Közélet

Árpád-kori darabot is tartalmaz a szegedi építész téglagyűjteménye + FOTÓK

Árpád-kori darabot is tartalmaz a szegedi építész téglagyűjteménye + FOTÓK

2014. december 8., hétfő
Árpád-kori darabot is tartalmaz a szegedi építész téglagyűjteménye + FOTÓK
teglak01_gs

Közel háromezer téglából álló gyűjteményt halmozott fel két évtized alatt Kakuszi Norbert. A szegedi építész számos komoly történelmi értékkel bíró darabot tudhat magáénak, római és Árpád-korit egyaránt. Egy kiállítást is berendezne a legérdekesebb darabokból, melyhez támogatókat keres.

Lakásában egy egész falat húzott fel az utóbbi években beszerzett, különleges téglákból

Kakuszi Norbert

. Építészként egészen másképpen tekint egy-egy műemlék bontásakor visszamaradt téglarakásra, amelyek az avatatlan szemek által rejtett értéket képvisel. Gyűjteménye jelenleg 2500-2700 darabot számlál, melyet lakása alsó szintjén tárol. Több 17. századi, építészettörténeti jelentőséggel bíró darabot is őriz, melyek az ország minden pontját képviselik. "Az első bélyeges téglámat még 1992-ben szereztem be. Akkor az Alföldi Műemlékhelyreállító kft. végezte a régió műemlékeinek rekonstrukcióját, többek között a hódmezővásárhelyi Református Ótemplomét is. Az épület tornya az 1730-as években készült, és bár nem túl sok ilyen jellegű épület van az Alföldön, a kibontott tégláinak nagy részét mégis leselejtezték volna" - mondta el Kakuszi Norbert. Munkája során sok épület bontásán részt vesz, ahol kiemelt figyelemmel kutatja az épen maradt pecsétes téglákat. A téglán lévő motívumok, jelek vagy betűk árulkodnak csupán koráról, így komoly háttérismeretek szükségesek egy-egy darab beazonosításához. Van olyan, amely monogramot vagy teljes nevet tartalmaz, míg más egy településre, uradalomra utal (Lepence, Mázaszászvár, Újlak, Üröm), vagy éppen a vetés évét jelöli.

A különleges darabok között feltűnik például annak a Siegbert Heister nevű osztrák grófnak a monogramja is, aki 1708. augusztus 3-án Trencsén mellett legyőzte II. Rákóczi Ferenc seregét. Erre egy győri bontás során akadt rá az építész, a város és környéke egyébként is aranybánya az építészettörténeti jelentőséggel bíró téglák tekintetében. A 17. századi Raimondo Montecuccoli gróf nevét egy egész sorozat viseli az építész gyűjteményében, ez szintén Győrből került elő. Római kori féltéglát is sikerült megmentenie, amely még a 4. században készülhetett, ez a legrégebbi darabja jelenleg, de a székesfehérvári Szent István-székesegyház felújításakor is a birtokába került egy sok évszázados darab. Ha nem is pontosan egy idős a székesegyházzal, de mindenképpen Árpád-kori darabról van szó. Szegedről egy alsóvárosi építkezés során került elő az a nehezen azonosítható tégla, amelynek korát a 17. század végére saccolhatjuk - rajta elmosódottan vehető ki az 1696-os évszám, teljes bizonyossággal azonban szakemberek sem tudták megítélni a korát. A szegedi vár Mária Terézia kapujának helyreállítása során egy kereszttel is megjelölt tégla került elő, melyen szintén egy elmosódott jel, talán az 1614-es dátum is kiolvasható. Az Oszmán Birodalom uralma alatt lévő területen kicsit furcsának tűnik a kereszt jelölése, egy szakember szerint azonban korántsem elképzelhetetlen, Szegeden ugyanis ez időtájt nem török, hanem szerb katonák állomásoztak elsősorban. Amennyiben helytálló az azonosítás, úgy mindkét tégla rendkívül különleges, a környékről talált legrégebbi egyértelműen értelmezhető darab ugyanis 1799-re datálható (MPF 1799-es jelöléssel). Szintén érdekes a városunkban található, CS746-es feliratú is, melyről elképzelhető, hogy - más dunántúli hasonlóak alapján - a Civitas Segedin 1746 (Szeged városi téglavető) lenne a jelentése. Elsősorban a magyar kötődésű téglák érdeklik, a határon túl is a magyarlakta település építészeti értékeire fordít figyelmet (például egy 1690-es, felvidékről származó darabja is van). "Ezen téglák legnagyobb értékét az adja, hogy egyedileg, kézzel készültek, sablonokat előre kivéste a vető, többféle jelet is készítettek hozzá. Ma már nem sokan vannak tisztába vele, hogyan is kell egy nagy méretű, strapabíró téglát elkészíteni" - magyarázta. Egy helyiséget megvásárolt már az építész, amelyben szívesen kialakítana egy tárlatot a 3-400 legérdekesebb darabból, komolyabb anyagi segítséget azonban ezidáig nem kapott erre. "Szeged városától tavaly kaptam 100 ezer forintot, amely a leadóztatás után arra volt csak elegendő, hogy egy számítógépes katalógust alakíthassunk ki. Ebben vannak kategorizálva a téglák koruk és a rajta található jelek alapján" - mondta el Kakuszi Norbert, kiemelve: ezen téma sajnos egyáltalán nem népszerű a történészek körében, a nagy múltú, patinás épületek építészetével alig foglalkoznak. A kevés gyűjtő interneten, a "Pecsétes tégla mániások fórumán" osztja meg tapasztalatait, egyes ritkább téglák tényleges anyagi értékkel is bírnak: a gyűjtők némelyike 10-15 ezer forintot is fizet egy ritkább darabért. A téglák mellett régi szerszámokból is van egy kisebb gyűjteménye, de különleges szódásszifonok felújításával is foglalatoskodik, kedveli a szépen formázott a ruszlis és sörösüvegeket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.