Több mint kétezer tonna szén-dioxid-terheléstől szabadít meg az újszegedi termálkör + FOTÓK
2014. november 19., szerda
Egy hónapja fűtenek a geotermikus kaszkádrendszerrel Újszegeden is - az 1,2 milliárdos beruházás haszonélvezői évente 30 millió forintot spórolnak, a város levegőjét pedig 2343 tonna szén-dioxid-terheléstől szabadítják fel. Nagy Sándor alpolgármester szerint a város kiemelten kívánja kezelni a geotermiát a következő évtizedekben.
Tizenegy intézményt fűt részben vagy teljes egészében az Újszegeden is kialakított geotermikus kaszkádrendszer immáron egy hónapja. A közel kétmilliárd forintos belvárosi projekt mellett az újszegedi 1,2 milliárdos összegből, közel 600 millió forint uniós támogatásból valósult meg, az egyetemi épületek mellett hőenergiával látja el a Városi Sportcsarnok, a MÁV rendelőintézet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az ÁNTSZ épületét egyaránt. Három kútból áll az újszegedi termálkör, a 2000 méter mély termelő mellett kettő (1700 és 1250 méter mély) visszasajtoló termálkútból, illetve kiépült egy fogyasztói hőközpont, valamint az ezeket összekötő, mintegy 3100 méter hosszú, szigetelt távvezeték-hálózat. Két kilométer mélyről 92-93 fokos vízzel fűtik a rá kapcsolt fogyasztókat - mondta el a projekt zárórendezvényén
Lajkó Csaba
üzemeltetésvezető. A Geotermikus Szolgáltató Kft. számításai szerint 2343 tonna szén-dioxiddal csökken majd a város levegőjének terhelése évente, a tizenegy részt vevő újszegedi intézmény 30 millió forint megtakarítást hozhat a termálfűtés. Nem utolsósorban öt új munkahelyet is jelent ez a beruházás - emelte ki Lajkó Csaba.
"Az SZTE történetében nem újdonság a geotermikus energia, a klinikakertben is működött korábban egy kút, ez azonban használaton kívül került. Négy éve az egyetem új vezetésével összeülve egy zöld egyetem koncepcióját vázoltuk fel, technológiavezérelt beruházások is körvonalazódtak" - emelte ki Majó Zoltán gazdasági és műszaki főigazgató. Hozzátette: a hazai felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem rendelkezik a legnagyobb napenergiára épülő zöldenergia-programmal, mintegy 600 millió forintot költött fotovoltaikus (napelemes) rendszerek kiépítésére. "Ennek köszönhetően az SZTE néhány épülete már olyannyira önfenntartóvá vált, hogy gyakorlatilag villanyszámlája sincsen" - mondta Majó Zoltán. Az egyetem éves energiaköltsége egyébként 2 milliárd forint, így néhány százalékos spórolás is tízmilliós megtakarításokat jelenthet. A zöldb eruházásoknak köszönhetően már évek óta egyre előkelőbb helyet foglal el az SZTE a Green University Ranking listáján, Közép-Európa legzöldebb egyetemeként tartják számon. Majó Zoltán szerint a program továbbra sem áll meg, ősszel újabb pályázatokat adtak be a napelempark kibővítésére. "Egy bizonyító erejű pilot projektként tekinthetünk erre a beruházásra, ami megmutatta, hogy ez az energiaforrás Szegeden is biztonsággal alkalmazható az intézmények és a lakosság energiaellátására" - hangsúlyozta Nagy Sándor. A városfejlesztési alpolgármester hangsúlyozta: az elmúlt években komoly viták alakultak ki a város energiapolitikai irányvonalát illetően, Szeged azonban bizonyságát adta, hogy a geotermiát kiemelten fontos energiaforrásnak gondolja a következő évtizedekben. Ennek is tudható be, hogy az önkormányzat többségi tulajdonában álló hőszolgáltató élére a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnökét, Kóbor Balázstneveznék ki. A beruházás megvalósulását egy sikeres együttműködésnek is tulajdonítja, amelyből a kormányhivatal, az egyetem és az önkormányzat intézményei, egységei is kivették a részüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.