Chikán Attila: Az üzleti szféra lehet a kibontakozás letéteményese

Alapvető változásokat sürget hazánk versenyképességének javítása érdekében Chikán Attila. A közgazdászprofesszor portálunknak kifejtette, az értelmiség és a politikai osztály mára kudarcot vallott e téren, így az üzleti szférának lehet döntő szerepe a kibontakozásban.

A magyar gazdaság versenyképességét és annak befolyásoló tényezőit

Chikán Attila

közgazdász professzor elemezte

a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásának húszéves jubileumán

. Az egyetemi tanár kitért arra, hogy hazánk a Világgazdasági Fórum 148 országot érintő globális versenyképességi rangsorában a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan veszít pozícióiból. Igaz a tavalyi évhez képest valamelyest javítva a 60. helyre került az előző évi 63. helyről a 148 országot tartalmazó rangsorban, de 1990-ben még a rangsor élén álltunk. Az elmúlt években kizárólag a Bajnai- és az Orbán-kormány egy-egy évében javult Magyarország versenyképessége ebben a rangsorban, melynek összeállításához 121 változót vesznek figyelembe. Elmondta, a fokozatos romlásnak több, hosszú távon ható örökölt tényezője is van, ezek közé tartozik a korrupció, a kádár-rendszeri berögződések, egy például a paternalista gondolkodásmód, ezen kívül pedig a túlzott újraelosztás is jellemzi hazánkat. Emlékeztetett, hogy a kilencvenes években kedvező volt a globális környezet, majd a kétezres években is megfigyelhető volt egy pozitív időszak, de Magyarország nem tudott élni a kínálkozó lehetőségekkel, nem tudtuk kihasználni azt.

Nem látjuk a reális képet, többre tartjuk magunkat

Az is kiderült a felmérésekből, hogy a Világgazdasági Fórum rangsorában elért hatvanadik helyezése hazánknak jóval gyengébb annál, mint amire a lakosság gondol, vagyis az emberek várakozása magasabb fokú versenyképességre utal, mint ami a valóság. „Ez annak köszönhető, hogy mi egy ambiciózus, büszke ország vagyunk, s azt gondoljuk magunkról, hogy a múltbéli társadalmi és történelmi sikerek kivetíthetőek a mára. Szégyenkeznünk persze nem kell, nem volt könnyű az átmenet a szocialista blokk többi országának sem. De ne felejtsük el, hogy volt egy jelentős versenyelőnyünk a rendszerváltáskor, nevezetesen hogy egy viszonylag liberálisabb szocialista állam működött itt, a törvények egy jó része alkalmasabb volt az átmenetre, mint a környező országok némelyikében, a gazdaság állapota is viszonylag kedvező volt. Ezen felül nálunk nem volt háború, mint például a déli szomszédunknál, vagy épp nem kellett szétválnunk két országra, mint tőlünk északra. Mégis buktunk több tucatnyi helyezést a nemzetközi versenyképességi rangsorokban. Ez persze fájdalmas” – nyilatkozta portálunknak Chikán Attila. Utalt az előadásában is elhangzottakra, nevezetesen, hogy egyetlen kormányon sem számon kérni, ha egy ciklus alatt nem ér el gyökeres változásokat. Azt azonban számon kell kérni szerinte, hogy be tart-e olyan alapkövetelményeket, mint a stabilitás, a kiszámíthatóság vagy a jogbiztonság.

Átfogó koncepció szükséges a versenyképesség javításához

Chikán Attila úgy értékelte, alapvető változtatásokra lenne szükség, és a versenyképesség javítása érdekében átfogó koncepcióra van szükség. Ezért is hiányolta a hosszú távú gondolkodást, mint elmondta, gondot okoz, hogy a politikusok gazdasági döntéseik meghozatalánál nem hosszú távon gondolkodnak, hanem inkább rövid távú politikai hasznot remélnek. A kibontakozás megalapozásához több dologra van szükség, elsődlegesnek nevezte az oktatási rendszer átalakítását. „Nyilvánvaló, hogy a kor követelményeinek nem felel meg az oktatási rendszerünk, ezt mindenki tudja. Nyilvánvaló az is, ha ezen változtatunk és jól is sikerül, akkor is legalább húsz év, mire ez végigmegy a rendszeren és képzett szakember lesz valakiből” – fogalmazott. Hasonlóan fontosnak, de még „puhább”, megfoghatatlanabb fogalom a bizalom kérdése, amit hiányol Chikán Attila. Mint portálunknak elmondta, a magyar társadalom rendkívül bizalmatlan, amit különböző felmérések is jól mutatnak. „A kormány nem bízik az emberekben, az emberek a kormányban, a vállalatok egymásban, és ezt a sort a végtelenig sorolhatnám, ez a bizalmatlanság az egész társadalmat átszövi. Ez amellett, hogy hangulatilag nem kedvező, nagyon sok pénzbe is kerül” – hívta fel a figyelmet. Példaként elmondta, ott ahol bizalmatlanabb a kapcsolatrendszer, részletesebben kimunkált szerződésekre van szükség, vagy éppen hamarabb fordulnak az emberek bírósághoz. A klaszterek esetében is a kisvállalatok egymás iránti, illetve az adott önkormányzat közötti bizalom fontosságát hangsúlyozta. Az oktatásra visszatérve szólt rövid távon megvalósítható dolgokról is, ezek közé sorolta az oktatásban dolgozók presztízsének és fizetésének megemelését, hogy az elérje a fejlett országokban megfigyelhető szintjét. Közölte, a kormányzatnak lenne érdeke elhatározni, hogy egy generáción belül megteszi ezt, a közgazdász úgy látja, hogy erre a területre több pénzt kellene szánni, mint amennyit most fordítanak. „Ha ezt nem kezdjük el most, akkor húsz év múlva sem lesz belőle semmi. Ezen kívül a pedagógusképzés rendszerét is át kell ehhez mérten alakítani, és azt sem hallgathatjuk el, hogy minőségi problémák is vannak” – részletezte a közgazdász professzor.

Kulcskérdés az innováció ösztönzése

Rossz üzenet közvetít a mostani és az előző kormányzat Chikán Attila szerint az innováció területén, holott ennek ösztönzése kulcskérdés az egyetemi tanár szerint. Példaként az innovációs járulékot említette, ami ösztönzőleg hatott a vállalatokra, illetve felhasználását tekintve a felsőfokú és esetenként a középfokú intézményeket is sarkallta arra, hogy vállalati kapcsolatokat létesítsenek, kutatásokat végezzenek, amelyek a gyakorlatot is segítik. „Ezt eltörölték. Kétségtelen, hogy voltak benne korrupciós elemek, de ha mindent eltörölnénk, amiben van, akkor alig maradna valami... Ez szerintem hiba volt, bár nem biztos, hogy ugyanolyan formában kell visszaállítani, mint amilyen volt, de egy ilyesfajta ösztönzés megvalósulása fontos lenne” – vélekedett Chikán Attila. Fontosnak nevezte a külgazdaság rendszerének átalakítását is, amelyben kifejezetten a kis- és közepes vállalkozók számára kell közvetíteni ténylegesen a nemzetközi gazdaságnak a követelményeit. Ettől – meglátása szerint – messze állunk. „Ez is olyan témakör, ami nem nagypolitikai döntés kérdése, legalábbis első körben nem az, hanem érdeket sértene, mint minden egyéb nagy változás, de meg lehetne ezeket valósítani” – jelentette ki. Hozzáfűzte, ő összességében nem pesszimista a kibontakozást illetően, az országban van egy jelenetős potenciál, és igenis többet kell elvárnunk magunktól, mint amennyit teljesítünk. „Csak közben próbáljuk rászorítani a politikát arra, hogy ezeket mérlegelje és vegye figyelembe, és ne csak a rövid távú döntések érdekeljék” – közölte a professzor. Chikán Attila úgy látja, az üzleti szférában rejlik a kibontakozás esélye. Mint előadásában is hangoztatta, valakinek meg kell fogalmaznia azokat a feltételeket és követelményeket, amelyek ehhez szükségesek. „Magyarországon két olyan társadalmi réteg mondott kudarcot az elmúlt 20-25 évben, akiktől ezt várhattuk, nevezetesen az értelmiség és a politikai osztály. A kibontakozáshoz pénz, érdek és szervezőerő egyaránt szükséges, ez pedig az üzleti életben van jelen, s ehhez szervezetek is kellenek. A Jeanne d’Arc-ok ideje lejárt, olyan intézményi struktúrát kell létrehozni, amely képes megfogalmazni a feladatokat és elő is tudja segíteni a változást” – nyilatkozta portálunknak. Chikán Attila úgy összegzett: a versenyképesség javításához elengedhetetlen az oktatás színvonalának emelése és az innováció támogatása, illetve az, hogy a gazdaságpolitikai döntéseknél a hosszú távú gazdasági szempontokat tartsa szem előtt a mindenkori kormányzat.