Évnyitó a kamaránál – Bemutatták a régió TOP 100 cégét + FOTÓK

A 2013. évi nettó árbevétel alapján összeállított, a dél-alföldi régióra vonatkozó TOP 100 listát is bemutatták a CSMKIK gazdasági évnyitóján. A második és harmadik helyen szegedi székhelyű vállalatokat találunk, míg az első a Mercedes.

A Dél-alföldi régió gazdaságát gyakorlatilag az export határozta meg. Jelentős a feldolgozóipar szerepe, amit jól mutat, hogy ebben az ágazatban képződött a nettó árbevétel több mint 40%-a, és az exportárbevétel mintegy 85%-a – ez is szerepel a TOP 100 kiadványban, amelyet a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Dél-alföldi Enterprise Europe Network iroda gazdasági évnyitóján mutattak be. Érdekes adat, hogy a TOP 100 vállalkozás nettó árbevétele adja a régiós összeg mintegy felét, illetve régiónk exportjának kétharmadát is ezek a cégek produkálják. A kis- és középvállalkozások szerepét is érdemes kiemelni, ők foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát. A 2013. évi nettó árbevétel alapján összeállított TOP 100 lista élén a kecskeméti székhelyű Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. áll, a második és harmadik helyet a szegedi székhelyű GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. és az EDF-DÉMÁSZ Zrt. foglalja el, vagyis gáz- illetve villamosenergia kereskedelemmel foglalkozó cégek. A lista negyedik helyén a kiskunfélegyházi Hungary-Meat Kft. van, míg az ötödik a Pick Szeged Zrt. A listát tovább böngésszük, több szegedi illetőségű céget találunk, a nyolcadik a Hansa-Kontakt Kft., a kilencedik az EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft., tizenkettedik a SOLE-Mizo Zrt., tizenötödik a Contitech Rubber Industrial Kft., míg a tizennyolcadik helyen a KÉSZ Építő Zrt.-t találjuk.

Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke portálunknak elmondta, 2014-ben megyénk megőrizte helyét a megyék rangsorában, vagyis bár nem szakadtunk le, nem is kerültünk bele az élbolyba. „Egy kis pozitívum van ebben az eredményben, mert a közepes fejlettségű régiók között Csongrád valamivel jobb helyzetben van, mint a szomszédos megyék. A jól teljesítő ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, de az ipari teljesítmény is javult. A foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig elmondható, hogy az országos átlagnál jobb helyzetben van megyénk” – sorolta a jellemzőket. Kitért arra is, hogy megkezdődött az ELI építése, ám ehhez kapcsolódóan a megye vállalkozói nem érzékeltek pozitív változásokat, hiszen ebben a kiemelt projektben csak nagyon kevesen tudnak részt venni. „Önmagától a lézeres kutatóközponttól nem várhatjuk sem Szegednek, sem pedig a megyének a gazdasági fellendülését. Úgy gondolom, nagyon komoly szemléletváltásra van szükség, és ebben komoly szerepe lehet a kamaránknak, hiszen abban tudjuk segíteni a különböző szereplőket, így például önkormányzatokat, intézményeket és vállalkozásokat, hogy összehangoljuk véleményeiket a jövőbeni közös munkájukhoz” – fogalmazott Nemesi Pál. A gazdasági évnyitón köszöntőjében a CSMKIK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag lezárult a 207-2013 közötti európai uniós fejlesztési időszak, és a most kezdődött ciklus tervezési feladatai kerülnek előtérbe. Kijelentette, a következő néhány évben eldől a megye és az itteni vállalkozások sorsa, azzal, hogy milyen fejlődési pályát választanak, ezért is kulcsfontosságú, miként tervezik a jövőt. A Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, Kovács Beáta köszöntőjében kitért arra, hogy újszerű gondolkodásmódra, menedzserszemléletre van szükség a megyei közgyűlési munkában, ez már az új vezetői struktúrában is megmutatkozik. Elmondta, ennek egyik eleme, hogy Kakas Béla (Fidesz) közgyűlési elnök személyesen keresi fel a járási székhelyeket, a települések fejlesztési elképzeléseiről, koncepcióiról tájékozódva. Szeged gazdasági alpolgármestere, Szentgyörgyi Pál (MSZP) arról beszélt, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban újdonság, hogy a megyei jogú városok pántlikázott pénzeket is kapnak.

A Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor kiemelte, szeretnék a megye gazdasági szereplőivel való kapcsolatukon tovább javítani. „Fontos, hogy a vállalkozások megértsék azt, hogy érdemes együttműködni az egyetemmel, nekünk pedig a kollégáinkkal azt a feladatot kell megértetnünk, amit valaki itt helyben kitűz. Arra van fizetőképes kereslet” – közölte a rektor, aki szerint az együttműködés akkor lesz hatékony, ha a kommunikáció javul a felek között. A dél-alföldi régió gazdaságát Papp István, a NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának vezetője elemezte a jelenlévőknek, majd Kocsis-Nagy Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Szegedi főosztályának vezetője tartott előadást. A KSH elemzéséből kiderül, hogy a Dél-Alföldön a gazdasági szervezetek által 2012-ben előállított GDP mintegy 2500 milliárd forintot tett ki, ez az országos értéke csaknem 9%-a, s ezzel a hét régió közül az ötödik helyen állt a Dél-Alföld. 2012-ben qaz egy főre jutó GDP alapján Csongrád 101%-kal meghaladta a megyék átlagát, akkor Bács-Kiskun 94%-ot, míg Békés megye 75%-ot ért el. A 2013-as adatok alapján a régión belül Csongrád megyében voltak a legmagasabbak az átlagkeresetek, a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete bruttó 198 ezer forint volt, a családi kedvezmény nélküli nettó kereset 130 ezer forint volt, ami az országos átlagnál 14%-kal alacsonyabb. Ugyanebben az évben Bács-Kiskunban a havi bruttó átlagbér 189 ezer volt, míg Békés megyében 174 ezer forint. Régiónkban a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt nőtt 2008-hoz képest. Árnyalja a képet azonban, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség, vagyis az inaktívak és eltartottak aránya csökkent.

BejegyzésSzegedma Hírportál által