A székelyföldi Kovászna megye prefektusa ötezer lejes (350 ezer forint) bírságot rótt ki Kézdivásárhely polgármesteri hivatalára, mert úgy vélte, a város nem volt megfelelően fellobogózva a román zászlókkal december elsején, a román nemzeti ünnepen – közölte internetes oldalán a Székely Hírmondó napilap.
A kézdivásárhelyi eset amiatt került be a román televíziók híradójába, mert ismeretlenek fekete zászlókat tűztek ki az Erdély Romániához csatolását kimondó, 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat évfordulójához kötődő román nemzeti ünnepen a város főterén álló házak némelyikére. Az öt kitűzött gyászlobogóra piros-fehér-zöld szalagot kötöttek.
Bokor Tibor
polgármester a Székely Hírmondónak úgy vélekedett a büntetés minden bizonnyal a gyászlobogók kitűzésére adott válasz.
Ménessy Kinga
, a városháza szóvivője az MTI-nek elmondta, a polgármesteri hivatal bíróságon támadta meg a bírságolási jegyzőkönyvet, és csak akkor fizeti ki a bírságot, ha jogerős ítélet kötelezi erre. A szóvivő szerint a város valamennyi önkormányzati épületére ki volt tűzve a román zászló, és a villanyoszlopokra is román zászlókat tűztek azon a helyszínen, ahol a város román közössége ünnepelt december elsején. A polgármesteri hivatal ugyanakkor minden támogatást megadott a román közösségnek a saját ünnepe megszervezésére. Az elöljárók azonban nem vettek részt a kézdivásárhelyi románok ünneplésén.
Marius Popica
Kovászna megyei prefektus a múlt héten vizsgálatot rendelt el a gyászlobogók kézdivásárhelyi kitűzése ügyében. A gesztust a román állam elleni támadásnak minősítette, és megjegyezte, az a magyarokra sem vet jó fényt. „Sajnos a Polgári Törvénykönyvből törölték a román állam jelképeinek a meggyalázására vonatkozó cikkelyt. Márpedig a gyászlobogó kitűzése a román nemzeti ünnepen a román állam meggyalázásának számít” - jelentette ki a nemzeti ünnepet követően a prefektus. Hozzátette, az ilyen ügyek nem maradhatnak hatósági válasz nélkül. December elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe. 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi románok az e napon Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.