, akik munkájuk miatt nem tudtak jelen lenni, de ők jelezték, lélekben ott vannak az emlékezőkkel.)

A világsajtó a szólásszabadság támogatása mellett a politikai következményekre figyelmeztet

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a szerdán Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében elkövetett, tizenkét ember halálát okozó terrortámadással. A szólásszabadságot támogató üzenetek mellett számos lap a tragédia politikai következményeire hívja fel a figyelmet - írta internetes oldalán közzétett összefoglalójában a Le Monde című baloldali francia napilap. A The New York Times című amerikai lap vezércikkében üdvözölte azt a "vad eltökéltséget", amelyről a franciák hitelt tettek "szabadságjogaik védelmében" a vérengzés után. A lap ugyanakkor figyelmeztet: "ez nem az a pillanat, amikor az idegengyűlölet rémhírterjesztői megpróbálhatnák az összes muzulmánt beszennyezni terroristának minősítve őket". A vezércikk egyszersmind indulatosan utasítja el Marine Le Pen szavait, és úgy véli, "szégyen", hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke választási aprópénzre váltja a tragédiát. A The New York Times szerint azzal, hogy az iszlám fundamentalizmus kapcsán Le Pen "az álszentség tagadásáról" beszél, bevándorlás- és muzulmánellenes indulatok szít. Márpedig a lap szerint "ez a merénylet a szabadság elleni támadás, bármit értsünk is ezalatt". A Público című spanyol napilap véleményrovatában Luis Mathias újságíró elítéli "a kritika és a szatíra szabadsága elleni brutális támadást". "A francia hetilap mindig a köztársasági értékekkel összhangban lévő eszközöket alkalmazott. (…) Ugyanúgy nevetségessé tette Mohamedet, mint Jézus Krisztust". A szerző szerint a szerdai merénylet következtében Franciaország legszörnyűbb kísérteteivel kényszerül szembenézni. "Kétségkívül nem ez volt a terroristák szándéka, de tettük első következménye, hogy porig alázza a bevándorlókat és a külföldieket", ami a szélsőjobb újabb térnyeréséhez vezet. A Guardian című brit lapban Natalie Nuagrayrede, a Le Monde egykori szerkesztőségvezetője a Charlie Hebdo bátorságát dicsérte. "Egy olyan korszakban, amikor a dogmatizmus és az intolerancia minden fajtája eluralkodni látszik, számos érték - a pluralizmus, a sokféleség, a jog és a szabadság állama, az alapvető jogok gyakorlása - próbatétel előtt áll. És ha Franciaországban az élclap mellett számos támogató tüntetést szerveztek is, "a populista mozgalmak - közöttük Marine Le Pené - megpróbálnak tőkét kovácsolni a tragédiából, hogy az iszlámmal és a bevándoroltakkal szembeni ellenérzéseket táplálják". Ugyanebben a szellemben ír a The Daily Telegraph című brit lap is. Szerkesztőségi cikkében a merénylet következményeire hívja fel a figyelmet megemlítve Michel Houellebecq francia író új könyvét, amelyben 2022-ben az országnak muzulmán elnöke lesz, aki bevezeti a saríát, a vallási alapú muszlim törvénykezést Franciaországban. "Egy ilyen paranoiát könnyen szíthatnak a párizsi gyilkosságok. Ennek ellent kell állni, ellenkező esetben valóban a terroristák győznek." A Cumhuriyet című török ellenzéki újság első oldalán - mintegy "az emberiesség halálának bizonyítékaiként" - a támadással rokonszenvezők Twitter-üzeneteit tette közzé. Az egyikben egy bizonyos Ibrahim Yöruk a Penguen című török szatirikus lapot felmutatva ezt mondja: "Láttátok? Nem lehet viccelni a hívőket megsértve. Inch Allah (ha Allah úgy akarja), remélem, hogy a következő a Leman (egy másik szatirikus török lap) lesz. Annál tizenkettőnél jóval több fejet kell levágni". Egy másik Twitter-üzenetben Kerem Cenk azt írja: "Leman, egy napon te is fizetni fogsz az iszlámgyűlöletedért". Az Akit című kormánypárti honlapon Támadás a prófétánkat megsértő folyóirat ellen címmel számoltak be a párizsi merényletről. A Financial Times internetes oldala olvasói rovatában egy újságíró a Charlie Hebdo "felelőtlen" és "ostoba" szerkesztőségi politikáját bírálja. Tony Barber, az Európa főosztály főszerkesztője szavai szerint "nem azt akarja sugallni, hogy a szólásszabadságot ne lehetne a vallás szatirikus ábrázolására alkalmazni", de hevesen bírálja azokat a kiadványokat, amelyek feltételezik, hogy a muzulmánok provokálásával vihetik diadalra a szabadságot". Az olvasók bírálatára a brit lap módosította a lap nyomtatott változatában megjelenő írást. A gazdasági napilap csütörtöki vezércikkében maradéktalanul kiáll a Charlie Hebdo és a szólásszabadság mellett. A Cadena Ser spanyol rádió honlapján hangsúlyozza: "a karikatúrák, a viccek, Houllebecq könyve semmiről sem tehetnek". "… a megoldás nem a szabadságjogok megcsonkítása, hanem a fanatizmus, az irracionális gyűlölet, a műveltségellenesség és a tudatlanság elleni küzdelem". Több európai lap bejelentette, hogy újból megjelenteti a Jyllands-Poste című dán magazin által 2005-ben leközölt, és a Charlie Hebdo által néhány hónappal később átvett Mohamed-karikatúrákat. A Berlingske című dán lap főszerkesztője szerint így kívánja bemutatni, milyen magazin volt a tragikus események célpontja. A Corriere della Sera című olasz lap, az amerikai Daily Beast és a Slate című hírportálok szintén karikatúrák közlése mellett döntöttek. Az Estadao de Sao Paulo című brazil regionális napilap internetes oldalán megjelentette a Charlie Hebdo legutóbbi címlapjait. Számos latin-amerikai napilap - köztük az argentin La Nación és a kolumbiai El Tiempo is megemlékezett az áldozatokról.

A Francia Nagykövetség megköszönte Magyarország szolidaritását

Közleményben köszönte meg a párizsi terrorista akció után Magyarország szolidaritását a francia nép iránt a budapesti francia nagykövetség csütörtökön. A Francia Nagykövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében külön köszönetet mondott a magyar köztársasági elnöknek, miniszterelnöknek, külgazdasági és külügyminiszternek, a kormánynak, a társadalomnak, a politikusoknak és a sajtónak. A nagykövetség az áldozatok tiszteletére csütörtök délután fél 4-kor Budapesten, a Francia Intézet előtt ünnepélyes megemlékezést tart. Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök részvéttáviratban fejezte ki együttérzését Francois Hollande francia államfőnek a szerdai terrortámadás után. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt, valamint több egyházi és civil szervezet is elítélte a történteket.

A boszniai főmufti elítélte a Charlie Hebdo elleni támadást

A bosznia-hercegovinai főmufti a leghatározottabban elítélte csütörtökön a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin elleni előző napi "brutális terrortámadást". A boszniai sajtó beszámolói szerint

Husein Kavazovic

Franciaország szarajevói nagykövetének küldött táviratában a teljes Bosznia-Hercegovinában élő iszlám közösség nevében fejezte ki részvétét. A 3,8 milliós Bosznia-Hercegovinában a lakosság mintegy 40 százaléka iszlám vallású. A főmufti szolidaritását fejezte ki a francia néppel és Franciaországgal a terrorista erőszak elleni harcban, és közölte: elítél mindenkit, aki terrorista akciót tervez és visz véghez, illetve félelmet kelt. "A gondolat- és a média szabadsága, az emberi méltóság tiszteletben tartása vitathatatlan érték és az emberiség fejlődésének szükséges feltétele, amelyet mindig és mindenhol védeni és erősíteni kell" - írta a táviratban Kavazovic. Hozzáfűzte, hogy a szabadság minden ember természetes vágya, ezért erősebb a félelemnél és elpusztíthatatlan. "Még ha léteznek is olyanok, akik visszaélnek a szabadsággal annak érdekében, hogy másokra ráerőszakolják a rabságot, és a vallást használják fel hitetlen tetteik igazolására, ezek az önző manipulátorok nem pusztíthatják el a szabadság értékét és az igaz hit nemességét" - fogalmazott a főmufti. Reményét fejezte ki, hogy a gyilkosokat és segítőiket minél hamarabb elfogják és bíróság elé állítják, ugyanakkor bízik abban is, hogy sem a francia nép, sem a világ többi része nem esik abba a hibába, hogy ártatlan embereket megbélyegezzen, ezekkel az erőszakos cselekményekkel ugyanis az elkövetők pont ezt akarják elérni.

Brüsszelben egy perc néma csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt

Egy perc néma csönddel emlékeztek meg csütörtökön a brüsszeli nemzetközi intézmények a szerdai párizsi vérengzés áldozatai előtt. Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz délelőttre, az EP brüsszeli épületei által közrefogott Simone Veil térre hirdette meg a megemlékezést, az Európai Parlament képviselőit és dolgozóit mind arra kérte, jöjjenek el. A szakadó eső dacára több százan töltötték meg a teret. Sokan "Je suis Charlie" vagyis "Charlie vagyok" feliratú táblákat tartottak a kezükben. Az egyperces tiszteletadást megelőzően a német politikus franciául elmondott rövid beszédében hangsúlyozta: Európa nem engedhet értékeiből, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságából, nem hajolhat meg, és egyetlen lépést sem hátrálhat azoktól az értékektől, amelyekkel Franciaország hozzájárult az európai civilizációhoz. Az Európai Bizottság minden épületében délben egy percre leállt a munka, és szintén néma tiszteletadással emlékeztek meg a terrortámadások áldozatairól, a sajtóterem egész falát elfoglaló kivetítőn pedig fekete alapon, több nyelven szintén a "Charlie vagyok" felirat volt olvasható. A bizottság központi épülete, a Berlaymont előtt félárbocra eresztették az uniós lobogókat. A megemlékezést követően Tom Weingaertner, a brüsszeli külföldi tudósítókat tömörítő szervezet, az IPA elnöke kapott szót, aki arról beszélt, hogy amellett, hogy a történtek elszomorítják a kollégákat, fel is dühítik őket, mert a fegyveres támadók üzenete az, hogy minden újságíró potenciális célpont. "A mi üzenetünk az, hogy nem engedjük megfélemlíteni magunkat" - szögezte le Weingaertner. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szintén arra kérte az intézmény dolgozóit, hogy néma csönddel tisztelegjenek az áldozatok emléke előtt. Az intézmény épületének aulájában százak álltak némán emlékezve a meggyilkoltakra. Carmen Romero, a NATO sajtóosztályának vezetője az egyik népszerű mikroblog oldalon tett közzé fényképeket arról, hogy az észak-atlanti szövetség dolgozói szintén egy perc hallgatással mutatták ki szolidaritásukat az áldozatokkal, a francia lobogót pedig szintén félárbocra engedték.

A szabadság ellen indított háborúról ír a brit sajtó

Egybehangzóan a szabadság ellen indított háborúként értékelik a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin párizsi szerkesztőségében szerdán elkövetett vérengzést a csütörtöki brit lapok.

David Aaronovitch

, a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap neves publicistája szerint a fasizmus veresége óta most először fordult elő, hogy polgárok egy csoportját az általuk rajzolt, kimondott, publikált véleményük miatt mészárolták le. Aaronovitch szerint Európa országainak ebben a helyzetben ugyanolyan egyértelműen ki kell állniuk a szólásszabadság mellett, mint ahogy azt az Egyesült Államok teszi: nincs helyük olyan törvényeknek vagy cselekedeteknek, amelyek a szólás és a sajtó szabadságát, a békés gyülekezéshez fűződő jogokat csorbítják. A véleménynyilvánítás szabadsága mellett elkötelezett, szókimondó francia lapot más sajtótermékek, köztük a brit sajtó "gyávasága", a muszlimok esetében alkalmazott kettős mércéje tette "a szégyenlős diszkréció pusztaságából" kiemelkedő célponttá - fogalmaz a The Times szemleírója. A Financial Times című üzleti napilap csütörtöki szerkesztőségi kommentárja szerint a párizsi vérengzés kiszámított megfélemlítési akció, a demokratikus társadalmak pillérének számító véleménynyilvánítási szabadság elleni támadás volt, célja pedig az, hogy a sajtót egyfajta megalkuvó öncenzúrára kényszerítse. A szabad világnak azonban nem szabad megalkudnia, mivel a szabad sajtó mit sem ér, ha az újságírók nem érzik úgy, hogy szabadon szólhatnak - áll a Financial Times írásában.

Olasz sajtó: A muzulmánokat is lehessen életveszély nélkül bírálni!

A Charlie Hebdo francia szatirikus magazin "megsemmisített" szerkesztőségéről emlékeztek meg csütörtökön az olasz újságok, hangsúlyozva, hogy a mai világban egyedül az iszlám vallást nem lehet életveszély nélkül bírálni. "Szeretnénk fenntartani magunknak a jogot, hogy kritizáljuk, ahogy tetszik. Megtanultuk kritizálni a kereszténységet, a buddhizmust is életünk kockáztatása nélkül" - írta

Ernesto Galli della Loggia

olasz történész a Corriere della Sera címoldalán. A legnagyobb olasz napilap a mindenki szabadsága elleni támadásnak nevezte a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt terrorista támadást. A lap szerint bekövetkezett az európai titkosszolgálatok által hónapok óta jósolt merénylet, amely lényeges változás az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveresei által eddig követett terrorstratégiában. "Nyakig benne vagyunk a háborúban" - kommentálta az eseményeket

Umberto Eco

olasz író. Szerinte az IÁ "új nácizmus", amely meg akarja hódítani az egész világot. Umberto Eco hangoztatta, úgy érzi magát mint gyerekkorában, amikor a második világháborús bombázásban élte napjait, soha nem tudva, mikor zuhannak rá bombák. A balközép La Repubblica szerint a párizsi terrorcselekmény Franciaország szeptember 11-kéje. A lap kommentárja szerint nem fanatikusok akciója volt, hanem "látványos forgatókönyvvel látványos célpont ellen" elkövetett terrorista támadás. Az újság szerint a merényletnek a nem szélsőséges iszlám világ is áldozata.

Ferenc pápa: mekkora kegyetlenségre képes az ember!

A Charlie Ebdo című francia szatirikus magazin párizsi szerkesztőségében történt terrorcselekmény áldozataiért imádkozott

Ferenc pápa

csütörtökön. Megerősítették a Vatikán és az olasz repülőterek biztonságát is. Ferenc pápa a vatikáni Szent Márta-házban bemutatott szentmisén a párizsi merénylet áldozataiért imádkozott. "A párizsi merénylet elgondolkoztat azon, mekkora kegyetlenségre képes az ember!" - hangoztatta az egyházfő. A pápa csütörtökön

André Vingt-Trois

párizsi érseket fogadja a Vatikánban azt követően, hogy szerdán a franciaországi imámokkal találkozott. Az olasz hatóságok tovább erősítették a Vatikánvárost övező biztonsági készültséget, amely már eddig is kiemelt volt. Rendkívüli készültség lépett életbe a római Leonardo da Vinci nemzetközi repülőtéren is. Megerősítették az olaszországi templomok, zsinagógák és vallási iskolák, valamint a diplomáciai képviseletek védelmét a tömegközlekedés biztonságával együtt. Leállították az olasz utcákon szolgáló katonai egységek számának korábban tervezett csökkentését.

Angelino Alfano

olasz belügyminiszter szerint nincsen arra utaló jel, hogy Olaszországban is hasonló terrorista merénylet következhet be. A Vatikán és Olaszország azonban az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyvereseinek célpontjai között szerepelhet, miután az IÁ által közzétett videókon többször is elhangzott, hogy Róma meghódítására készülnek. Az egyik videón az IÁ zászlója lobogott a Szent Péter téren. Az olasz kormány új terrorizmusellenes intézkedések bevezetésére készül. Közöttük szerepel az adatvédelmi törvények korlátozása, a terrorizmussal gyanúsítható személyek útlevelének bevonása, a légiforgalmi utaslisták ellenőrzése, a szélsőséges internetes honlapok betiltása. A párizsi merénylet következtében Milánó önkormányzata befagyasztotta az újabb muzulmán imahelyek építését.

Mécseseket gyújtanak este a francia nagykövetségnél

Csütörtök este a párizsi terrortámadás áldozataira emlékeznek a budapesti francia nagykövetségnél. A szervezők szerint a terroristák "megtámadták közös európai alapértékeinket, a sajtó és a vélemények szabadságát". Csütörtök este 7 órára megemlékezést szerveztek a budapesti francia nagykövetség elé - olvasható egy facebookos felhívásban. A résztvevők mécseseket gyújtanak a Párizsban lemészárolt 12 emberért. A megemlékezés szervezői szerint a terroristák "egyúttal megtámadták közös európai alapértékeinket, a sajtó és a vélemények szabadságát. Hajtsunk fejet, és gyújtsunk gyertyát együtt az áldozatokért" - írják a Facebookon. A megemlékezést az Y-Gen nevű facebookos közösség szervezi.

Teljes lista a Charlie Hebdo elleni merénylet áldozatairól

Öt karikaturista, két publicista, egy korrektor, a szerkesztőség egy vendége, egy karbantartó és két rendőr halt meg a szerda délelőtti párizsi vérengzés során - áll a hvg.hu

összeállításában

. Jean Cabut, művésznevén "Cabu", karikaturista. Az 1960-as évektől dolgozott a Charlie Hebdo elődjének számító Hara-Kiri nevű újságnak. Egy hét múlva lett volna 77 éves. Georges Wolinski, karikaturista. A Tunéziában francia-olasz anyától és lengyel zsidó apától született Wolinski szintén 1960-ban csatlakozott a Hara-Kiri szerkesztőségéhez. Jacques Chirac Becsületrenddel tüntette ki, 80 éves volt. Stéphane Charbonnier, művésznevén "Charb", karikaturista, a Charlie Hebdo lapigazgatója. Miután 2011-ben megrajzolta a Mohamed-karikatúrákat, számos fenyegetést kapott, ezért rendőri védelem alatt állt. 47 éves volt. Bernard Maris, közgazdász és "Oncle Bernard" néven alkotó publicista. Maris 2011-ben tagja volt a francia jegybank tanácsának is, oktatott egyetemen és gazdasági szakkönyvet is írt, emellett pedig televíziókba és más lapokba is dolgozott. 2002-ben elindult a választásokon is a Zöldek színeiben. 68 éves volt. Bernard Verlhac, művésznevén "Tignous", karikaturista. A népszerű rajzoló a "petite teigne", vagyis "kis lepke" kifejezésből alakította ki művésznevét, a nagymamája ugyanis így nevezte. 1990-ben jelentek meg először karikatúrái, azóta több lapnak is dolgozott rajzolóként, 57 éves volt. Philippe Honoré, karikaturista. Első rajzai 16 éves korában jelentek meg, az 1970-es években pedig már több lapnak is dolgozott. 73 éves volt. Az Iszlám Állam vezetőjéről készített karikatúrája volt a támadás előtt a Charlie Hebdo utolsó posztja a Twitteren és a Facebookon. Mustapha Ourrad, korrektor. Az Algériában született, de magát kabilnak valló férfi árvaként érkezett 20 éves korában Franciaországba, ahol évekkel később egy kiadónál sikerült elhelyezkednie. A férfi nemrég kapta csak meg a francia állampolgárságot. Elsa Cayat, pszichológus és publicista. A merénylet egyetlen női áldozata havonta kétszer írt a lapba, ahol állandó rovata volt. Michel Renaud, a clermont-i pogármester volt kabinetfőnöke. Renaud azért volt a szerkesztőségben, hogy Cabunak visszaadja egy kiadványhoz kölcsönkapott rajzait, a karikaturista pedig meghívta a szerkesztőségi ülésre is. Frédéric Boisseau, karbantartó. 15 éve dolgozott a Sodexo vállalatnak, nős és két gyermek apja, 42 éves volt. A férfi az épület bejáratánál volt, amikor a merénylők betörtek. Franck Brinsolaro, a védelmi szolgálat tisztje, aki Charb védelméért volt felelős. Szintén nős volt, két gyermek apja. Ahmed Merabet, rendőr. A 11. kerületi rendőrség munkatársa, akit a merénylők akkor végeztek ki, amikor elhagyták a Charlie Hebdo székházát és a rendőr az útukba került. 42 éves volt.

Origo: Mecseteket ért támadás Franciaországban

A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet óta több támadás is történt Franciaországban, de a hatóságok szerint egyelőre nem bizonyított az események közötti összefüggés. Szerdán este nyolc órakor több lövést is leadtak Port-la-Nouvelle-ben egy muszlim imaterem ellen – számolt be a Midi Libre. Az imaterem egy magánházban található, semmilyen külső jel nem utal arra, hogy mi működik az épületben. Az imaházat harminc-ötven hívő látogatja rendszeresen. A támadásban senki nem sérült meg. Hajnalban gránátokat dobtak egy mecsetre Mans településen, egy ablak betört. Csütörtökön reggel hatkor bomba robbant Villefranche-ban egy kebabétteremben, egy mecset közelében. A rendőrség szerint a támadásnak nem politikai indokai voltak – jelentette a Le Figaro. Reggel fegyveresek tüzet nyitottak Párizs déli részén, két rendőr súlyosan megsérült, mindkettőjük állapota kritikus. A tettes szökésben van.

Újabb rendőrt gyilkoltak meg Párizsban

Egyelőre nem tudni, van-e összefüggés a szerdai párizsi terrorakció és a csütörtök reggeli gyilkosság között -

írja az index.hu

. Csütörtök reggel Párizs déli részén lelőttek egy rendőrnőt és egy utcaseprőt. A rendőrnő később meghalt. Bernard Cazeneuve belügyminiszter közölte: a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy azonosítsák és letartóztassák a támadot. Ellentmondásos nyilatkozatok vannak arról, hogy lehet-e összefüggés a szerdai, Charlie Hebdo ellen elkövetett terrorakció és a csütörtök reggeli lövöldözés között. A belügyminiszter mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy "valamilyen módon kapcsolódhat" a két eset. Árulkodó ugyanakkor, hogy a belügyminiszter - mihelyst értesült a lövöldözésről - azonnal otthagyta a stábértekezletet és a helyszínre ment. Éjjel pedig Lynoz közel, Villefranche-sur-Saoneban egy mecset melletti kebabosnál is robbanás volt, de senki nem sértült meg. A hírek szerint ennek az esetnek nincs köze a szerdai terrorakcióhoz.

Több lap is a cenzúra mellett döntött

A CNN, illetve a New York Daily News, a Telegraph, és az Associated Press is a cenzúra mellett döntöttek, és nem közlik többet a vitatott karikatúrákat - közölte az

Index.

Egy belső, szerkesztőségi utasítás szerint direktben nem lehet mutatni a képeket, csak hátsó vágóképekben megengedett. Más orgánumok éppen ellenkezőleg reagáltak a támadásra, sokan karikatúrákkal emlékeznek a Charlie Hebdo szerkesztőségében meggyilkolt áldozatokra. A The Canberra Times című ausztrál napilap rajzolója, David Pope a Twitter közösségi oldalon tette közzé friss képét, amely egy élettelen karikaturistát ábrázol, valamint mellette egy csuklyás fegyverest, akinek kezében még füstöl a puska, és azt mondja: "Először ő használta a fegyverét". Az indiai Mandzsul egy, az Eiffel-tornyon felrobbanó repülőgépet rajzolt, a torony csúcsát egy töltőtoll hegyeként tüntette fel.

A cseh sajtó a szabadságjogok ideiglenes korlátozásában látja a kiutat

A szabadságjogok ideiglenes korlátozását, vagy az Izraelt a palesztin területektől elválasztó falhoz hasonló intézkedések megtételét javasolják a csütörtöki cseh napilapok a párizsi terrorista támadással kapcsolatos kommentárjaikban. A lapok úgy vélik, hogy Európának ezzel kellene válaszolnia a kontinensen élő radikális iszlamisták és az őket, illetve az iszlám bevándorlókat elutasítók közt kibontakozó konfliktusra. "Amennyiben a liberális demokrácia fenn akar maradni, egy időre valószínűleg korlátozni kellene bizonyos szabadságjogokat. Máskülönben elsöprik (a liberális demokráciát) a radikális megoldások hívei, akik előbb a terroristákkal, majd magával a szabadsággal is leszámolnak" - írja a Lidové Noviny vezércikkében. A konzervatív újság úgy látja, hogy az egyes országok saját felfegyverzett állampolgáraik ellen csak a szabadságjogok korlátozásával tudnak fellépni. A Mladá Fronta Dnes az Izraelt a palesztin területektől elválasztó falat hozza fel pozitív példaként, melynek következtében Izraelben csökkent az öngyilkos terrorista támadások száma. "Hasonlóan szokatlan dologra, még akkor is, ha azt sokan bírálni fogják, van szükség itt és most is" - írja a liberális napilap. A francia fővárosban elkövetett véres gyilkosságnak ösztönzően kellene hatnia arra, hogy az európai politikusok a bevándorlást kiemelt problémaként kezeljék. "A külföldiek bevándorlására már csak azért is szükségünk van, mert társadalmunk kihalófélben van. Az azonban elképzelhetetlen, hogy mérgezett kígyót melengessünk a mellünkön" - jegyzi meg a Mladá Fronta Dnes. A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap felhívja a figyelmet arra, hogy Európa gyakorlatilag minden országa tanácstalan a bevándorlással felmerült iszlám probléma megoldásában. Miután a probléma mindenkit érint szükség van arra, hogy mihamarabb megszülessen a megoldás - írja az újság.

Kövér László részvétét fejezte ki a Francia Nemzetgyűlés és a Szenátus elnökének

Részvétét fejezte ki

Kövér László

, az Országgyűlés elnöke a Francia Nemzetgyűlés és a Francia Szenátus elnökének a Charlie Hebdo szatirikus hetilap székházában szerdán elkövetett terrorista merénylet miatt. A házelnök részvéttáviratát az Országgyűlés sajtószolgálata csütörtökön juttatta el az MTI-nek. Kövér László

Claude Bartolone-nak

, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és

Gérard Larcher-nak

, a Francia Szenátus elnökének azt írta, mély megdöbbenéssel értesült a szerkesztőség ellen végrehajtott terrorista merényletről, és a magyar Országgyűlés valamennyi tagja és a saját nevében őszinte részvétét fejezi ki a házelnököknek és a francia népnek. Hangsúlyozta, Magyarország mélységesen elítéli ezt a példátlanul erőszakos cselekedetet, amely ártatlan emberek életét oltotta ki, és egyben támadást jelent az emberi méltóság és az alapvető európai értékek, mint a szólásszabadság és a demokrácia ellen. A házelnök a francia polgárok gyászában és a családok fájdalmában osztozva azt kérte, a nemzetgyűlés és a szenátus elnöke továbbítsa a magyar Országgyűlés őszinte együttérzését az elhunytak hozzátartozóinak és a merénylet többi áldozatának. Tizenkét ember veszítette életét szerdán Párizsban a Charlie Hebdo című hetilap székháza elleni fegyveres terrortámadásban. Az áldozatok közül tízen a lap alkalmazottai, ketten pedig rendőrök voltak.

La Libre Belgique: Mindannyian Charlie-k vagyunk

Fekete címlappal, "Mindannyian Charlie-k vagyunk" felirattal jelent meg csütörtökön Belgium második legnagyobb francia nyelvű napilapja, a la Libre Belgique. Az újság 16 oldalt szentelt a szerdai párizsi vérengzésnek. A lap a támadás mérlegét szörnyűségesnek, az általa keltett lökéshullámokat pedig globálisnak nevezi. A lap publicistája,

Francis Van de Woestyne

új szeptember 11-éről ír, utalva a 2001-ben az Egyesült Államok ellen elkövetett merényletekre, és arra int: a terroristák újra le fognak csapni. Hiba volna, ha egy maroknyi, semmit sem tisztelő szélsőséges tettei alapján általánosítanánk minden muszlimmal kapcsolatban. "A gyilkosokat fel kell kutatni, le kell tartóztatni és el kell ítélni. Szigorúan. Ha nem cselekszünk, sosem lesz fegyvernyugvás" - hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha "háborúba megyünk", azzal a támadás kitervelői győznek, a gyűlölet pedig sosem lehet válasz a gyűlöletre, de a naivitás sem. A szerző szerint különleges jelentősége van annak, hogy a támadás célpontjai újságírók voltak, a sajtó és a humoristák elleni támadás a demokrácia egyik alappillérre elleni merénylet. A lap nagy terjedelemben mutatja be az "elszántan független" Charlie Hebdo tevékenységét, amelyet a szélsőségesek esküdt ellenségének nevez, és amely 2001 óta a politikusok és a szélsőjobboldal után a vallási fanatikusokat, a muszlim radikálisokat is maró humorának céltáblájává tette. Az újság a belga terrorfenyegetettséget értékelő és elemző testület, az OCAM vezetőjét, André Vandorent is megszólaltatta, aki szerint Párizsban "pontosan ugyanaz" történt, mint tavaly a brüsszeli zsidó múzeumnál, szerinte ezzel a szélsőségesek semmilyen új határt nem léptek át. Vandoren tudatta, hogy egyes helyeken Belgiumban is a harmadik szintre emelték a terrorkészültséget, de nem mondta meg, hogy pontosan hol. Az OCAM vezetője szerint a kanadai parlament elleni támadás és a sidney-i kávézó elleni merénylet is illeszkedik ebbe a sorba. A Charlie Hebdo szatirikus lap

oldalán

sem a tartalom jelenik meg, hanem egy pdf, melyben több nyelven szerepel a Je suis Charlie felirat.

A Lendvay utcában is gyertyákat gyújtottak az áldozatokért

A párizsi Charlie Hebdo című szatirikus hetilap ellen elkövetett mai merényletben elhunytak emlékére gyújtott mécsesek a francia nagykövetség épülete előtt Budapesten, a Lendvay utcában 2015. január 7-én. A papírlapon a szöveg magyarul: Nem felejtünk el titeket! (MTI Fotó: Lakatos Péter)

Felajánlotta segítségét Obama

Még

Hamyd Mourad

jelentkezése előtt felajánlotta

Barack Obama

amerikai elnök az illetékes amerikai hatóságok segítségét is

Francois Hollande

francia államfőnek az elkövetők azonosításában szerda éjjeli telefonbeszélgetésük során. A Fehér Ház közlése szerint Obama szolidaritását fejezte ki, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok a francia nép oldalán áll. Az amerikai elnök már korábban nyilatkozott a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében elkövetett akcióról, hitványnak és gonosznak minősítve azt. Hozzátette, hogy a merénylők a sajtószabadság ellen is támadást intéztek.

John Kerry

külügyminiszter szintén szolidaritásáról biztosította a francia embereket, és hangoztatta: az Egyesült Államok eltökélten együttműködik Párizzsal a szélsőséges irányzatok elleni fellépésben. Hollande a telefonbeszélgetésben megköszönte Obamának a támogatást, és tájékoztatta partnerét arról, hogyan áll a tettesek utáni hajtóvadászat, illetve milyen a sérültek állapota – közölte még az amerikai elnök hivatala.

Híradó: fokozott ellenőrzések a francia fővárosban

Fokozott ellenőrzéseket tapasztalt az M1 Híradó tudósítója szerdán este Párizsban, a napközben történt terrorcselekmény után. A Híradó munkatársa már a francia fővárosba bevezető utakon is komoly rendőri ellenőrzéseket tapasztalt. Beszámolója szerint a rendőrök fegyveres katonákkal együtt járőröznek, ellenőrzik a buszmegállókat, vasútállomásokat és repülőtereket is. Elmondta: még újságíróként sem jutott a merénylet helyszínének közvetlen közelébe, a szerkesztőség utcáját ugyanis továbbra is lezárva tartják. Közölte azt is: este tüntetés kezdődött, a résztvevők az áldozatok emléke előtt tisztelegnek. A Híradóban Párizsban tartózkodó magyarok is megszólaltak, akik szintén jelentős rendőri készültségről számoltak be, valamint arról, hogy hangosbemondókkal figyelmeztetik az embereket: figyeljenek az elhagyott csomagokra. Az utóbbi négy évtized legsúlyosabb franciaországi terrorcselekményét követték el szerdán Párizsban ismeretlen - vélhetően iszlamista - fegyveresek, akik tíz újságírót és két rendőrt agyonlőttek az egyebek mellett az iszlamista fundamentalistákon is gyakran élcelődő Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi székháza elleni támadásban.

Hollande nemzeti gyásznapot hirdetett csütörtökre

Nemzeti gyásznapot hirdetett csütörtökre és összefogásra kérte Franciaországot

Francois Hollande

francia államfő a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen Párizsban elkövetett, 12 áldozatot követelő terrortámadást követően. "Az egység a legjobb fegyverünk. Semmi nem oszthat meg minket, semmi nem választhat szét minket" - mondta szerda este a köztársasági elnök a francia közszolgálati televízióban élőben közvetített rövid beszédében. Azt is jelezte, hogy a közintézményeken a nemzeti lobogót három napra félárbocra eresztik. Az államfő csütörtökre összehívta a nemzetgyűlés és a szenátus elnökét, valamint valamennyi parlamenti párt vezetőjét, hogy "a közös eltökéltségünkről tegyünk tanúbizonyságot". "Szeretném itt az önök nevében részvétemet a családoknak, a sérülteknek, a hozzájuk közel állóknak és azoknak, akiket ma közvetlenül sújt ez a gyáva gyilkosság" - fogalmazott az elnök. Francois Hollande Franciaország "hőseinek" nevezte a terrortámadásban megölt embereket, akik a "szabadságért" haltak meg. "Ők ma a mi hőseink és ezért holnap nemzeti gyásznap lesz, ezt hirdettem ki" - mondta. "A közhivatalokban 12 órakor megemlékezünk róluk, és arra kérem a lakosságot, hogy vegyen részt benne" - tette hozzá. "Az egész köztársaságot érte ma támadás. A köztársaság a véleménynyilvánítás szabadsága, a kultúra, az alkotás, a pluralizmus, a demokrácia. Ezt vették célba" - fogalmazott az államfő. "A szabadság erősebb marad mint a barbarizmus" - tette hozzá, és "összefogásra kért mindenkit, mindenfajta formában". Hollande elmondta, hogy "a világ minden tájáról a szolidaritás és a testvériség üzeneteit kapta Franciaország", s jelezte, hogy a nyomozás megkezdődött az elkövetők megtalálására. A francia elnök annyit mondott, hogy a támadásban 11 férfi és egy nő vesztette életét. Francois Molins párizsi ügyész korábban azt jelezte, hogy a támadásnak 11 sérültje is van. A francia hírtelevíziók szerint közülük négy állapota életveszélyes.

Magyar Iszlám Közösség: Ez nem az Iszlám

"Szörnyű, és minden normális ember elborzad tőle. Szörnyű és borzasztó, mint ahogy minden terrorcselekmény az, bárkinek vagy bárminek a nevében követik is el" - áll a Magyar Iszlám Közösség által közzétett közleményben. "Nem győzzük elégszer, újra és újra elmondani, hogy attól még nem muszlim egy terrorista, hogy az Iszlámra hivatkozva követ el bűncselekményt. A terrorista az terrorista, a terroristának a terror a vallása" - hangsúlyozza a szervezet. "Nem győzzük elégszer, újra és újra elmondani, hogy az Iszlám alapjában véve és általánosságban is tiltja a terrorizmust, annak minden formáját, történjen az emberek vagy akár tárgyak, épületek ellen… a Korán szerint (5:32), aki megöl egy ártatlant, az olyan mintha az egész emberiséget ölte volna meg. Még háború idején is tilos a civileket megölni, vagy akár még egy fát is ok nélkül elpusztítani. Legalábbis az Iszlám szerint. De a terroristáknak a terror a vallása" - írja a közlemény. Az írás így zárul: "Vallásunkban büntetésük a tetteseknek halál lenne, ami véleményünk szerint kijár minden terroristának, aki ártatlan embereket öl meg! Közösségünk elítél, mint eddig is, minden terrorcselekményt, bárki is követi el! Együttérzésünket fejezzük ki a legyilkoltak családtagjainak és Franciaország népének."

Az Euronews élő adását itt követheti:

http://www.youtube.com/watch?v=JmZj9U84FKk

A francia szélsőjobb megpróbálhat politikai tőkét kovácsolni a támadásból

A francia szélsőjobb valószínűleg megpróbál politikai tőkét kovácsolni a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai terrortámadásból, bár az ilyen horderejű események általában inkább a hatalmon lévő politikusok támogatottságát erősítik - vélekedtek a terrorcselekmény várható politikai következményeit értékelve londoni stratégiai elemzők. Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a párizsi vérengzés is alátámasztja a cég azon véleményét, hogy Európában sokkal nagyobb a radikális iszlamista csoportok terrorcselekményeinek kockázata, mint - a Közel-Kelet kivételével - a világon bárhol. Az Irakban és Szíriában harcoló európaiak nagy száma, valamint a Belgiumban és Franciaországban eddig elkövetett terrortámadások arra vallanak, hogy e probléma egyre intenzívebbé válik. A szerdai párizsi vérengzés várható rövid távú következményei között lesz a franciaországi pártpolitikai csatározások háttérbe szorulása. A gyászidőszak elmúltával azonban a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője,

Marine Le Pen

bizonyosan előáll azzal az érvvel, hogy az ő pártja a legalkalmasabb a köztársasági értékek megvédésére - jósolták az Eurasia londoni elemzői. A ház szakértői szerint ez eredményezheti is Marine Le Pen népszerűségének "mérsékelt" növekedését, ám az ilyen mélyreható, országos jelentőségű események rendszerint a kormányzó erőknek kedveznek. Az Eurasia Group elemzői azt is valószínűsítik, hogy felhívások hangzanak majd el a francia határellenőrzés erősítésére és a francia állampolgársági politika felülvizsgálatára. A cég szerint azonban a szerdai párizsi vérengzés után sem várható, hogy Franciaország és Nagy-Britannia újragondolná részvételét az Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista terrorcsoport iraki és a szíriai állásai elleni légi hadműveletekben.

Fokozott ellenőrzésekre kell számítaniuk a Franciaországba utazóknak

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra hívja fel a Franciaországba utazók figyelmét, hogy a párizsi támadás után az ország a legmagasabb fokozatra emelte a terrorkészültséget a fővárosban és környékén, így fokozott ellenőrzésekre kell számítani az oda utazóknak. A tárca az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kifejtette: a középületek, különösen az oktatási és kulturális intézmények és sportlétesítmények, valamint a kiemelt turisztikai nevezetességek védelmét megerősítik, a belépőket fokozottan ellenőrzik, és fegyveres katonai járőrök teljesítenek őrszolgálatot ezeken a helyeken. A szokásosnál szigorúbb a reptéri ellenőrzés, a tömegközlekedési eszközök megállóiban és a város több pontján pedig fegyveres katonák járőröznek. A rendőrséget, a mentőket és a tűzoltókat teljes készültségbe helyezték. A KKM szerint mindazonáltal látványos változásra nem kell számítani: a biztonsági erők fokozott jelenléte az elmúlt években Franciaországban már megszokott volt. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy az elkövetőket megtalálják, és a lakosság biztonságban érezze magát. Franciaországban sem magyar képviseletet, sem magyar állampolgárt nem ért fenyegetés - zárta közleményét a tárca.

Művészek is tiltakoznak

A világ számos ismert karikaturistája és illusztrátora emlékezett a párizsi eseményekre. Ezekből a

444.hu

gyűjtött össze egy csokorra valót. A street art művész,

Banksy

is megemlékezett Instagram oldalán a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőségében történt szerdai vérengzésről.

Orbán Viktor elítélte a támadást és részvéttáviratot küldött a francia államfőnek

Orbán Viktor

, Magyarország miniszterelnöke részvéttáviratot küldött Francois Hollande köztársasági elnöknek - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A közlemény szerint a kormányfő a leghatározottabban elítéli a szerdai párizsi terrorista akciót. "A kegyetlen támadás, az embertelen erőszak semmivel sem igazolható. Orbán Viktor és a magyar kormány együtt érez a gyászoló családokkal és a francia néppel, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kíván" - tartalmazza a közlemény.

Rómában biztonsági készültséget rendeltek el az újságok szerkesztőségeinél

A legmagasabb fokú biztonsági intézkedések léptek életbe szerdán Olaszországban a Charlie Hebdo című francia magazin párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzést követően. Rómában biztonsági gyűrűvel vették körül a szerkesztőségeket. Elsőként az olasz fővárosban levő szerkesztőségeknél erősítették meg a védelmet. Hasonlóképpen a Vatikán környékén is tovább erősítették a biztonságot.

Angelino Alfano

belügyminiszter a legmagasabb fokú biztonsági készültséget rendelte el egész Olaszországban. A belügyminiszter ezt követően összehívta az olasz nemzetbiztonsági és terrorizmus ellenes bizottságot.

Matteo Renzi

olasz miniszterelnök elítélte a párizsi merényletet és szolidaritását fejezte ki Francois Hollande francia elnöknek. Franciaország római és milánói konzulátusa előtt szolidaritási megmozdulást tartottak.

A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap évek óta támadások kereszttüzében áll

Nem a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek. A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy

Stephan Charbonnier

avagy Charb, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak. A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét misem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett

Abu Bakr al-Baghdadit

, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg. http://www.youtube.com/watch?v=_iT6uSTq7lE A 45 ezer példányban megjelentetett magazin eheti borítóképén

Michel Houellebecq

, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót. 2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt,

Mohamed

prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtóbombát dobtak a magazin párizsi irodájára. 2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin "Charia Hebdo" néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám "társ-főszerkesztőjeként" jelölte meg. http://www.youtube.com/watch?v=zATVidAh81g 2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A karikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal korábban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az iszlám híveit. A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek déli muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia diplomáciai képviseletek és iskolák. "Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége" - nyilatkozott akkor a Charlie Hebdo igazgatója. https://www.youtube.com/watch?v=iYV0upoJbGw

Navracsics Tibor részvétét fejezte ki az áldozatok családjaival

Együttérzését fejezte ki a párizsi vérengzés áldozataival és családjaival Navracsics Tibor magyar EU-biztos szerdán Twitter-üzenetében. A politikus úgy fogalmazott: sokkolta a Charlie Hebdo hetilap párizsi székháza elleni támadás híre. "Gondolatban az áldozatokkal és családjaikkal vagyok. A francia nép mellett kell most állnunk" - írta Twitter-üzenetében az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja. Ismeretlen fegyveresek megtámadták szerdán a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban, a lövöldözésben tizenkét ember, köztük két rendőr életét vesztette. A támadás nyomán a francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében.

Merkel: támadás történt a sajtószabadság ellen

A sajtószabadság elleni támadásnak nevezte a német kancellár a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai terrorcselekményt. Angela Merkel a francia államfőnek, Francois Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az "iszonyatos" terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem "támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen", ami "nem igazolható semmivel". Ezekben a "nehéz órákban szorosan francia barátaink mellett állunk" - tette hozzá a német kancellár.

Európai vezetők megdöbbenésüket fejezték ki

Mély megdöbbenésüknek adtak hangot európai vezetők szerdán, a Charlie Hebdo francia szatírikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadást követően.

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket. "Ez tűrhetetlen, barbár cselekedet, amelyet sem emberként, sem európaiként nem hagyhat szó nélkül egyikünk sem" - idézte a brüsszeli testület rövid közleménye a luxemburgi politikust, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, Franciaországot pedig mind a maga, mind az általa vezetett testület nevében szolidaritásáról biztosította.

Martin Schulz

, az Európai Parlament elnöke tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket.

Donald Tusk

, az Európai Tanács elnöke felháborítónak és rémtettnek nevezte a támadást. "Ez brutális támadás alapértékeink és demokráciánk alappillére, a véleménynyilvánítás szabadsága ellen" - állapította meg közleményében a lengyel politikus.

Jens Stoltenberg

NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Franciaországot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője,

Federica Mogherini

szerda esti közleményében mélyen megrázónak minősítette a terrortámadást. "A sajtószabadság alapjog, és nem engedjük, hogy ezek a támadások meggyengítsék értékeinket" - jelentette ki az olasz politikus, szolidaritásáról biztosítva Franciaországot, az áldozatokat és családtagjaikat. Az uniós diplomácia vezetője azt is közölte, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a következő külügyminiszteri tanácskozás napirendjére fogja tűzni. "Az Európai Unió továbbra is egységesen küzd minden szélsőségesség ellen" - zárja közleményét az unió külügyi főképviselője. Az Európai Uniótól teljes mértékben független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai integrációs szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a luxemburgi

Anne Brasseur

szintén az interneten tudatta: együttérez az áldozatokkal. "Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen" - tudatta rövid üzenetében az ET parlamenti közgyűlésének vezetője. "Az Európai Baloldal mélyen elítéli a párizsi terrortámadás értelmi szerzőit, támogatóit és végrehajtóit, osztozunk az áldozatok gyászában, a francia társadalom felháborodásában" - írja a közleményében a szervezet. Az Európai Baloldal szerint a gyalázatos és aljas tett olyan időszakban dúlta fel Franciaország és egész Európa békéjét, amikor a gazdasági válság miatt amúgy is pattanásig feszültek az indulatok, és új, szociálisan érzékeny megoldásokat keresnek minden országban. A terrortámadás most eltereli a figyelmet a valódi, rendszerszintű problémákról, felkorbácsolja az idegengyűlöletet. A szolidaritás helyett a megtorlás, a bosszú és a gyűlölet kerül a felszínre. "Az Európai Baloldal minden politikai erőt higgadtságra, józanságra, a társadalmi feszültségeket kiváltó gazdasági és a szociális kérdések megoldására szólít fel. Akadályozzuk meg, hogy Európában az ordas eszmék uralják ismét társadalmunkat" - áll a közleményben. Oroszország elítéli a terrorizmus "minden formáját" - közölte

Dmitrij Peskov

, az orosz elnök szóvivője szerdán Moszkvában a Charlie Hebdo című magazin szerkesztőségében elkövetett vérengzésre reagálva. A szóvivő

Vlagyimir Putyin

államfő szavait tolmácsolva kifejezte "mély együttérzését" az áldozatok családjának, a párizsiaknak és minden franciának.

Klaus Iohannis

román államfő Je suis Charlie (Én is Charlie vagyok) feliratra cserélte szerdán profilképét Facebook-oldalán, csatalakozva ezáltal ahhoz az interneten terjedő szolidaritási hullámhoz, amely a párizsi Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségében történt mészárlás nyomán bontakozott ki világszerte. A román elnök bejegyzésében arra szólítja fel követőit, hogy maguk is fejezzék ki szolidaritásukat a franciaországi tragédia áldozatainak családtagjaival, és sorakozzanak fel azok mellett, akik hisznek a szólás szabadságában. "Kötelességünk szembeszállni a terrorizmussal, ennek a gyilkos járványnak nem lehet helye a világban" - fogalmazott a román államfő. A decemberben hivatalba lépett Klaus Iohannis számít a legnépszerűbb európai politikusnak a Facebookon: jelenleg csaknem 1,4 millió kedvelője van a közösségi portálon. A román vezetők részvéttáviratokban és hivatalos nyilatkozatokban is elítélték a párizsi vérengzést, az emberek pedig mécseseket gyújtottak Franciaország bukaresti nagykövetsége előtt.

Korábban írtuk:

A helyszíni beszámoló szerint két, fekete csuklyás férfi lépett be az épületbe Kalasnyikov gépkarabélyokkal, majd tüzet nyitottak. A szomszédos háztetőről az alábbi videót rögzítették a támadókról. A

Magyar Nemzet Online

emlékeztetett: a szerkesztőségre 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt le. Iszlamista honlapokon az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak. Az újság utolsó Twitter-üzenete egy az Iszlám Állam feltételezhetően halott vezetőjéről, Abu Bakr al-Bagdadiról szóló karikatúra volt. Szolidaritását fejezte ki a franciákkal

David Cameron

brit miniszterelnök, és

Martin Schulz

, az Európai Parlament első embere. Előbbi azt írta: „együtt harcolunk a franciákkal a terrorizmus ellen, és megvédjük a sajtó szabadságát”. Szolidaritását fejezte ki a Fehér Ház is,

Josh Earnest

szóvivő kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Franciaországnak az ügyben. A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében a fegyveres akció miatt. A francia elnök terrortámadásnak minősítette az esetet, a kormány 14 órakor rendkívüli ülést tart.