Könyvkiadással emlékeztek meg a szegedi forradalmárokról + FOTÓK

Perbíró József, az 1956-os forradalom szegedi emblematikus alakjának teljes peranyagát adta ki a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) Csongrád megyei szervezete november 4-én, a forradalom leverésének 58. évfordulóján.

"Méltó emléket kell állítanunk azoknak, akik a részesei voltak a történteknek, akik életüket, személyes sorsukat áldozták a szabadságért, és azoknak, akik elszenvedték a megtorlást, hiszen Szeged büszke lehet, mivel a forradalom lángja az egyetemről indultak ki" - mondta el nyitóbeszédében

Juhász Tünde

, Csongrád megyei kormánymegbízott. "A most megjelenő kiadvány egy értékes kordokumentum, még élnek, akik megélték a megtorlást, és mivel az Alaptörvény szerint az emberiség-ellenes bűncselekmények nem évülnek el, ezért kötelességünk emlékezni a történtekre és átadni a következő generációknak az igazságot" - fűzte hozzá. "November negyedike egy gyásznap, ezt tükrözi a könyv formai szerkesztése: fekete szín a gyászt, a vörös a gyász hátterét, a fehér pedig a forradalom gondolatát fenntartó reményt jelképezi" - fejtette ki

Fejér Dénes

, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének Csongrád megyei szervezetének elnöke. "November negyedikén indult a megtorlás, a szenvedés, a kín és a halál napja ez a nap, amikor a forradalom lángját beárnyékolta a bukás gyásza - mindenezek ellenére a forradalom emléke ma is él" - emelte ki Fejér Dénes.

Az egykori résztvevő példamutatónak nevezte Perbíró József viselkedését a szegedi Városi Munkástanács, Néptanács, majd Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökeként, mivel visszafogta az értelmetlen ellenállást. A továbbiakban Fejér méltatta a könyv szerkesztőjének,

Bálint Lászlónak

munkásságát, akiről elárulta, hogy 1956-ban középiskolásként tagja volt annak a csoportnak, amely a Tiszába dobott egy hatalmas vörös csillagot. A könyv megjelenéséhez kapcsolódóan Fejér Dénes kritikát fogalmazott meg a városvezetés és a legnagyobb ellenzéki párt felé, mivel sem a pártok, sem a politikusok nem segítettek a kiadásban, ezzel Fejér szerint azt jelezték, nem fontos számukra ez az ügy.

Péter László

, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa egyperces néma felállásra kérte a könyvbemutató résztvevőit beszéde nyitásaként a forradalom leverésének és a megtorlás áldozatainak emlékére. Péter László a forradalom alapművének nevezte a több, mint ötszáz oldalas, névjegyzékében több, mint négyszáz nevet tartalmazó könyvet. "A jelen alig ismeri a közelmúltat, ma kevesen tudják, hogy ki volt Perbíró József" - fejtette ki a nyugalmazott professzor. Péter László ízelítőként kiemelte a kötetből

Halász Gyula

, a koreai háborút is megjárt honvéd főhadnagy személyét, aki 1956-ban 27 évesen már a szegedi helyőrség parancsnoka volt, személyes felelősség terhelte az október 27-ei szegedi halálos sortűzért, mindemellett Halász hozta létre a szegedi nemzetőrséget és számos ellentmondásos intézkedést hozott, melyről nem lehetett eldönteni, valójában támogatja-e vagy ellene van a forradalomnak. A kétségeket erősíti, hogy miután november elsején lemondott és eltűnt, utódját 8 év börtönre ítélték, őt viszont nem ítélték el a megtorlások során. Más érdekességként Péter László

Földesi Tibor

, később kivégzett szabadságharcos Perbíró József perében tett tanúvallomását említette, amiről kiderült, hogy a tanú nem tudta, mit tartalmazott saját vallomása, mivel az előre megírt szöveget csak aláíratták vele, amit saját életének remélt megmentésének érdekében meg is tett.