Változatlan helyen Magyarország a Transparency International korrupciós rangsorában

Nem változott tavalyhoz képest világszinten a magyarországi korrupció mértéke a Transparency International (TI) felmérése szerint - a vizsgált 175 országból Magyarország a 47. helyen áll -, a kelet-európai régión belül eggyel hátrébb csúszott a rangsorban - hangzott el a civil szervezet huszadik alkalommal elkészített korrupciós érzékelési indexe (CPI) eredményét ismertető budapesti sajtótájékoztatón szerdán.

Martin József Péter

, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: a nyáron zárult felmérésben Magyarország idén - a tavalyi eredményt megismételve - 54 pontot ért el azon a skálán, amelyen a 100 pont jelentené a korrupciómentességet. Az Európai Unión belül a 2013-as eredményhez képest eggyel rosszabb 21. helyen áll az ország, az Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária alkotta régióban pedig a hatodik helyen, miután tavalyhoz képest Lettország eggyel előrébb került a rangsorban. Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel, és a régióban is folyamatosan csúszunk lefelé - értékelte Martin József Péter. Elmondása szerint a magyarországi helyzetet az elmúlt évek minden olyan kormányzati intézkedése súlyosbította, amelynek következtében csökkent az átláthatóság, gyengült a demokratikus intézményrendszer és a versenyképesség. Ezek közé sorolta az idei "szabad, de nem tisztességes, kampánykorrupció uralta" választásokat, a trafikokkal és takarékszövetkezetekkel kapcsolatos "legalizált tulajdonátcsoportosításokat" és a kiszámíthatatlan jogalkotást, amely, mint mondta, alacsony beruházási rátát eredményez. Szerinte a Világgazdasági Fórum mutatóiból világosan kiderül, hogy a korrupció mértéke mindenhol összefügg a versenyképességgel és az átláthatósággal: a két szervezet felméréseiből rendre ugyanazok a rangsorok alakulnak ki. Példaként említette, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességet bemutató vizsgálatában Magyarország minden intézményi mutatója (például állami szerződések tisztasága, közpénzek illetéktelen felhasználása) rosszabb, mint a régiós átlag, egyedül az igazságszolgáltatás befolyásolását illetően jobb az ország teljesítménye. Ennek megfelelően a fórum versenyképességi rangsorában Magyarország idén a 60. helyen áll 144 országból, míg 2000-ben még a 29. volt - tette hozzá. A korrupció társadalmi jelentőségéről Martin József Péter azt mondta: ördögi kört hoz létre, ugyanis a már hosszú ideje bizalmatlan, zárt magyar társadalomban, amelyben "erősek a közöny jelei", a bizalmatlanság szabályszegéshez és korrupcióhoz vezet, ami viszont tovább növeli a bizalmatlanságot.

Ligeti Miklós

jogi igazgató a hivatalos bűnügyi statisztikák alapján a büntetőeljárások eredményességéről beszélt a korrupciós bűncselekményeket illetően. Tájékoztatása szerint míg a lopások több mint 80, a gyilkosságoknak pedig több mint 90 százalékában eredményes a büntetőeljárás - vagyis a feljelentésből vádemelés lesz és az eljárás nem szűnik meg bizonyítottság hiányában -, addig a korrupciós bűncselekmények esetében közel sem ilyen sikeres a rendőrség. Tavaly a vesztegetéssel kapcsolatos büntetőeljárások 48 százaléka, a befolyással üzérkedéssel kapcsolatos büntetőeljárások 62 százaléka, a hivatali visszaéléssel kapcsolatos büntetőeljárásoknak pedig "egészen kiábrándító", mindössze 0,6 százaléka volt eredményes - számolt be a jogi igazgató. Ligeti Miklós megjegyezte: mivel még nem zárult le az év, vizsgálatában 2014-et nem vette figyelembe, az azonban érdekes, hogy idén az év első tíz hónapjában több feljelentés történt hivatali visszaélést illetően, mint tavaly egész évben. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az elmúlt 15 év statisztikáit tekintette át, és ez idő alatt nagyon sokat változott egyebek mellett a jogi környezet, a változások "egyáltalán nem befolyásolták, hogy a hatóságok mennyire képesek sikeresen üldözni a korrupciót", az eredmények 15 éve hasonlóak. A szervezet tájékoztatása szerint a CPI-t 13 nemzetközi intézmény értékeléseire, szakértők és üzletemberek megkérdezésére támaszkodva készíti a TI berlini titkársága. A CPI a gazdaság, a társadalom és az állami intézményrendszer korrupciós fertőzöttsége alapján méri a közszektor korrupcióját.