1956: A megtorlás Szegedet sem kerülte el

Az 1956 őszi forradalom és szabadságharc - amelynek elindításában a szegedi egyetemisták kulcsszerepet játszottak - viharai, a szovjet bevonulás, a megtorlás elérte Szeged városát is, az új diktatúra hatalmának megszilárdulásával járó megtorlás a társadalom széles rétegeit érintette, életeket tett tönkre és halálos áldozatokat is követelt.

"Már október 24-én megjelentek Szegeden a szovjet tankok, igaz ekkor még csak átvonulóként, ugyanis a Romániából Budapestre tartó csapatok útvonala érintette Szegedet" - ismertette

Miklós Péter

történész. "A városban a legnagyobb tüntetésekre október 24-e és 26-a között került sor,a megtorlás pedig november első napjaiban érte el Szegedet" - mondta el Miklós Péter. A megtorlás Szegeden a megbízható szakszervezeti és pártvezetők felfegyverzését jelentette, akik a munkástanácsok tagjai és az egyetemisták zaklatásával igyekeztek rendet teremteni. November 4-én a szovjet tankok is megérkeztek a városba, elfoglalták Szeged fontosabb pontjait, a hídfőállásokat, Múzeum előtti teret és a Széchenyi teret. "Az '56-os visszaemlékezésekben szerepel, hogy egy ágyú folyamatosan a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke,

Perbíró József

városházai szobájára célzott" - árulta el Miklós Péter. Szegeden szervezett, számottevő ellenállás nem alakult ki, csak lokális, elszigetelt csoportok intéztek egy-egy alkalommal támadást a bevonuló szovjet csapatok ellen, például a Kossuth Lajos sugárúton. A csekély fegyveres ellenállás is elég indokot adott az új hatalomnak, hogy Szegeden se maradjon el a megtorlás. "Ismertek a megtorlások szegedi áldozatai, például

Kováts József

vagy

Földesi Tibor

, mindemellett a megtorlás a mártírok mellett a társadalom széles rétegeit érintette, Szegeden elsősorban az egyetemistákat, a MEFESZ-alapítókat, akiknek többéves börtönbüntetés, az egyetemről való kizárás, a Kádár-korszakban való mellőzés jutott osztályrészül" - fejtette ki Miklós Péter. A kezdeti években a Kádár-rendszer jellegében még korántsem volt felfedezhető a "gulyáskommunizmus", sőt a diktatúra a rákosista rendszer alapjain épült újjá a forradalom leverését követően. "1956 novemberében szovjet irányítás érvényesült Szegeden, Szergej Szergejevics Novozsilov kézi vezérléssel irányította a várost egészen 1957-ig" - nyilatkozott Miklós Péter. Szeged kiemelt fontosságú városnak számított geopolitikai helyzete, a jugoszláv és a román határ közelsége miatt, ezért a szovjet csapatok nem hagyták el a várost, ám idővel kialakult egy békés egymás mellett élés a helyiekkel, a szovjet katonák hermetikusan elzárva állomásoztak laktanyájukban, ahol ma az Öthalmi Diáklakások működnek.