Cameron nem akar kilépni az EU-ból, Merkel az euróövezetben tartaná Görögországot

A brit kormány támogatja az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást, csak azt nem, ha ezzel a lehetőséggel visszaélnek - mondta szerdán David Cameron. Hozzátette: nem úgy akarja megoldani Brüsszel és London vitáit, hogy Nagy-Britannia kilép az unióból.

A brit kormányfő

Angela Merkel

német kancellárral tárgyalt a Downing Streeten. A megbeszélések után, szerda este tartott közös sajtóértekezletükön Merkel kijelentette: Németország "nagyon szeretné" Nagy-Britanniát a jövőben is EU-tagállamok között látni. Hozzátette: a német kormány arra is törekszik, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon. Angela Merkel a hét vezető ipari hatalom (G7) júniusban esedékes bajorországi csúcstalálkozójának előkészítése miatt tesz látogatássorozatot a csoport tagországaiban, és ennek első állomása volt szerdai londoni útja. A brit kormányfővel tartott megbeszéléseinek középpontjában azonban elsősorban a brit-EU viszonyrendszer problémái álltak.

Cameron

a sajtóértekezleten kijelentette: nem hiszi, hogy az EU-brit viszonyrendszer problémáira az lenne a megfelelő válasz, ha Nagy-Britannia kilépne az unióból. A megfelelő válasz az EU reformja, majd a brit EU-tagság jövőjéről e reformok eredményeinek ismeretében rendezendő népszavazás - mondta. Cameron szerint a London által igényelt uniós reformok nem jelentik a szabad mozgás elvének megsértését. Ez nem is cél, hiszen sok brit állampolgár is más EU-tagországokban él és dolgozik - tette hozzá. Megerősítette ugyanakkor, hogy a brit kormány jelentősen szigorítja a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályozását. E szigorítási tervek fő pontjai közül kiemelte, hogy nem kaphatnak munkanélküli segélyt azok a külföldi EU-állampolgárok, akik állásajánlat nélkül érkeznek Nagy-Britanniába, és ha hat hónapon belül nem találnak munkát, haza kell térniük. Akik találnak munkát, azoknak is négy évig kell folyamatosan dolgozniuk és társadalombiztosítási járulékot fizetniük, mielőtt jogosulttá válnának a brit szociális ellátórendszer teljes körű szolgáltatásaira, és a jelenlegi gyakorlattól eltérően nem vehetnek fel családi pótlékot olyan gyermekeik után, akik nem élnek velük folyamatosan Nagy-Britanniában - sorolta a konzervatív párti brit kormányfő. Cameron megismételte azt a komoly feltűnést keltő hétvégi kijelentését, hogy ha az e szigorításokhoz szükséges uniós jogszabályi reformokat nem sikerül elérnie, akkor Nagy-Britannia további EU-tagságával kapcsolatban "semmit nem lehet kizárni". Hangsúlyozta azonban: álláspontja az, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia, újra kell tárgyalnia az unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és ezután a brit választóknak népszavazáson kell eldönteniük, hogy az elért eredmények ismeretében is az EU-ban szeretnék-e látni hazájukat. Angela Merkel erről a kérdésről a szerdai sajtótájékoztatón szintén azt mondta, hogy a brit nép joga a döntés, de ő személy szerint "nagyon szívesen venné", ha Nagy-Britannia "az erős, sikeres Európai Unió" tagja maradna. Merkel szerint Németország abban egyetért Nagy-Britanniával, hogy elejét kell venni a visszaéléseknek a fogadó országok szociális ellátórendszerével. Hozzátette: közös London és Berlin álláspontja abban is, hogy e visszaélések felszámolása szempontjából "nagyon hasznos" volt az Európai Unió Bíróságának néhány hete hozott végzése, amely egy konkrét németországi jogvita kapcsán kimondta, hogy a fogadó állam megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból a jóléti ellátórendszer igénybevételének szándékával érkező munkanélküliektől. Merkel ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó lenne-e akár az EU-szerződések módosítására is a bevándorlási problémák rendezése végett. Cameron a hétvégén, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy az Európai Unió szerződéseit is módosítani kell az EU-társállamokból érkezők bevándorlásának megfékezésére. Angela Merkel a szerda esti Downing Street-i sajtóértekezleten azt mondta, hogy a német kormány szeretné - és mindig erre is törekedett -, ha Görögország az euróövezet tagja maradna. A kancellárt a Der Spiegel című német hetilap minapi cikkéről kérdezték. A folyóirat értesülése szerint Berlin úgy tartja, hogy elkerülhetetlenné válhat Görögország távozása az euróövezetből, ha a radikális baloldali Sziriza párt alakít kormányt a január 25-ére kitűzött görög parlamenti választások után. Merkel azonban szerdán kijelentette, hogy Görögország jelentős áldozatot vállalt az euróövezeti tagságért, nagyon nehéz éveken van túl és hosszú utat tett meg. "Semmiféle kétségem nincs afelől, hogy (ezek az erőfeszítések) sikerrel járnak" - tette hozzá, a Sziriza nevének megemlítése nélkül.