A 2020 végéig, vagyis a hat éven belül lejáró devizahitelek forintosítását tenné opcionálissá egy bizottsági módosító javaslat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége.
A lehetőséget a forintosítási törvényjavaslat eredetileg csak az egy éven belül lejáró hitelek esetében biztosította volna. A testület csütörtökön mind a fair bankokról, mind a forintosításról szóló előterjesztések részletes vitáját lefolytatta, megelőzve a javaslatok pénteki, általános vitáját a Ház plenáris ülésén. Egy másik elfogadott módosítás az eredeti javaslatnál kedvezőbb kamatokat biztosít az átváltás utáni hitelekre, a kamatfelár alsó határát 1 százalékban, míg felső határát a lakáscélú hiteleknél 4,5, a nem lakáscélúaknál 6,5 százalékban meghatározva. Az eredeti javaslatban az alsó határ egy, míg a felső határok fél százalékponttal voltak magasabbak. A fair bankokról szóló előterjesztést a bizottság úgy módosította, hogy a három éven túl folyósított hiteleknél is alkalmazható legyen a fix kamatozás. Az MSZP egy nem támogatott javaslatában azt kezdeményezte, hogy a hiteleket a 2010 áprilisi havi devizaárfolyamok átlagán váltsák át. Képviselőjük,
Tóth Bertalan
szerint a kormány és a bankok által kötött alku miatt forintosítják a mostani árfolyamon a kölcsönöket.
Gulyás Gergely
, a testület fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy mivel a forintosítást megelőzi az elszámolás, annak hatása olyan, mint ha 190 forintos árfolyamon váltanák a svájci frank alapú hiteleket.
Staudt Gábor
(Jobbik) szerint tisztázni kellene azt is: valóban devizahitelekről van-e szó. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank adatai szerint mindössze a devizahitel-állomány ötödének megfelelő összegű deviza érkezett az országba. Annak alkotmányellenességét is felvetette, hogy a hitelesek nem dönthetnek szabadon az átváltás időpontjáról.
Répássy Róbert
, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a testület előtt elmondta: az ellenzéki pártok által kezdeményezett, fiktív árfolyamon való forintosítás több okból sem lehetséges. Mivel a Kúria az árfolyamkockázatot nem sorolta a szerződések érvénytelenségi feltételei közé, ezért a hiteleseknek kedvező árfolyam százezrüket sodorná jogvitába, amelyben védtelenek lennének a bankokkal szemben.
Schiffer András
(LMP) javaslatára, miszerint a jegybank a beszerzési, kedvező árfolyamon adja tovább a bankoknak a devizát, könnyítve ezzel a hitelesek terheit, az államtitkár úgy felelt: az Európai Központi Bank tiltja a jegybankoknak a nem a hivatalos árfolyamon zajló devizaügyleteket, a javaslat emellett az unió tiltott állami támogatásra vonatkozó szabályát is sérti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.