CÖF: egyelőre nem lesz békemenet

Egyelőre nem rendez békemenetet a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a nemzeti szuverenitás védelmében, mert az Egyesült Államok és Magyarország közötti nézeteltérések elsősorban diplomáciai úton rendezhetőek - jelentette ki Fricz Tamás, a CÖF alapítója csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

A békemenet, amely egyfajta végső megoldás, most kontraproduktív lenne, azt a látszatot keltené, hogy nekirontanak Magyarország szövetségesének, az Egyesült Államoknak - közölte a politológus. Azt mondta: a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadás áttevődött a tengeren túlra. Ezúttal az Egyesült Államok lépett fel, mert szerintük nem állunk eléggé melléjük az Oroszország ellen felmelegített, már-már új hidegháborús konfliktusban. Azt látják, hogy Amerika úgy viselkedik mint a filmekben a cowboyok, akik azonnal pisztolyt rántanak és tüzelnek. Ennek a magatartásnak a lecsillapítása pedig "kormányzati, diplomáciai terep". A békemenet ezt a cowboy-mentalitást erősítené, egy tovább éleződő konfliktusban pedig Magyarország aligha győzhet az Egyesült Államokkal szemben - mondta Fricz Tamás.

Csizmadia László,

a CÖF másik alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok a Déli Áramlat, a paksi atomerőmű és a keleti nyitás politikája miatt hozta kellemetlen helyzetbe - a többi között a kitiltási üggyel - Magyarországot. Szerinte az amerikai Demokrata Párt azért támadja a magyar kormányt, mert felvette a harcot a Magyarországot és a világot szorongató neoliberális és posztkommunista pénzügyi érdekeltségekkel szemben. Elfogadhatatlan az is, hogy a megtévesztett

Barack Obama

elnök,

Clinton

volt elnök befolyására megkérdőjelezi a magyar civil élet szabadságát - jelentette ki. Azt is kifogásolják, hogy Obama válaszra sem méltatta a levelüket, amelyben azt javasolták , hogy hívja meg Magyarország miniszterelnökét tárgyalásra a Fehér Házba, ám fogadta Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét. Ugyanakkor az USA magyarországi ügyvivője a korrupció vádjával illette a magyar kormányt, miközben semmilyen információval nem szolgált az állítólagos bűncselekményekről - sorolta kifogásaikat a CÖF-alapító. Csizmadia László a továbbiakban úgy vélekedett, hogy a norvég állam által működtetett civil alapot feltételezhetően pártpolitikai korrupcióra használják fel, és a támogatások nagy részét személyi kiadásokra, a tisztségviselők juttatásaira fordítják. Például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 119 millió forintot fizetett ki bérekre és járulékaikra tavaly, miközben az öt ügyvivő csak 22,8 millió forint juttatásban részesült. Ezért felszólítják a TASZ-t, hozza nyilvánosságra, hogy kik kaptak ebből a pénzből - mondta a CÖKA elnöke. Ifjabb

Lomnici Zoltán

, a CÖF szóvivője bejelentette: a magyar törvények szerint nemcsak a korrupció büntetendő, hanem az is, ha valaki elmulasztja bejelenteni a tudomására jutott korrupciós cselekményt. Az amerikaiak ezt nem tették meg a kitiltási ügyben, ezért a CÖF feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen - mondta. Sürgette az Egyesült Államok kormányát, hogy nevezze ki új budapesti nagykövetét, mert megérdemel egy nagykövetet egy olyan nemzet, amely a legtöbb véráldozatot hozta a szovjetekkel szemben, az 1956-os forradalom során - fogalmazott. Ifjabb Lomnici Zoltán végül arra bíztatott minden devizahitelest, hogy az árfolyamkockázat tekintetében indítson pert a bankok ellen, az igazságügyi tárcának pedig azt javasolják, hogy tegye költségmentessé ezeket a pereket a károsultak számára, és fordítsa meg a bizonyítási terhet. Utóbbi azt jelentené, a banknak kellene bizonyítania, hogy megfelelően tájékoztatta ügyfeleit az árfolyamkockázat veszélyéről - mondta.