Magyar EP-képviselők Európa jövőjéről - Az "Európai Egyesült Államok" létrehozásától a "nemzetállamok Európájáig"

Az új összetételű Európai Parlamentben (EP) központi kérdés lesz az integráció mélyítése irányában való továbbhaladás vagy a tagállamok mozgásterének bővítése - derült ki magyar európai parlamenti (EP-) képviselőknek az Európai Unió jövőjéről, fejlődési irányáról és az azt övező dilemmákról Brüsszelben adott nyilatkozataiból.

Gál Kinga

(Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: amíg nem volt válság, minden jól működött az unióban, de amikor komoly problémák alakultak ki, kiderült, hogy az EU-t "nem válságkezelésre találták ki", ezért a válságra nehézkesen reagált az EU. Mégis mindenkinek az az érdeke, hogy egyben tartsák az uniót - mutatott rá az Európai Néppárt képviselője az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája által rendezett sajtóbeszélgetések keretében. Hozzátette: emellett az is fontos, hogy lehetőleg minden tagállamnak érvényesüljön az érdeke: kis és nagy tagállamoknak, az euróövezeten belüli és kívüli országoknak egyaránt. Gál Kinga úgy látja, mindenáron meg kell őrizni azt, amit létrehoztak az európai országok, és fontos, hogy minden tagállam azt érezze, hogy az unió az övé is, az ő érdeke is érvényesül benne. Vannak, akik ezt a dilemmát nyíltan kimondják, mások csak zárt ajtók mögött, de mindenképpen erről szól Európa a jövőben - mondta. Megjegyezte: értéknek kell tartani és meg kell őrizni az Európai Uniót.

Molnár Csaba

(DK) úgy fogalmazott: a jelenleg az EP-ben képviselettel rendelkező magyar pártok közül a Demokratikus Koalíció "a leginkább Európa-párti", az egyetlen magyar párt, amely történelmi távlatban egyfajta "Európai Egyesült Államok" létrehozását javasolja. "A nemzeti szuverenitás a 19. század eszménye" - jelentette ki a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjában helyet foglaló politikus, és hatékonyabb, erősebb központi döntéshozatalt szorgalmazott az unióban. A DK az euró mielőbbi Magyarországi bevezetését is sürgeti, mert azzal egy "védelmi rendszer" tagja lenne Magyarország - hangsúlyozta Molnár Csaba.

Újhelyi István

, a DK-val közös EP-delegációt alkotó MSZP politikusa fontosnak tartja az állampolgárok és az EU kapcsolatának erősítését. Úgy vélekedett, közvetlen kapcsolatot kell kiépíteni a települések és az uniós fejlesztési források között abban az értelemben, hogy a települési önkormányzatok illetékeseinek "meg kell ismerniük az EU logikáját". Hozzátette: nem azt gondolják, hogy "le kell váltani" a központi kormányzatot a források elosztásában betöltött feladatáról, csupán azt, hogy az önkormányzatoknak közvetlenül kell tájékozódniuk, ismerniük például az Európai Parlament bizottságainak munkáját is ahhoz, hogy sikeresen pályázhassanak forrásokra.

Balczó Zoltán

(Jobbik) arról beszélt, hogy pártja nem alapvetően Európa-ellenes, csak azzal az iránnyal nem értenek egyet, amelyben szerintük jelenleg az EU halad. A Jobbik úgy látja, az unió megengedhetetlen mértékben csökkenteni akarja a tagállamok önrendelkezését. Példaként említette az európai bankuniót és a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását szolgáló folyamat, az "európai szemeszter" bevezetését. Az EP független képviselői között ülő politikus azt mondta,

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság megválasztott elnöke olyan politikus, akinek az egész politikai pályafutása a föderatív Európa irányába tett lépésekből áll. Mivel jelenleg úgy tűnik, hogy az "Európai Egyesült Államok" kialakulása felé halad az unió, alapjaiban kell megváltoznia az EU működésének - jelentette ki Balczó Zoltán.

Meszerics Tamás

(LMP) úgy látja: nem az a kérdés, hogy több vagy kevesebb Európa legyen, hanem hogy milyen legyen Európa. Egyes kérdéseket, mint például az oktatásügy kérdését uniós szinten kell kezelni, míg másokat minél alacsonyabb döntéshozatali szinten lehet hatékonyan megoldani - vélekedett a Zöldek/Európai Szabad Szövetség európai képviselőcsoportjának tagja. "Nagyon nagy félreértés az az illúzió, hogy lehetséges egy egyszerű lépéssel visszatérés a nemzetek Európájához. Az egy rettenetes nagy válság, katasztrofális méretű európai politikai válság nélkül nem megy" - mondta a képviselő. Az "Európai Egyesült Államok" megteremtéséről való vita előtt azonban az EU intézményrendszerének demokratikus deficitjét kellene kezelni - vélekedett. Rámutatott: jóllehet az EP az egyetlen közvetlenül választott és elszámoltatható szerve az EU-nak, jóval kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik, mint egy nemzeti parlament.