Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

A PhD után teszik le a fegyvert a sárkányokkal hadakozó lányok + FOTÓK

A PhD után teszik le a fegyvert a sárkányokkal hadakozó lányok + FOTÓK

2014. november 6., csütörtök
A PhD után teszik le a fegyvert a sárkányokkal hadakozó lányok + FOTÓK
sarkany_kiralylany

A kisfiúkat a népmesék is utazásra és küzdelemre nevelik, míg a lányoknak a kaland helyett szép ruhák és az őket megmentő lovagok jutnak. Ez a mélyről gyökerező társadalmi szereposztás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a mai napig ritkaságszámba mennek a nők a tudományos elitben, holott felsőfokú végzettséget még nagyobb arányban szereznek a férfiaknál. Nők a tudományban címmel tartottak konferenciát Szegeden, ahol több, komoly karriert befutott hölgy is megosztotta tapasztalatait.

Nem kell választani a család és a tudományos karrier között - toleráns munkatársakkal, segítő családdal az anyaság mellett szakmájára is időt kell tudnia szakítani a nőnek. A SZTE Tehetségpont Nők a tudományban címmel meghirdetett konferenciája erre kívánt rávilágítani, kiemelve a női oldal alulreprezentáltságát a különböző területek csúcsain. Az Agórában tartott csütörtöki rendezvényen olyan hölgyek meséltek tapasztalataikról, akik a férfiak dominálta tudományos elitbe küzdötték fel magukat. Vendégül látták többek között az akadémiai doktori fokozattal rendelkező

Mastalir Ágnest, Széll Mártát

és

Vígh Évát

.

Nehéz a nők útja PhD-tól az MTA-doktori címig

Közismert tény, hogy a nők részvételi aránya a tudományos palettán jóval alacsonyabb, mint a férfiaké, és bár az utóbbi tíz év jelentős előrelépéseket hozott ezen a téren, bőven lenne még miben fejlődni - mondta el a rendezvény megnyitóján

Karsai Krisztina

oktatási rektorhelyettes. Biológiai szempontból semmi sem indokolja ezt a különbséget, sokkal inkább társadalmi gyökerekben rejlik ez a patriarchista berendezkedés. 2013-ban a 17 Széchenyi-díjazott között egy nő sem szerepelt, tavaly is csupán ketten vehették át az elismerést, az MTA doktora címet pedig alig tíz nő kapja meg a hetven-nyolcvan férfi mellett. Ennek ellenére a felsőoktatásban mégis a gyengébbik nem képviseli magát jelentősebben, a felsőfokú végzettséget szerzők közel hatvan százaléka nő, sőt még a PhD-fokozatot szerzők között is nagyjából egyenlő a nemek aránya. A következő lépcsőfokon azonban már drasztikusan megemelkedik a férfiak aránya, a statisztikák azt mutatják, hogy valahol a PhD és az MTA-doktori cím között "vesznek el" a tudományos életben tevékenykedő nők.

Ennek oka az évszázadok óta lefixált nemi szerepekre is visszavezethető, amelyet már gyermekkortól sulykolnak az emberbe. "A rádióhallgatók biztosan jól ismerik az MR2-n futó Esti mesék kislányoknak, illetve Esti mesék kisfiúknak címmel futó blokkot. Míg a kisfiúknak utazásról, kalandról és sárkányokkal való hadakozásról szóló meséket válogatnak, a kislányoknak szóló mesékben bálakról, kastélyokról, szép ruhákról van szó. Nekik már itt sem adatik meg, hogy a sárkány legyőzésével járó kihívásokkal szembesüljön, - hiszen a fiúk sem fizikai erővel, hanem ravaszsággal győzedelmeskednek - érdeklődési köre csak a szép tárgyak birtoklására korlátozódhat. Én ennek ellene vagyok, és bátran buzdítom a pályaválasztás előtt álló, fiatal hölgyeket is, hogy nyugodtan vértezzék fel magukat a kíváncsiság fegyverével és a kitartás pajzsával, és induljanak neki a sárkány jelképezte, komoly kihívásokkal bíró tudományos életnek" - hangsúlyozta Karsai Krisztina.

Kétéves gyermekkel vállalt kutatómunkát Japánban

Az egyik ilyen "sárkányölőként" mesélt tapasztalatairól Széll Márta is. Tudományos pályafutása az MTA doktoraként és az SZTE orvostudományi kar orvosi genetikai intézetének tanszékvezető egyetemi docenseként megoldandó feladatokban, de ugyanúgy örömteli pillanatokban is bővelkedett. 1983-ban kezdte el tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen biológia szakon, motivációt édesapja pályájából merített, aki elhivatott agrárkutatóként dolgozott egész életében. Lediplomázását követően kezdett el dolgozni az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos segédmunkatársaként, majd PhD fokozatát megszerezve a Növénybiológiai Intézet tudományos munkatársaként folytatta munkáját. A szintén természettudományokkal foglalkozó férjét még az SZBK-ban ismerte meg, majd közös gyermekük született. Kétéves fiukkal egy komoly dilemma előtt álltak, mikor posztdoktori ösztöndíjjal lehetőségük nyílt kutatómunkát vállalniuk Japánban. Végül belevágtak, kétéves fiuk pedig egy helyi óvodába járt, míg szüleik dolgoztak. "Ezen két év alatt a nagymamai támogató közeg nélkül küzdelmes időt éltünk át, de a háromtagú kis családunk rendkívül összeforrt. Végül sikerült együtt áthidalni a nehézségeket, így japánból visszatérve egy ikerpárral is többen lettünk" - mesélte a hallgatóságnak Széll Márta. A munkájában végig segítségére volt párja, illetve munkatársai, mikrokörnyezetének toleranciája nagyban segítette az előtte álló akadályok leküzdésében. "Persze az egész társadalomnak nagy a felelőssége abban, hogy ez a fajta életpálya végigvihető lehessen. Nagy előrelépés például, hogy a legnagyobb presztízsű tudományos pályázati kör, az OTKA pályázatok esetén a nőknél a gyed és gyes éveit is beszámítják. Nekünk nőknek is tenni kell azért, hogy a női kutatói díj elfogadott, sőt támogatott legyen" - mondta el Széll Márta.
BejegyzésSzegedma Hírportál által
természettudomány Szent-Györgyi Albert Agóra Szeged SZTE Tehetségpont nő egyenjogúság

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo