Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Árpád-kori darabot is tartalmaz a szegedi építész téglagyűjteménye + FOTÓK

Árpád-kori darabot is tartalmaz a szegedi építész téglagyűjteménye + FOTÓK

2014. december 8., hétfő
Árpád-kori darabot is tartalmaz a szegedi építész téglagyűjteménye + FOTÓK
teglak01_gs

Közel háromezer téglából álló gyűjteményt halmozott fel két évtized alatt Kakuszi Norbert. A szegedi építész számos komoly történelmi értékkel bíró darabot tudhat magáénak, római és Árpád-korit egyaránt. Egy kiállítást is berendezne a legérdekesebb darabokból, melyhez támogatókat keres.

Lakásában egy egész falat húzott fel az utóbbi években beszerzett, különleges téglákból

Kakuszi Norbert

. Építészként egészen másképpen tekint egy-egy műemlék bontásakor visszamaradt téglarakásra, amelyek az avatatlan szemek által rejtett értéket képvisel. Gyűjteménye jelenleg 2500-2700 darabot számlál, melyet lakása alsó szintjén tárol. Több 17. századi, építészettörténeti jelentőséggel bíró darabot is őriz, melyek az ország minden pontját képviselik. "Az első bélyeges téglámat még 1992-ben szereztem be. Akkor az Alföldi Műemlékhelyreállító kft. végezte a régió műemlékeinek rekonstrukcióját, többek között a hódmezővásárhelyi Református Ótemplomét is. Az épület tornya az 1730-as években készült, és bár nem túl sok ilyen jellegű épület van az Alföldön, a kibontott tégláinak nagy részét mégis leselejtezték volna" - mondta el Kakuszi Norbert. Munkája során sok épület bontásán részt vesz, ahol kiemelt figyelemmel kutatja az épen maradt pecsétes téglákat. A téglán lévő motívumok, jelek vagy betűk árulkodnak csupán koráról, így komoly háttérismeretek szükségesek egy-egy darab beazonosításához. Van olyan, amely monogramot vagy teljes nevet tartalmaz, míg más egy településre, uradalomra utal (Lepence, Mázaszászvár, Újlak, Üröm), vagy éppen a vetés évét jelöli.

A különleges darabok között feltűnik például annak a Siegbert Heister nevű osztrák grófnak a monogramja is, aki 1708. augusztus 3-án Trencsén mellett legyőzte II. Rákóczi Ferenc seregét. Erre egy győri bontás során akadt rá az építész, a város és környéke egyébként is aranybánya az építészettörténeti jelentőséggel bíró téglák tekintetében. A 17. századi Raimondo Montecuccoli gróf nevét egy egész sorozat viseli az építész gyűjteményében, ez szintén Győrből került elő. Római kori féltéglát is sikerült megmentenie, amely még a 4. században készülhetett, ez a legrégebbi darabja jelenleg, de a székesfehérvári Szent István-székesegyház felújításakor is a birtokába került egy sok évszázados darab. Ha nem is pontosan egy idős a székesegyházzal, de mindenképpen Árpád-kori darabról van szó. Szegedről egy alsóvárosi építkezés során került elő az a nehezen azonosítható tégla, amelynek korát a 17. század végére saccolhatjuk - rajta elmosódottan vehető ki az 1696-os évszám, teljes bizonyossággal azonban szakemberek sem tudták megítélni a korát. A szegedi vár Mária Terézia kapujának helyreállítása során egy kereszttel is megjelölt tégla került elő, melyen szintén egy elmosódott jel, talán az 1614-es dátum is kiolvasható. Az Oszmán Birodalom uralma alatt lévő területen kicsit furcsának tűnik a kereszt jelölése, egy szakember szerint azonban korántsem elképzelhetetlen, Szegeden ugyanis ez időtájt nem török, hanem szerb katonák állomásoztak elsősorban. Amennyiben helytálló az azonosítás, úgy mindkét tégla rendkívül különleges, a környékről talált legrégebbi egyértelműen értelmezhető darab ugyanis 1799-re datálható (MPF 1799-es jelöléssel). Szintén érdekes a városunkban található, CS746-es feliratú is, melyről elképzelhető, hogy - más dunántúli hasonlóak alapján - a Civitas Segedin 1746 (Szeged városi téglavető) lenne a jelentése. Elsősorban a magyar kötődésű téglák érdeklik, a határon túl is a magyarlakta település építészeti értékeire fordít figyelmet (például egy 1690-es, felvidékről származó darabja is van). "Ezen téglák legnagyobb értékét az adja, hogy egyedileg, kézzel készültek, sablonokat előre kivéste a vető, többféle jelet is készítettek hozzá. Ma már nem sokan vannak tisztába vele, hogyan is kell egy nagy méretű, strapabíró téglát elkészíteni" - magyarázta. Egy helyiséget megvásárolt már az építész, amelyben szívesen kialakítana egy tárlatot a 3-400 legérdekesebb darabból, komolyabb anyagi segítséget azonban ezidáig nem kapott erre. "Szeged városától tavaly kaptam 100 ezer forintot, amely a leadóztatás után arra volt csak elegendő, hogy egy számítógépes katalógust alakíthassunk ki. Ebben vannak kategorizálva a téglák koruk és a rajta található jelek alapján" - mondta el Kakuszi Norbert, kiemelve: ezen téma sajnos egyáltalán nem népszerű a történészek körében, a nagy múltú, patinás épületek építészetével alig foglalkoznak. A kevés gyűjtő interneten, a "Pecsétes tégla mániások fórumán" osztja meg tapasztalatait, egyes ritkább téglák tényleges anyagi értékkel is bírnak: a gyűjtők némelyike 10-15 ezer forintot is fizet egy ritkább darabért. A téglák mellett régi szerszámokból is van egy kisebb gyűjteménye, de különleges szódásszifonok felújításával is foglalatoskodik, kedveli a szépen formázott a ruszlis és sörösüvegeket.
BejegyzésSzegedma Hírportál által
Kakuszi Norbert tégla történelem bélyeges tégla építészettörténet Szeged

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo